Fontos linkek Fontos linkek

  • WEB mail
  • Telefonkönyv
  • PTE
  • PMMK
  • ETR

Állásajánlatok Állásajánlatok

Szoftverfejlesztőket keresnek

VISION Recruitment hazai és nemzetközi ügyfelei számára keresünk szoftverfejlesztő, szoftvertesztelő és infrastruktúra szakértő munkatársakat, a junior szinttől egészen a senior szintekig.

Siemens szoftver fejlesztő mérnök

A Siemens PSE Kft. felsőfokú végzettséggel rendelkező, angolul beszélő munkatársakat keres i SW fejlesztő mérnök munkakörbe:

Siemens szoftver mérnök

A Siemens PSE Kft. felsőfokú végzettséggel rendelkező, németül beszélő munkatársakat keres szoftver mérnök munkakörbe.

Hírek Hírek

Ha jót akarsz, nem használsz okos zárat!

Kutatók szerint komoly veszélyeket hordoznak ezek az eszközök.

Napjainkban soha nem látott mértékben szaporodnak az otthoni okoseszközök, legyen szó akár egy termosztátról, egy mérlegről vagy épp egy zárról. Azonban míg előbbi kettő jószerivel érdektelen egy hacker számára, addig utóbbi bizony már komoly kockázatot rejt, hiszen segítségével egyszerűen be lehet jutni a lakásba.

Épp ezért döntött úgy két kutató, hogy megvizsgálják, mekkora kockázatot rejtenek a nem ritkán Bluetooth-szal működő okoszárak. Anthony Rose és Ben Ramsey a DefCon biztonságtechnikai konferencián árulta el, hogy az általuk próbált 16 okoszárból 12-őt sikerrel törtek fel, méghozzá több esetben „nevetségesen egyszerűen”.

Olyan is előfordult, hogy a készülék titkosítás nélkül, egyszerű szövegként küldte tovább a jelszót, így egyszerűen kitalálhatták, máskor pedig még arra is lehetőségük volt, hogy átírják a kódot, ezzel kizárva a tulajdonost a saját ingatlanából. A kutatók szerint a probléma az Okidokey, a Plantaco, a Quicklock, a Ceomate, az Elecycle, az iBlulock, a Mesh Motion és a Vians zárait érinti, de nem elképzelhetelen, hogy más cégek is érintettek.

forrás: www.technokrata.hu

Bluetooth 5: Négyszeres hatótávolság, kétszeres sebesség

A Bluetooth annyira mindenhol jelen van, hogy könnyű megfeledkezni róla, még mindig egy fejlődésben lévő technológia. A Bluetooth Special Interest Group (SIG) felelős a szabvány meghatározásáért, és a múlt év végén előrevetítette, mi várható a 2009-es változatot követő nagy változás során. A testület megosztott egy kicsit többet arról, mire számíthatunk a várhatóan 2016 végén, 2017 elején érkező Bluetooth 5-től. Az új verzió először is megnégyszerezi a kapcsolatok hatótávolságát, és megduplázza a sebességüket is, ami mindemellett nem jelent energiafelvételi növekedést a jelenlegi alacsony fogyasztású szabványhoz képest.

E fejlesztések azonnal előnyei meglehetősen könnyen megérthetők. A jövőbeli Bluetooth‑hangszórók vétele nem fog gyengülni, ha véletlenül az ember például véletlenül magával viszi a telefonját a konyhába, és az új okosóráknak is egy kicsit gyorsabban kell megkapniuk a push értesítéseket a nagyobb adatátviteli sávszélességnek köszönhetően. Ez azonban még fontosabb az IoT‑eszközök és a Bluetooth‑bóják esetén.

A párosítandó eszközökkel ellentétben az adatközlő Bluetooth‑eszközök egyre gyakoribbak, függetlenebbek, és könnyebb velük kommunikálni. A Bluetooth 5 nyolcszorosára növeli az adatszórást, ami azt jelenti, hogy sokkal több adat küldhető (és fogadható) egyetlen interakció során. Ahelyett, hogy a Bluetooth-bója egyszerűn pingelne a telefonnak egy URL-t, ami további információt nyújt például egy múzeumi kiállításról, képes arra, hogy ezt elvégezze, és emellett meghatározza a tartózkodási helyünket az épületen belül, és küldjön egy, az ajándékboltban felhasználható kedvezményes kupont, mindezt egyszerre.

