Szakdolgozat formai követelmények

Készítette: Zidarics Zoltán

Ellenőrizte: dr. Ásványi József

Jóváhagyta: dr. Ásványi József

Érvényes: -től.

1. A szakdolgozat felépítése

Villamos Informatika és Telekommunikáció szakirányos hallgatóknak

j.) Szakdolgozat teljes anyaga cd-n

web publikáció formai követelményei

cd melléklet formai követelményei

2. Egyéb ajánlások

A szakdolgozat szokásos terjedelme 40-60 oldal, amelyet arányosan kell felosztani az érdemi fejezetek (1.e.-g.) között. A laptükör a következőképpen legyen kialakítva:

  • bal margó: 3 cm

  • jobb margó: 2 cm

  • alsó és felső margó: 2.5 cm

  • sortávolság: max 1.5

  • bekezdés szöveg: max 12 pont.

  • A fejezetszám- és a fejezetcím-stílusok ehhez igazodóan. A tipográfia alapszabályainak figyelembe vételével egy lapon nem lehet négynél több betűtípus, ebbe beletartozik a félkövér, az aláhúzott, a dőlt és ezek kombinációi is. Így el kell dönteni, hogy a kiemelésekre milyen egységes módot használunk a dolgozatban, és csak azt kell következetesen végigvinni. Abban az esetben, hogyha jelölésrendszereket kell bevezetni, akkor nyilván a jelölésrendszerek miatt megsokasodhat a betűtípusok száma, azonban ez ilyenkor nem tekinthető hibának.

  • Lábjegyzeteket lehet elhelyezni az anyagban, illetve lehet végjegyzetet is elhelyezni, ez a szerző ízlésére van bízva. Azonban a lábjegyzetek úgy kell megszabni, hogy azokat nem lehet eltörni, hogy a következő oldalon folytatódjék (ezt a szövegszerkesztők megcsinálják egy bizonyos méretnél automatikusan), ilyenkor érdemes ezeket kiemelni vagy függelékbe vagy végjegyzetté.

  • A szöveganyagban az ábrákat, abban az esetben, hogyha a szövegtükörnek a felénél szélesebbek, akkor középre igazítva és szöveggel körbe nem folyatva, egyéb esetben jobbra vagy balra igazítva, szöveggel körbefolyatva is el lehet helyezni. Az ábraaláírás az ábra alatt van középen, 10-es betűmérettel, akár csak a szövegtörzs, ugyan úgy Times, tehát talpas betűtípussal, és az ábraaláírás úgy kezdődik, hogy sorszám. ábra: ábra neve. pl.:

     

    18.ábra: Jegesmedve alszik a hóban

  • Az ábrák sorszámozását érdemes szekvenciális meződefinícióval megoldani, hogy az ábrajegyzék ill. az ábra-számozás folyamatosan karbantartható legyen. Táblázatok esetében a táblázat neve a táblázat alatt középre igazítva található, 10-es betűmérettel, sorszám. táblázat: Táblázat neve. pl.:

Java
Perl/CGI
PhP
34%
10%
56%

8. táblázat: a populáris site-ok által használt környezetek megoszlása


Abban az esetben, ha a táblázat túlzottan széles, akkor a dolgozatba beiktatható elfordított lap, ami a táblázatot tartalmazza. Az elfordított lap oldalszáma is sorfolytonos - ezt szakaszhatárok beiktatásával meg lehet oldani -. Abban az esetben, ha a táblázat nem nagyobb, mint egy lap, úgy ügyelni kell arra, hogy táblázatot lapdobás ne törje.

  • Felsorolásoknál, mind a számozott, mind francia-bekezdések esetében igaz az, hogy amennyiben a felsorolás-tételek nem komplex mondatokat, hanem egy-egy szót vagy kifejezést tartalmaznak, pontosvesszővel a sor végén és kis betűvel kezdve kell leírni őket. pl.:

    A Microsoft operációs rendszereinek legfőbb hiányosságai:

    • jogrend hiánya (FAT/FAT32 használata esetén);
    • felhasználói programok számára rendszerterületre (\winnt\system32) kell írás jogot biztosítani;
    • felhasználói programok engedély nélkül is tudnak rendszergazdai tevékenységeket folytatni.

