Szakdolgozat készítése Openoffice.org segítségével

 

Az Openoffice.org a Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány) terméke, amelyet azzal a nem titkolt céllal dobtak piacra, hogy a Microsoft Office versenytársa legyen. Ennek megfelelően:

  • Írja-olvassa a az eddigi Microsoft Office verziók munkafile-jait,
  • Otthoni ill. céges felhasználásra is ingyenes,
  • Létezik Windows, Linux és Macintosh platformra is.

A program jelenleg a 3.4.x veriószámnál tart, Windows és Linux verziói letölthetők innen. Ez a program kifejezetten alkalmas szakdolgozatok készítésére, számos funkció támogatja a szakdolgozat speciális igényeit:

Mielőtt elkezdenénk a munkát, néhány stilisztikai szempontot ismertetnék.

Betűk

A szöveg legkisebb egysége a betű. Alakját, méretét a használt font határozza meg. Jó tudni, hogy a fontok nem részei a dokumentumnak, azokat a befogadó operációs rendszer határozza meg. Gyakori hiba, hogy a hallgató otthoni gépén szerkesztett szakdolgozat egy másik gépen történő nyomtatáskor egészen másként jelenik meg, mivel a host gépen nincs installálva a szakdolgozatban használt font. Az sem járható út, hogy a használt fontokat visszük a szakdolgozattal együtt, mivel a fontok meglehetősen nagy erőforrás igényűek, ezért a nyomtató tulajdonosok nem szivesen installálnak a gépükre egy nyomtatás kedvéért egzotikus fontokat.

[!] Ne használj egzotikus fontokat, szorítkozz a minden gépen elérhető fontokra. Ilyenek a Times New Roman, Arial, Courier és a Symbol fontok.

Feltehetőleg a gazdagabb formai információtartalom miatt a talpas (times new roman) típusú fontok jobban olvashatók, ezért bekezdés szövegben célszerű ezeket használni.

Bekezdés formázás

A bekezdés formázás a szakdolgozat képét nagyban befolyásolja. Ez a következő paraméterektől függ:

  • Font
  • Igazítás
  • Sortávolság
  • A bekezdés előtt és után hagyott távolság
  • A bal és jobb margótól hagyott távolság

A fontról az előző pontban szóltam.

Igazítás

Balra, jobbra, középre és teljes igazítás közül választhatunk. Szakdolgozatban célszerű a teljes igazítást választani. Ilyenkor a bekezdés mindkét széle a margókra igazodik. Ebben az esetben arról is gondoskodnunk kell, hogy mi történjen a bekezdés utolsó sorával, ez ugyanis általában rövidebb mint a többi sor, így teljes igazításkor ijesztő formájú lehet. Erre a problémára a Openoffice.org-ban be lehet állítnai, hogy a bekezdés utolsó sorát merre igazítsa. Ebben a pontban kell szólnunk a szóelválasztásról is. A magyar nyelvhez igen nehéz jól működő elválasztás segédletet készíteni. Ezért azt ajánlom, hogy ne kapcsoljuk be ezt a szolgáltatást.

Sortávolság

Alapértelmezetten a sorok közti távolság egyszeres, ez azt jelenti, hogy két sor között egy sornyi távolság van. Egyes hallgatók a szakdolgozatukban a sortávolságot ennél nagyobbra állítják, hogy a közölt kevés információ minél több lapra oszoljon el, ezáltal megközelítve az előírt minimális oldalszámot. Ez a megoldás nagyon széttagolttá teszi a dokumentumot, amely az elnagyoltság érzetét kelti.

Bekezdés előtt és után hagyott távolság

Más szövegszerkesztőkben kevesebb bitszámmal rendelkező felhasználók ezt "Enter"-ek bevitelével oldották meg. Ez igen kezdetleges módszer, mivel ha változtani akarjuk a távolságot, az összes bekezdés előtt és után egyenként tehetjük csak meg, esetleg keres/csere segítségével. Az Openoffice.org-ban ezt egyszerűen centiméterben megadhatjuk.

Bal és jobb margótól hagyott távolság

Csak indokolt esetben célszerű változtatni, pl. felsorolások esetén.

Oldal formázás

Az oldal formája ha lehet még erőteljesebben befolyásolja a dokumentum esztétikai értékét. Az oldalformázást kialakító paraméterek a következők:

  • margók értéke
  • fejléc, lábléc

A margók értékét úgy kell megválasztani, hogy jól illeszkedjen a bekezdésben beállított formátumhoz. Ökölszabályként az alábbi segítséget tudom adni:

A bal margó értéke minimum 2,54 cm legyen. Erre azért van szükség, mert a szakdolgozat kötése bizonyos szélességet igényel. Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor a bekezdések kötés felöli oldala eltűnik, így a szakdolgozat legalább egy jeggyel rosszabb értékelést kap. A többi margó értéke is általában minimum 2 cm legyen.