Azonban nem a Bluetooth SIG feladata különleges alkalmazási módokat megálmodni a technológia számára. Ehelyett arra koncentrál, hogy fejlessze a hatótávolságot és az adatkapacitást, az új alkalmazási módok és csatlakoztatott eszközök megálmodását pedig ráhagyja másokra.

forrás: bázis blog

Nem úgy megy a Windows 10, ahogy a Microsoft szeretné

Egy évvel a megjelenése után úgy tűnik, nem váltja be a hozzá fűzött reményeket a cégóriás legújabb operációs rendszere: a BBC szerint a Microsoft egy közleményben azt írta, nem tudják majd tartani az eredetileg kitűzött tervet a Windows 10-zel. Azt szerették volna, hogy 2018-ig 1 milliárd eszköz fusson a 10-es operációs rendszerrel. A hároméves terv csúszásának oka szerintük az, hogy a Windows phone nehezen tör be az Android és Apple által dominált okostelefon-piacra.

A cél valójában már akkor megbicsaklott, mikor a Microsoft 7,2 milliárd dollárért megvette a butatelefonok korának királyát, a finn Nokiát. Mikor a hároméves tervet kitűzték, abban reménykedtek, évi 50 millió Windows telefont adnak majd el, de a két legnagyobb piacból, Észak-Amerikában és Kínában egyelőre csak 1,6%-ot és 0,4%-ot hasít ki a Microsoft mobilja.

A Windows 10-et tavaly július 25-én dobták piacra, a cég pedigegyáltalán nem visszafogott kampányba kezdett, hogy rávegye a felhasználóit az új operációs rendszer használatára, ami visszafelé sült el. A cégvezető, Satya Nadella a 10-es rendszert sokféle különböző típusú készülék egyesítő platformjának tartja, úgy fejlesztették ki, hogy asztali és hordozható számítógépeken, mobilokon, tableteken és Xbox-konzolokon is fusson.

forrás:index.hu

Elektromos mezővel blokkolnák a rákot az MIT kutatói


Egy mikrofluidikai eszközzel gyorsítana fel a rák kezelését az MIT, az elektromos mezővel végzett kísérletek eredményei pozitívak.

Elektromos mezővel állítanák meg a rákos sejtek terjedését az MIT (Massachusetts Institute of Technology) szakemberei. A kutatók egy érme nagyságú eszközzel kísérleteznek, mely alacsony intenzitású, mindössze 100-300 kilohertzes teret hoz létre, ami az osztódás mellett a burjánzó sejtek továbbterjedését is megállíthatja. A kísérleti eredmények biztatóak, a széleskörű alkalmazásra ugyanakkor még biztosan várni kell.

Az MIT fejlesztésének legnagyobb előnye, hogy azzal relatíve gyorsan egyénre szabható a terápia, amihez hidrogél mellett rákos és egészséges sejteket kell az eszköz két elektródája közé helyezni, amivel egy extracelluláris környezethez hasonló háromdimenziós mátrix jön létre. Ebben minden cella 150 és 200 kilohertz közötti frekvencián működik, centiméterenként 1,1 voltos feszültségű intenzitás mellett.

Az így létrejött elektromos mező minden töltéssel rendelkező objektumra hatással van, amibe a rákos sejtek poláris molekulái (mikrotubulusok) is beletartoznak. Ezeknek döntő szerepük van a sejtosztódásban, ami a tumor növekedésének alapja. Korábbi kutatások bizonyították, hogy ezekre a molekulákra számottevő hatással van a 100-300 kilohertzes, alacsony intenzitású elektromos tér, melynek erőssége nagyjából megfelel egy kenyérpirító által létrehozott mezőjéhez. A beállított frekvencia megszakíthatja a mikrotubulusok elrendezését, ami egyben a burjánzás végét jelenti.

A megközelítés óriási előnye, hogy a megfelelő frekvencia és intenzitás alkalmazásával az elektromos mező csak a rákos területre van hatással, az egészséges sejtek semmilyen módon nem sérülnek, vagy pusztulnak el.