  • Amennyiben hosszabb, ill. komplett mondatokat tartalmaznak, úgy nagy betűvel kezdjük őket és pont van mindegyik végén. A pontosvesszős megoldásnál az utolsó tétel végén pont szerepel.
    Francia bekezdésnél alkalmazható a hierarchia, tehát több szinten is lehet bekezdeni, mind a behúzással, mind pedig a jelölésmód változtatásával lehet szintezni. Francia bekezdéses felsorolások előtt és mögött - számozott felsorolások esetében - legalább egy fél sor térközt kell tartani a felsorolási blokk és a szöveg többi része között.

  • A dolgozat sorkizárt szerkezetű szövegből áll, és ügyelni kell arra, hogy szóelválasztásokkal a túl ritka sorokat besűrítsük.

  • Amennyiben a dolgozat védjegyeket használ, a védjegy tulajdonosát vagy a lábjegyzetben vagy hátul egy védjegyeket tartalmazó lapon fel kell tüntetni. Ha a dolgozat betűszavakató rövidítéseket tartalmaz, hacsak ezek nem mindenki által nyilvánvalóan közismertek, akkor az első kifejtésük kötelező megadni, külföldiek esetében a kifejezésük mellett egy alkalommal meg kell adni a magyar jelentést is.

  • Kötelező valamilyen rövidítésjegyzéket vagy fogalomgyűjteményt készíteni a függelékben, amely tartalmazza a legfontosabb definíciókat, kifejezéseket, rövidítések feloldását, ill. azokat a speciális jelöléseket, szakkifejezéseket, amelyek mások (a témában kívülállók) számára feltételezhetően ismeretlenek, vagy saját szakterületükön eltérő jelentéssel bírnak. E jegyzékek a dolgozat megértéshez egyedi és könnyen visszakereshető segítséget adnak. Címük lehet például: Szakmai szószedet, Rövidítések jegyzéke, stb.

  • Mint általában, egymás után két szóközt vagy annál többet, két tabulátort vagy annál többet nem teszünk, és két pontnál többet sem, kivéve a "…". Ebből következően kipontozott helyeket tabulátorral pontozunk ki, és a tabulátor-beállítással jelöljük ki azt a térközt, amit egyetlen tabulátor karakterrel át kívánunk ugrani.

  • Nyomtatáskor a pozícióigazítást vagy táblázatok, vagy szövegkeretek, vagy pedig igazított tabulátoroknak a beállításával adjuk meg. Miután a dokumentumok érzékenyek arra a nyomtatóra, amelyikre íráskor készül a dokumentum, ezért ügyelni kell arra, hogy ha más gépen nyomtatjuk ki az anyagot, mint amelyiken készült, akkor általában újra kell tördelni az egészet – a nyomtató-driverek sortávolság-alapértelmezése némileg eltérő.

  • Idézetek esetében, amennyiben az idézet pár szó vagy egy kifejezés, akkor a szövegben el lehet helyezni, az irodalmi hivatkozását a mondat végén elegendő megadni vagy lábjegyzetben. Amennyiben hosszabb idézetről van szó, azt külön bekezdéssel, esetleg más betűtípussal, tehát megdöntve vagy Arial-ral és esetleg egy behúzással külön blokkba érdemes megadni. Idézet esetében a magyar szabályok szerinti alsó macskakörömmel kell kezdeni egy idézetet és felsővel befejezni - amennyiben ez valami szövegtöredék, a három pontot ki kell tenni elé és mögé. Abban az esetben, ha a szöveg egy konkrét helyről megjelölhető idézet, akkor a hivatkozását pontosan meg kell adni.

  • A dolgozathoz mindenképpen készítendő egy külön egyoldalas összefoglaló. Ez az összefoglaló tulajdonképpen az Összefoglalásnak egyfajta extraktuma, mely tartalmazza, hogy mi volt a feladat, és hogy milyen eredményeket ért el a dolgozat.