A fejléc és lábléc kialakításában nagyobb szabadságunk van, célszerű megtervezni, hogy melyikbe milyen információkat jelenítünk meg. általánosságban a fejlécben az aktuális fejezet címe, míg a láblécben a lapszám jelenik meg. Ettől természetesen gyökeresen eltérhetünk.

Néhány egyéb ökölszabály:

  • Egy sorban ne legyen kevesebb mint 20 és ne legyen több mint 80 betű.
  • A bekezdés szöveg font ne legyen kisebb mint 9 pontos és ne legyen nagyobb mint 14 pontos.
  • Cím, alcím font ne legyen kisebb mint 14 pontos.
  • A cím alatt mindig kisebb legyen a térköz mint felette
  • Illusztráció, keret vagy táblázat nem szakíthat meg mondatot.
  • Névelő (a, az, egy) lehetőleg ne kerüljön sor végére. Mondatkezdő névelőnek viszont kifejezetten tilos a sor végére kerülnie.

Stílusok használata

Minden korszerű szövegszerkesztő támogatja a stílusok használatát. Mit értünk stílus alatt? A stílus egy olyan tulajdonság-gyűjtemény, amely leírja az adott objektum megjelenítési módját. Ez magyarul annyit jelent, hogy pl. egy bekezdés stílus definiálja, hogy az őt alkalmazó bekezdés hogyan nézzen ki. A dokumentumban használt összes bekezdés típusra előre definiáljuk a kívánt tulajdonságokat, majd az elkészült szöveg bekezdéseire alkalmazzuk azokat. Mi ennek az értelme? Ha például a szakdolgozat szövegét olvasva úgy döntünk, hogy a használt font nem megfelelő, vagy nem megfelelő méretű, egyszerűen módosítjuk a bekezdés stílust, ezáltal az összes ezen stílust használó bekezdés az új beállításokkal jelenik meg. Hagyományos (1 bites) szövegszerkesztési metódus használata esetén az összes bekezdést egyenként szelektálva kellene állítgatni a fontokat. A Openoffice.org-ban létezik:

  • Bekezdés stílus, amely a bekezdések beállításait tartalmazza.
  • Karakter stílus, amely egy a szöveg tetszőleges karaktereinek tulajdonságait tartalmazza.
  • Lap stílus, amely a lap formátumát tartalmazza.

A stílusokat egy egységes kezelői felületen keresztül érhetjük el. Ez egy olyan ablak, amely mindig felül van. Az ablak ki és bekapcsolását az F11 funkcióbillentyűvel, a menü Format/Stylist menüpontjával, vagy a gombsor gombjával tehetjük meg. A felkapcsolt stílusablak az alábbi ábrán látható:

Az ablak felső éle alatt a gombsoron választhatjuk ki kívánt típust:

a

a bekezdés stílust,

a karakter stílust,

a lap stílust választja ki.

Bekezdés stílus

A bekezdés stílusok közül vannak olyanok, amelyek a kitüntetett szerepet játszanak:

  • Címsor, a dokumentum címét definiálja.
  • Címsor1-10, a dokumentumban használt fejezet és alfejezet címeket definiálja. Az ezen a stílusokat (és a Címsor) használó bekezdések alkotják a tartalomjegyzéket.
  • Alapértelmezett, Szövegtörzs, a bekezdésszöveget definiálja.

Az egyes stílusokat módosítani is lehet, ha kiválasztjuk a stílus nevét, majd a néven egér jobb gombot nyomva egy menüt kapunk:

Ezután egy többlapos dialógust kapunk:

Szervező

Itt nincs érdemi teendő, egyedül a stílus neve ami figyelmet érdemel.

Behúzás és térköz

  • Szöveg előtt, a bekezdés vízszintes távolsága a bal margótól cm-ben
  • Szöveg után, a bekezdés távolsága a jobb margótól cm-ben.
  • Első sor, a bekezdés első sorának távolsága a bal margótól cm-ben
  • Automatikus, bekapcsolása esetén az első sor behúzásának mértéke a használt font méretétől ill. a sortávolságtól függően automatikusan számítódik.
  • Bekezdés felett, a bekezdés felső éle előtt kihagyandó hely mérete cm-ben.
  • Bekezdés alatt, a bekezdés alsó éle után kihagyandó hely mérete cm-ben.
  • Sorköz, a bekezdés sorai közti távolság. Alapértelmezetten 1 sor.

Igazítás

a lapon az igazítás módját állíthatjuk be.