A kísérletek során először az elektromos tér nélkül vizsgálták a tumor viselkedését, mely jól láthatóan már két nap alatt növekedésnek indult. Ezt követően három napig alkalmazták a kezelést, melynek hatására a sejtburjánzás intenzitása feltűnően csökkent, miközben a rákos tüdősejtek egy csoportja az áttétet létrehozó képességét is elveszítette. Eközben az egészséges részel semmiféle károsodást nem szenvedtek, ami alátámasztja a kutatók azon korábbi hipotézisét, miszerint a sejtek mérete és elektromos tulajdonsága döntő fontosságú az azokra ható mező paramétereinek szempontjából.

Az MIT szakemberei szerint a mikrofluidikai eszközük felgyorsíthatja a TTF-es kísérleteket, a fejlesztéssel gyorsabban megtalálható a rákos sejtek kezeléséhez szükséges beállítás, a két paraméternek ugyanis akár 1000 variációja is lehet.

Az kísérlet ötlete a TTF (Tumor Treating Field) kezeléseket kitaláló és fejlesztő Novocure adta az MIT-nél dolgozó kutató, Andrea Pavesinek. A szakember egy közel 5 évvel ezelőtti TED-es előadásban találkozott a megközelítéssel, amiben a Novocure alapítója, Bill Doyle részletezte eredményeiket, ez pedig megfelelő inspirációt jelentett a mostani kutatás

forrás:hwsw.hu

Java EE-botrány: megszólal az Oracle

Meghajolt a nyomás alatt az Oracle és immár nyilvánosan is színt vallott a Java, azon belül pedig a nagyvállalati felhasználásra szánt Java Enterprise Editionról is. Egyelőre csak nyugtató szavak vannak, részletek a szeptemberi JavaOne fejlesztői konferencián jönnek.

Fokozatosan pánikszerű hangulatot eredményezett a Java ökoszisztéma szereplői körében, hogy az Oracle hosszú hónapok óta mélyen hallgat a Javával, azon belül pedig a Java EE-vel kapcsolatos terveiről. A nyomást végül a Java EE Guardians néven a platform megmentésére csapat fokozta elviselhetetlenné, a Java-prominensek mellett az IBM és a Red Hat is a kezdeményezés mögé állt, és végül a a Java Community Process (JCP), a legfőbb független Java-testület is felhívta az Oracle-t a színvallásra.

Az egyre nagyobb sajtóvisszhangot kapó konfliktust végül tegnap azzal zárta le az Oracle, hogy az angol Registernek (egyelőre) exkluzív nyilatkozatot adott, Mike Moeller szóvivőn keresztül. Eszerint "az Oracle elkötelezett a Java mellett és egy jól kidolgozott javaslattal rendelkezik a a Java EE következő verziójának, a Java EE 8 specifikációját illetően. Ez támogatni fogja a fejlesztőket abban, hogy új, mikroszolgáltatásokat (microservice) vagy nagyméretű, elosztott rendszereket, konténerekalapú környezeteket építsenek a felhőben." Hozzátette: "az Oracle szorosan együttműködik a kulcs partnerekkel abban, hogy a javaslatot véglegesítse és a szeptemberi JavaOne konferencián megossza azt a szélesebb Java-közösségel is."

A Register információi szerint az Oracle nagyjából egy éve döntött úgy, hogy lezárja a  nyílt Java EE fejlesztésére tett erőfeszítéseket, helyette pedig egy zárt, tulajdonosi (proprietary) Java runtime és API fejlesztésére fókuszál, amely nagyvállalati környezetben ki tudja váltani a Java EE-t. Az új platform nagyban épít a Java EE-re, de túlnyomórészt az Oracle zárt fejlesztéseire épül, és kizárólagosságot biztosít a cég számára annak használatában. A tavaly erre az új projektre irányította át a Java EE-n dolgozó munkatársakat, ez az irányváltás pedig nagyon jól látszik a nyílt platformon végzett munka drasztikus visszaeséséből is.