  • Maga a dolgozat terjedelemileg 40 és 60 oldal között kell, hogy legyen - érdemes egy 50 oldalas nagyságrendet megcélozni. Az ábrák mennyiségét a mondanivaló szabja meg. Nem szükséges komplett szoftverkódot leközölni akkor sem, hogyha szoftver írása volt maga a feladat. (Az egy Függelékbe belekerülhet, illetve lemezen mellékelhető - amennyiben üzleti titkot vagy egyebet tartalmaz, akkor azt nem kötelező megadni.)

  • A diplomaterv szerzői jogi védettséget élvez, tehát abból az olvasója a szerző engedélye nélkül nem használhat fel semmit. Ennek ellenére, ha valaki éles adatokon, éles céges esettanulmányokon dolgozik, akkor ajánlatos az üzleti titok védelmében bizonyos torzításokat vagy elhallgatásokat megtenni – a megfelelő konzultációk ilyenkor szükségesek.

  • Az összefoglalást érdemes úgy megfogalmazni, hogy a feladatkiírás és az Összefoglalás elolvasása után megítélhető legyen körülbelül az elvégzett munka mennyisége és minősége.

  • Nyitó zárójelen belül nem teszünk szóközt, így a bezáró zárójel előtt sem.
    Magyar nyelvben:

    • a gondolatjel teljes (1 kvirt) hosszúságú, ezért a "—" jelet alkalmazzuk;
      szóösszetételek, számok, tól–ig értékek megadásánál, mint az egy–egy, iciri–piciri a "–" jelet használjuk;
    • szótagolásnál használjuk az egyébként kis-kötojelnek, vagy mínusz-jelnek leüthető klasszikus "-" jel

     

a.) Borító

A borítón a következő adatoknak kell szerepelnie:

Első borító külső oldal:

  • a hallgató törzsszáma
  • a "SZAKDOLGOZAT" szó
  • a hallgató neve
  • a benyújtás éve

Első borító belső oldal:

  • a hallgató fényképe
  • a hallgató saját kezü aláírása.

Hátsó borító belső oldal:

  • a mellékletek lefűzésére szolgáló zseb. Figyelem! CD melléklet esetén figyeljenek arra, hogy fordított állapotban se tudjon a cd kiesni! A CD-re alkoholos filccel fel kell írni a hallgató nevét és a szakdolgozat címét!

b.) Címlap minta:

PTE-POLLACK MIHÁLY MŰSZAKI FŐISKOLAI KAR
VILLAMOS INTÉZET

 

 

 

 

 

KOVÁCS JÁNOS

(A feladat címe: )

 

 

 

SZAKDOLGOZAT

 

 

 

 

Pécs, (Év)

 

 

c.) Feladatlap

Ez a Villamos Intézet által kiadott szakdolgozat kiírás, rajta a

  • hallgató törzsszámával,
  • nevével,
  • a szakdolgozat címével
  • feladat szóvegével,
  • a belső konzulens nevével, beosztásával
  • az esetleges külső konzulens nevével, beosztásával, munkahelyével
  • az intézetigazgató aláírásával
  • az intézet pecsétjével

d.) Értékelőlap

A szakdolgozatot átnéztem, beadható.

 

Kelt:......................................

 

.......................................................

konzulens

Kelt:......................................

 

.......................................................

témavezető

A szakdolgozat minősítése

A bíráló (opponens javaslata): ..............................................

A témavezető javaslata: ........................................................

 

Kelt: ...................................................

 

................................................

témavezető

 

A Záróvizsga Bizottság határozata:........................................

 

 
Kelt:....................................................

 

...............................................

a ZVB elnöke

e.) Tartalomjegyzék

A tartalomjegyzék a fejezeteknek legfeljebb három szint mélységű bontását tartalmazza. Kényes, terjedelmes, túl részletes anyagok esetében esetleg négyszintű is lehet. Általában igaz, hogy a dolgozatban legfeljebb négy szintet számozunk, ha esetleg szükség van egy ötödik szintű bontásra is, ott már számozás nem szükséges.