  • Balra zárt, a bekezdés bal széle igazodik a bal margóra, a jobb széle "ökördiagram" formátumú lesz.
  • Jobbra zárt, a bekezdés jobb széle igazodik a jobb margóra, a bal széle "ökördiagram" formátumú lesz.
  • Középre igazított, a bekezdés sorai a lapon középre igazodnak.
  • Sorkizárt, teljes igazítás, a bekezdés sorai a lap jobb és bal szélére egyaránt igazodnak.
  • Utolsó sor, teljes igazítás esetén az utolsó sor igazításának módja.

Szövegbeosztás

  • Elválasztás, Mint az előzőekben már volt róla szó, nem ajánlom a használatát.
  • Törések, előírhatjuk, hogy a bekezdés előtt, vagy után kötelezően legyen törés. pl. a lap és előtte opció esetén a bekezdés előtt mindenképpen lesz egy laptörés. Ezt a Címsor1-nél ajánlatos beállítani, így a fő fejezetcímek új lapon fognak kezdődni
  • Oldalstílussal, a törések opció esetén előírhatjuk, hogy lapstílus váltás is történjen, a megadott lapstílust alkalmazva.
  • Bekezdés egyben tartása, a szövegbe beszúrt laptörés hatására a teljes bekezdés új lapra kerül.
  • Együtt a következővel, előírja, hogy az aktuális és a következő bekezdés egy lapon maradjon. Egy a szövegbe beszúrt laptörés hatására a bekezdés új lapra kerül.
  • Árvasorok kezelése, ha a lap alján a bekezdésből a megadott sorok számánal kevesebb sor marad, az egész bekezdés átkerül az új oldalra.
  • Fattyúsorok kezelése, ha a lap tetején a bekezdésből a megadott sorok számánál kevesebb sor látszik, akkor a bekezdés előtt egy laptörés szúródik be.

Betűkészlet

a lapon a font paramétereit állíthatjuk be. Az italic jelentése: dőlt betű, a bold: félkövér. Itt kell beállítanunk a helyesírásellenőrző számára az alkalmazott nyelvet.
Ezt azért fontos beállítani, mert ezentúl az ilyen stílust használó bekezdéseket a nyelv szerinti helyesírásellenőrzővel ellenőrzi a program.

Betűhatások

a font további paramétereit állíthatjuk be.

  • Aláhúzás. Választható:
    • (nincs),
    • (egyszeres),
    • (dupla),
    • (félkövér),
    • (pontozott),
    • (szaggatott),
    • (szaggatott félkövér),
    • (hosszú szaggatott),
    • (hullámos),
    • (dupla hullámos).

      A Betűszín opcióval az aláhúzás színét lehet beállítani.
  •  

  • Áthúzás. Választható:
    • (nincs),
    • (egyszeres),
    • (dupla),
    • (félkövér),
    • (/ jelekkel),
    • (X jelekkel).
  •  

  • Különálló szavak. Bekapcsolása esetén csak a szóhatárig terjed az áthúzás, kikapcsolása esetén a szavak közti space-ekre is kiterjed az áthúzás.
  • Hatások. Választható:

    (nincs)

    nagybetű minden betűt nagybetűre konvertál

    kisbetű minden betűt kisbetűre konvertál

    Nagy kezdőbetű minden szó első betűje nagybetűre konvertálódik

    Kiskapitális minden szó összes betűje nagybetűre konvertálódik, de a szavak első betűje nagyobb méretű mint a többi

  • Térhatású kiemelés. Választható:
    • (nincs)
    • (kiemelt)
    • (bevésett)

  • Körvonalas. A betűknek csak a határolóvonalai látszanak.
  • Árnyékolt. A betűkre árnyékeffektus kerül. Használata nem ajánlott, mert az olvasást nagyon megnehezítí.
  • Villogó, villogó. Nyomtatott dokumentációk esetében használati értéke a 0-hoz közelít.

Pozíció

Segítségével a font pozícióját adhatjuk meg.

  • Felső index. Az emelés/süllyesztés opcióval a normál értéktől való eltolás értékét adhatjuk meg %-ban, vagy automatic esetén a program számolja ki a font mérete és a sortávolság alapján.
  • Normál
  • Alsó index. A Relatív betűméret opcióval az alsó index méretarányát adhatjuk meg a normál mérethez képest.
  • Forgatás és méretezés a szöveg forgatási irányát és méretarányát adja meg.
  • Szélesség változtatása. Az egyes karakterek közti távolság normáltól való eltérésének mértékét adhatjuk meg.

a bekezdésstílus további lapjai számunkra nem fontosak, így ezeket nem ismertetem.