A belsős információk szerint ebben a döntésben sok minden közrejátszhatott, leginkább a Google-Oracle per fordulatai befolyásolhatták a cég üzleti döntéshozóit. A bíróság abban ugyanis úgy döntött, hogy az API-kat nem védi szerzői jog, azokat bárki tetszés szerint újraimplementálhatja, ha akarja. Ugyan ezt a döntést az Oracle megfellebbezte és nyert is (tehát az API-t igenis védi a szerzői jog az Egyesült Államokban), annak újraimplementációja azonban végülis fair use-nak bizonyult, vagyis kivételt képez a szerzői jog alól.

Ilyen körülmények között az Oracle úgy döntött, hogy a Java API-val követett nyitottság politikája már inkább hátrány, mint előny, így érdemesebb azt egy zárt alternatívára cserélni. Mivel a cég saját termékcsaládjai közül is rengeteg épít közvetve vagy közvetlenül a Java EE-re, a teljes, utód nélküli bezárás nyilván fel sem merült, azzal a cég saját maga alatt vágná a fát.

És mégis: Java EE

Ezt a hivatalosan be nem jelentett, de a statisztikákból és a cég mély-mély hallgatásából fokozatosan egyértelműbbé váló döntés okozott pánikot a Java EE-re fogadó partnerek és szereplők körében. A nyílt platform nélkül ugyanis rengetegen maradnának hoppon, még akkor is, ha alternatívaképp az Oracle azért kínálna egy fizetős alternatívát.

A Register belsős információi szerint azonban nemrég az Oracle-ön belül az a csapat kerekedett felül, amely nyílt Java EE fejlesztése mellett tört lándzsát, és a cég vezetése végül úgy döntött, hogy visszatér az eredeti koncepcióhoz és megtartja, illetve tovább fejleszti a platformot. "Túl sok kárt okozna az ökoszisztémának és nincs garancia arra, hogy a partnerek használnák is az új, immár zárt API-t"- ismerteti az érvelést belsős információkra hivatkozva a Register.

A döntés értelmében tehát újra él az eredeti terv, érkezik a Java EE 8, amely megkapja az égetően szükséges fejlesztéseket a microservice-ek, a konténerek és a nagyméretű, elosztott rendszerek támogatásához, ezzel például a nagy rivális Microsoft .NET Core előnyét is igyekszik majd behozni (hogy a modernebb, feltörekvő alternatívákról ne is beszéljünk).

Az Oracle bejelentését Reza Rahman, Java EE Guardians alapítója, volt Oracle-alkalmazott is örömmel fogadta: "Ez nagyon jó hír és egy pozitív meglepetés" - nyilatkozta. "Örvendünk, hogy az Oracle immár hallgat a közösségre és dolgozik azon, hogy megoldást találjon. Reméljük, hogy a jövőben az Oracle a Java EE-t szabványként, és nem egy egyszerű termékként kezeli majd" - tette hozzá. A bejelentést a Java EE Guardians is üdvözölte, de a győzelmi köröket majd csak a JavaOne-ra ígért hivatalos bejelentés után fogják megfutni.

forrás: hwsw.hu

Katalógus 81 nyílt hekkerbarát SBC-ről

A Hackerboars.com készített egy listát amelyen 81 nyílt szabványokon alapuló hekker barát egylapkás számítógép található. A listán a népszerű board-ok is megtalálhatók mint pl. BeageleBoard, WandBoard, *-PI. Érdemes tehát válogatni, mielőtt nekikezdenénk a munkának.  A lista rövid ismertetőkkel itt található.

Donald Trumpból programozási nyelv lett

Hétvégén került fel a Githubra, és máris a világ politikát követő programozóinak kedvence a TrumpScript programnyelv, amit a Rice University egyetem diákjai készítettek egy programozóversenyen. A nyelv a népszerű Python szkriptnyelv alapjaira épül, és igyekszik minden megnyilvánulásában Donald Trump viselkedését másolni. Mottója természetesen az, hogy tegyük újra naggyá a programozást, a hibaüzenetek pedig változatos Trump-idézetek.