A tartalomjegyzéket a klasszikus pontokkal kitöltött a címek és az oldalszámok közötti template-tel érdemes gyártani, és jobb szélre kiigazított oldalszámokkal. 12-es vagy 10-es betűmérettel. A tartalomjegyzék, mint cím bár fejezet stílusú, de nem számozott. Hasonló módon igaz ez az ábrajegyzékre és a táblázatok jegyzékére is.

Staroffice segédlet

 

f.) Előszó és Bevezetés

Az előszóban a hallgató ismertesse, hogy miért vállakozott az adott feladatra, mik azok a szakmai szempontok amelyek indokolják a téma kutatását ill. elemzését. Ismertesse, hogy mi volt a megvalósítandó feladat, tartalmazva azt, hogy mit sikerült ebből megcsinálni. Ez egyfajta olvasmányos, szöveges összefoglalása, mintegy kivonatként is szereplő része az előszónak. Ebbe tartozik esetlegesen a köszönetnyilvánítás is.

A bevezetés arra szolgál, hogy a dolgozat témáját elhelyezze a "nagyvilágban", megadja azokat a főbb sarokpontokat, szempontokat, alapdefiníciókat, a dolgozat címében esetlegesen megbúvó kifejezések magyarázatát, amelyek alapján az olvasó elhelyezi a dolgozatot a térben és utána meg tudja érteni a többi mondanivalót. Ez tehát egy elméleti összefoglaló fejezet, illetve egyfajta elméleti környezetleírás. Ebbe a blokkba szokott tartozni egy történeti áttekintés (hogyha van), vagy egy olyanfajta trendkitekintés, vagy kutatási kitekintés, amely az adott dolgot, ha mondjuk egy konkrét szoftverről van szó, elhelyezi a világban. Tehát itt értékeket, alap viszonyítási szempontokat ad a dolgozat többi részének megértéséhez. A második fejezettől kezdve vannak az érdemi részek.

 

g.) A téma kidolgozása több fejezetben

A második fejezettől kezdve vannak az érdemi részek. Általában az elméleti fejezetek jönnek előbb, utána a tervezés, a megvalósítási fejezetek később.

 

h.) Összefoglalás (megállapítások, következtetések, javaslatok)

Az összefoglalásban - amely külön fejezet - tételesen, külön legalább egy-egy bekezdést szentelünk minden feladatkiírásban szereplő pontnak. Hasonló, de nem iskolás megfogalmazásban, hogy "feladatom volt megvizsgálni, hogy... stb...". Hivatkozni kell minden egyes feladatpontra és a rá adott választ röviden ismertetni. "Elvégeztem azt a feladatot, hogy meg kell tervezni... és sikerült megtervezni... vagy nem sikerült megtervezni - ha nem sikerült, akkor miért nem, ha sikerült, akkor hogyan, mi lett az eredménye, és így tovább... Az egész blokknak a végén, egy bekezdésben annyit kell írni, hogy mik a továbblépési lehetőségek, továbbfejlesztési irányok, stb... Ha volt a dolognak már hasznosulása, vagy valamilyen éles vagy kvázi-éles működési tapasztalata, akkor azt is.

 

i.) Irodalomjegyzék

Az irodalomjegyzék tartalmaz minden olyan könyv-, periodika-, elektronikus média-hivatkozást, amelyeknek a felhasználásával készült a munka. Ez nem jelenti azt, hogy minden egyes munkából történt idézet, de azt igen, hogy ezeket az irodalmakat felhasználta a szerző. Az irodalomjegyzéket szögletes zárójelek közötti sorszámmal besorszámozni, és a dolgozatban minden egyes idézet vagy hivatkozott rész után, - ez lehet egy mondat, több mondat, akár bekezdés,- be kell tenni a megfelelő hivatkozást. Címre hivatkozást nem teszünk. Abban az esetben, ha több hivatkozást is tennének, érdemes azt lábjegyzetbe tenni, a lábjegyzet tartalma ilyenkor "lásd:", és utána a hivatkozások felsorolása vesszőkkel elválasztva.