A TrumpScript alapvetően teljesen ugyanúgy működik, mint a modern programozási nyelvek, néhány extra szabálya van csak:

  • Nem használ tört számokat, csak egészeket, és kizárólag egymillió felettieket. Ami annál kisebb, az nem érdemli meg Amerika figyelmét, a törtek meg csak felesleges túlbonyolításai a dolgoknak.
  • Nem lehet külső kódkönyvtárakból beimportálni részeket, mert Amerika már amúgy is túlzottan importfüggő, és mindent otthon kell gyártani inkább.
  • A logikai igaz és hamis helyett a tény és hazugság kifejezéseket használja.
  • Változók neveként csak a legnépszerűbb és leggyakoribb angol szavakat, illetve politikusok neveit lehet használni, hogy mindenki megértse.
  • Minden programkódot az "America is great" (Amerika nagyszerű) sorral kell lezárni.
  • A program a 4,5 milliárdos számot automatikusan átírja 10 milliárdra (előbbi a Forbes üzleti lap becslése Trump vagyonára, utóbbi a saját bevallása szerinti vagyona).
  • A TrumpScript nem kompatibilis a Windows egyetlen verziójával sem, mert Trump nem hisz a PC-ben (a szójáték lényege, hogy PC a számítógép mellett a politikai korrektségnek is a rövidítése).

A készítők kiemelik, hogy TrumpScriptben nem könnyű programozni, elsősorban azért, mert

"Trump nem szeret a kudarcairól beszélni, ezért ha a kódod nem működik, a legtöbb esetben inkább csendben marad az okokkal kapcsolatban"

forrás: index.hu

Nemzetközi Törölközőnap

A törölközőnap tisztelgés Douglas Adams (1952–2001) angol sci-fi író emléke előtt. Május 25-én a rajongók és tisztelők mindenhova a törülközőjükkel mennek, amiről így ír a Galaxis útikalauz stopposoknak “ötrészes trilógia”:

“A törülköző, írja az Útikalauz, a lehető leghasznosabb dolog, amit csak magával vihet a csillagközi stoppos. Egyrészt komoly gyakorlati értéke van: beletakarózhatunk, hogy meleghez jussunk, míg átugrándozunk a Laglan-Béta hideg holdjain; heverhetünk rajta, míg a Santagrinus-V ragyogó, márványhomokos tengerpartjain szívjuk a sűrű tengeri levegőt; felvitorlázhatjuk vele minitutajunkat, míg lefelé sodródunk a lassú, lomha Moth folyón, takarózhatunk vele, miközben Kakrafoon sivatagainak vörös csillagai ragyognak ránk, megnedvesíthetjük és fegyverként használhatjuk kézitusában, fejűnkre tekerhetjük, hogy távol tartsuk a mérges gőzöket, vagy hogy elkerüljük a Traal bolygó Mohó Poloskapattintó Fenevadjának pillantását (észvesztően ostoba állat, azt hiszi, ha ő nem lát téged, te se látod őt – annyi esze van, mint egy cipőtalpnak, de nagyon-nagyon mohó), veszély esetén vészjelzéseket adhatunk vele, és természetesen bele törölközhetünk, ha még elég tiszta hozzá.

Másrészt, és ez a fontosabb, a törülközőnek roppant pszichológiai jelentősége van. Miért, miért nem, ha a strag stoppos észreveszi, hogy a stopposnak van törülközője, azonnal föltételezi, hogy fogkeféje, arctörlője, szappana, doboz kétszersültje, kulacsa, iránytűje, kötélgombolyagja, szúnyogriasztója, esőkabátja, űrruhája stb. is van. Sőt a strag boldogan odakölcsönzi a stopposnak a felsoroltak vagy egy tucat egyéb tétel bármelyikét, melyet a stoppos véletlenül “elvesztett”. A strag úgy gondolkodik, hogy aki széltében-hosszában bejárja stoppolva a galaxist, nomádul és csövezve él, hihetetlen nehézségekkel néz farkasszemet, és győz, és még azt is tudja, hogy hol a törülközője – az igazán olyan valaki, akit komolyan kell venni.”

Viszlát, és kösz a halakat!

Linux akadémia csütörtöki előadása

A web böngészés biztonsága több módon is javítható. Egyrészt a desktopon, ahol ha a gép nem Linuxot futtat egy jó víruskereső sokat ér, valamint (és ez a Linuxra is igaz) megfelelő böngésző kiegészítők is sokat tudnak javítani.  Másrészt a tűzfaladon vagy proxy szervereden, ahol korlátozhatod ki, mikor és mit ér el, szűrheted az átmenő forgalmat víruskeresővel.

A csütörtök esti ingyenes, online képzésen ez utóbbit tanulod meg: a squid proxy-cache szoftver segítségével a forgalom korlátozását és szűrését.

Jelentkezz az ingyenes képzésre most!

jelentkezni lehet itt

Van egy régi laptopja? Így csinálhat belőle gyors gépet

A legtöbb leselejtezett, de még működőképes számítógépben több erő lapul, mint gondolná – csak megfelelő szoftvert kell rá telepítenie.

Sok számítógépet – legyen szó laptopról vagy PC-ről – nem azért cserélnek le, mert már használhatatlan, csupán arról van szó, hogy létezik egy szebb/jobb, de mindenképpen gyorsabb változat. Pedig a gépek többségében sokkal több erő lapul, mint a legtöbb csúcskategóriás Chromebookban. Egy szoftver segítségével azonban letudható ez a probléma: egy rövid telepítés után máris Chromebookként használható tovább a régi gép – ami böngészésre, képnézegetésre és szövegszerkesztésre bőven használható.

Ehhez csupán a windowsos gépeken és Maceken is futó CloudReady nevű programra van szükség, ami a Google Chrome nyílt forráskódú változata, a Chromium egy módosított verziója.

A telepítéshez egy minimum 8 GB-os pendrive-ra van szükség: a cég honlapjáról letöltött szoftvert erre kell feltenni, majd a gépet újraindítva USB-ről bootolni. A felhasználónak a gépen lévő adatokért sem kell aggódnia: a rendszer az előzőt is a gépen hagyja, így bármikor vissza lehet rá térni.

forrás: hvg.hu

Az állam lehet a Bitcoin technológia legnagyobb nyertese

Ha kellően komolyan veszik, akkor nem a bankok, hanem az állami adminisztráció lehet a bitcoin létezését megalapozó blockchain technológia alkalmazásának legfőbb haszonélvezője, főleg, ha sok ország együtt vezetné be a megoldást. Az Egyesült Államok és Nagy Britannia már vizsgálja a DLT-ben, azaz a megosztott főkönyvi technológiában rejlő lehetőségeket.

Egyre több bank és más szervezet – például a nagy felhőszolgáltatók – dolgozik azon, hogy adaptálják a Bitcoin működési elvének lényegét, a blockchain technológiát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egymással összekötött szereplők széles hálózata – például egy társaság beszerzési osztálya és beszállítói köre, vagy egy bank és a vele kapcsolatban álló befizetők és kedvezményezettek nem egy központi elszámolóházon keresztül valósítják meg a pénzügyi tranzakciókat, hanem a blockchain technológia segítségével egy decentralizált elszámolási modellt használnak.

 

A technológiában az a zseniális, hogy egy elosztott főkönyvet hoz létre tartozik-követel (block) bejegyzésekkel (chain), és ez a hiteles bejegyzésekből álló főkönyv (blockchain) szétterül a világhálón. Így minden tranzakció (tartozik-követel bejegyzés) a tranzakcióban résztvevők számítógépein rögzül, azzal a csavarral, hogy magát a főkönyvet is lemásolja az egyes gépekre.

Ettől lesz hiteles és elosztott, így ha bárhol sérülne a főkönyv, valahonnan a világból rögvest helyreállítható, éppen ezért a kibertámadásoknak is ellenáll. Ezt nevezzük elosztott főkönyvi technológiának (distributed ledger technology - DLT), amelynek ellenőrzéséről nem egy rendszerház gondoskodik, hanem a technológia része.

A nagy igyekezet érthető, hiszen a fizetési szolgáltatás csak EU-ban több mint 28 milliárd eurós üzlet, így a bankok rengeteg pénzt takaríthatnának meg csak azon, ha a mainál lényegesen kevesebb jutalékot kellene fizetniük az elszámolóházaknak a fizetési tranzakciók után.