Az irodalomjegyzékben a web-címeket érdemes külön kiemelni. A normál irodalmi hivatkozásnak szerkezete a következő: szerző vagy szerzők neve vesszővel elválasztva, kettőspont, a könyv címe, kiadója, kiadás helye és évszáma, esetleg fejezetszám vagy oldalszám, tól-ig. Az oldalszámokat "p"-vel jelöljük (az angol page-ből). Periodika esetén: szerző vagy szerzők neve vesszővel elválasztva, kettőspont, a cikknek vagy tanulmánynak a címe, pont, a periodika neve "in..." megjelöléssel (pl. "in journal of Management Science"). Utána a kötet száma "vol:" vagy "vol." és utána a kötet megadása vagy évfolyam megadása. Abban az esetben, ha konkrét számra hivatkozunk, tehát mondjuk 1998. májusi, akkor az (issue-ból) "is. 1998. May", majd pedig az oldalszám - ha szükséges vagy ha lehet. Napilap esetében természetesen megjelenés dátuma fontos. Olyan tanulmányok esetén, ahol szerkesztőségi aláíró van vagy valamilyen nagyobb bizottság szerkesztette, akkor a szerkesztőt kell megadni, név és utána "(szerk.)", vagy pedig egy gondolatjellel helyettesíteni a fel nem ismerhető vagy túl sok szerzőjű anyagot.

Staroffice segédlet

 

j.) Függelék, Mellékletek

A szövegtörzs után a dolgozatban a függelékek és a mellékletek következnek, illetve - amennyiben ez szükséges-, akkor az irodalomjegyzék és a függelékek közé tehető egy "Védjegyek" fejezet, azonban ez betehetőa függelékekbe is.

A függelék és a melléklet között tartalmilag az a különbség, hogy a függelék saját anyag, amely a dolgozat tárgyához, témájához tartozik, ám adott esetben mélyebbre megy, ill. bizonyos fajta elágazásokat tartalmaz, el nem olvasása a függelékbe helyezett szövegnek nem zavarja az anyag megértését, azonban adott ponton kitekintést ad vagy megmagyaráz dolgokat. Ide lehet tenni pl. matematikai tételbizonyításokat, egyebeket - amennyiben az nem a dolgozat fő tárgyához tartozik. A mellékletbe kerülnek azok a fénymásolt, gyűjtött anyagok, melyekben saját alkotás nincsen. A függelék és a mellékletek oldalszámozása a szövegtörzs, a dolgozat fő részének az oldalszámozásának folytatása, illetve lehet külön F1, F2, illetve M1, M2, stb... oldalszámozással is.

A függeléknek és a mellékleteknek a helye a dolgozat fő tartalomjegyzékében jelölt, de az a megoldás is választható, hogy a függeléknek és mellékleteknek saját tartalomjegyzéke szerepel.

 

k.) Szószedet

Tartalmazza a legfontosabb definíciókat, kifejezéseket, rövidítések feloldását, ill. azokat a speciális jelöléseket, szakkifejezéseket, amelyek mások (a témában kívülállók) számára feltételezhetően ismeretlenek, vagy saját szakterületükön eltérő jelentéssel bírnak. E jegyzékek a dolgozat megértéshez egyedi és könnyen visszakereshető segítséget adnak. Címük lehet például: Szakmai szószedet, Rövidítések jegyzéke, stb.

Staroffice segédlet

 

l.) Nyilatkozat minta

Alulírott Gipsz Jakab PTE-PMMFK hallgatója kijelentem, hogy a szakdolgozatomat nem megengedett segítség nélkül, saját magam készítettem és csak az Irodalomjegyzékben megadott forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben de átfogalmazva más forrásból vettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem.

 

Pécs, (dátum)

(sajátkezű aláírás)
___________________________

Gipsz Jakab