Beépül a költségekbe

A globális bankrendszer erre évente több 10 milliárd dollárt költ el, amit természetesen beépít a költségeibe, és végső soron velünk, a fogyasztókkal fizettet meg. A díjak egyszerűen beépülnek az árakba, és bár nem is tudunk róluk, ott vannak minden egyes általunk megvásárolt termék vagy szolgáltatás árában.

Van azonban egy piaci szereplő, aki feltehetőleg mindenki másnál jobban járna a blockchain bevezetésével, és ez az állam. Az állam és az állami intézmények közötti elszámolások ugyancsak sokba kerülnek, bár erre a fejlett országokban mindenütt egy saját állami intézmény – Magyarországon a Magyar Államkincstár (MÁK) – hivatott. Gondolhatnánk, hogy itt nincsenek is díjak, vagy ha vannak, akkor azt az állam az egyik zsebéből a másikba rakja, de nem teljesen ez a helyzet.
 

Az állami intézmények előirányzat-rendszerben működnek, azaz a rendszeren belül nincs pénz. Az előirányzat lényegében pántlikázott, azaz feladatokhoz kötött pénzügyi keret. Ha az egyik állami intézmény fizet a másiknak, akkor az egyik előirányzat kerete csökken, a másiké nő. Csakhogy az előirányzat azonmód valódi pénzzé válik, ha az államháztartási alrendszeren kívülre kerül, mondjuk pedagógusbér formájában. Innentől kezdve a jutalékok ugyanúgy élnek, mintha bárki más vásárolt volna.

De ne legyen kétségünk a Giro Zrt-nek a MÁK a legnagyobb ügyfele, amely a hazai elszámolás egyeduralkodója. Így minden nyugdíj, gázártámogatás elutalása piaci alapon történik. (Persze amióta a Giro Zrt. az MNB tulajdona, ezek a marzsok csökkentek, de az elszámolásnak ettől még van költsége.)

A blockchain technológia ebben a felállásban nemcsak a költségek csökkenését ígéri az államnak, hanem az azonnali elszámolást és az intézményi transzparenciát is, hiszen ebben a rendszerben valamennyi fizetést azonnal könyvelnek, és így láthatóvá válik.

Ha belegondolunk, hogy évente hány tranzakció valósul meg a NAV és a vállalkozások, vagy a NAV és a magánszemélyek között, milyen energiákat kell, vagy kellett mozgósítani az online pénztárgépek bevezetésére, akkor azonnal láthatóvá válik ennek a rendszernek az előnye, hiszen a blockchain rendszerben a hatóság nemcsak az online pénztárgépek adatait, de akár minden – nem készpénzes – fizetési tranzakciót láthatna.

Nem véletlen, hogy a blockchain technológia bevezetésének lehetőségét nemcsak a bankok, de egyes államok is vizsgálják. Élen jár ebben az Egyesült Államok és Nagy Britannia. Utóbbi tudományos tanácsadó testületének (UK Government Chief Scientific Adviser) erről szóló anyaga külön kiemeli, hogy a blockchain technológia európai szintű elterjedése lehetővé tenné a tagországok közötti árumozgásokhoz kötődő áfa-fizetések nyomon követését, ami manapság az egyik legnagyobb közösségi adószabályozási kérdés.

A tanulmány e témának szentelt fejezete szerint Európában az áfa-elkerülés a legális ügyeskedéstől a könyvelés nélküli készpénz mozgásokig összesen 150-190 milliárd euró összegű bevétel kiesést okoz az államoknak évente, vagyis egy e téren elért szignifikáns mértékű javulás több tízmilliárd euró többletbevétellel kecsegteti az együttműködő államokat.

De ne feledkezzünk meg a felhasználási lehetőségeken túl a használat módjában rejlő előnyökről se. Minden főkönyvi, fizetés szolgáltatási és elszámolási rendszer számítógépek garmadáján működik, és maga a technológia kényszeríti ki a biztonságos üzemeltetést és a titkosítást minden szereplőtől. Ez élesen szemben áll a jelenlegi modellekkel, amelyben egy irányító hatóság kényszeríti ki a piaci szereplőktől a biztonsági megoldásokat, amelyeket azok – a hatósági szigor függvényében – vagy betartanak, vagy nem.

A megosztott főkönyvi technológia eleve tartalmazza a biztonsági és kriptográfiai megoldásokat minden gépen, így az egy központú rendszereknél sokkal nagyobb biztonságot garantál. Abban a világban ahol a kibertámadások és a kiberbűnözés már nem csak a scifi írók elméjében létezik egy hibatűrő és heckertámadásoknak ellenálló technológia alkalmazása több mint előnyös.

forrás:index.hu

The mind behind Linux

címmel egy beszélgetés jelent meg a TED-en Linus Torvalds-szal.

Elhunyt kollégánk

Volt kollégánk és barátunk Bibity István 2016.04.9.-én életének 62. évében hosszan tartó betegség után elhunyt.

Nyugodj békében Pista!

Szövetség alakult az IoT szabványosítására

Open Connectivity Foundation néven alakult szövetség a különféle IoT eszközök által használt kommunikációs protokollok szabványosítására. A kezdeményezés mögött számos tech-óriás, köztük a Microsoft, a Cisco, az Intel, a Samsung, a Qualcomm és a General Electric is ott van.

Fontos állomáshoz érkezett az utóbbi évek egyik legfelkapottabb területe, az IoT. Szövetségre lép ugyanis a "dolgok internetével" foglalkozó két nagy, rivális szervezet, a 2014-ben, az Intel, a Broadcom és a Samsung Electronics együttműködésével létrehozott Open Interconnect Consortium (OIC), valamint a többek között a Qualcommot, a Microsoftot, az LG és a Sonyt is soraiban tudó AllSeen Alliance. A két társaság most egy új, közös szervezetet hoz létre, amely a különböző szabványok terén erősen fragmentált terület összefésülésén dolgozik majd: ez az Open Connectivity Foundation (OCF), amely egyben az OIC utódjaként is működik majd.

Az együttműködés komoly előrelépést jelenhet az egyes IoT eszközök közötti átjárhatóságban. A különböző, jellemzően a kategóriába sorolt, kis fogyasztású készülékek ugyanis sokszor nem rendelkeznek saját internetkapcsolattal (épp az alacsony fogyasztás végett), helyette valamilyen központi egységgel kommunikálnak, legyen az dedikált hardver, netán PC vagy okostelefon. Ezek az eszközök jelenleg számos eltérő protokollt használnak a kommunikációra. Ez a sokféleség azonban nagyban megnehezíti az átjárhatóságot közöttük - igaz, vannak kezdeményezések, amelyek valamelyik hasonló megoldás helyett az ultraalacsony fogyasztású Wi-Fiben találnák meg a közös nevezőt.

A fenti problémára adna választ az OCF, amely nyílt szabványok és protokollok létrehozásával egységesítené az IoT eszközök piacát, lehetővé téve az eltérő gyártóktól származó eszközök közötti kommunikációt - amely készülékek tehát megkapják az OCF áldását, azok között garantáltan lehetséges lesz az átjárás.

A kezdeményezés mögé ugyancsak teljes vállszélességgel beálló Microsoft blogposztot is közzétett annak kapcsán, jól áltszik, hogy a cég igyekszik nem elkövetni azt a hibát mint az okostelefonok esetében, az IoT-ra már a kezdeti időszakban is komoly figyelmet fordít. A posztban a vállalat kitért rá, a különböző vállalatok, jellemzően saját, zárt protokollal dolgozó, egymással versengő IoT termékei erősen visszafogják az innovációt a területen, időszerű tehát egységes szabványokat kidolgozni. A vállalat továbbá sietett kiemelni, minden Windows 10-es eszköz natívan támogatja majd az OCF szabványokat, így könnyen illeszkedik majd a különböző vállalati vagy akár okosotthon-rendszerekbe is.

forrás: hwsw.hu

Váratlan húzás: Linuxra is jön az SQL Server

Az előzetes már kipróbálható, az első kereskedelmi kiadás jövő év közepére várható. A bejelentés microsoftos és linuxos oldalon egyaránt hatalmas meglepetést okozott, és egyelőre mindenki csak ízlelgeti. A miértre csak találgatások vannak, egyértelmű válasz nincs.

A Microsoft hosszas tesztelés után néhány nap múlva, a New York-i Data Driven rendezvényén fogja bejelenteni az SQL Server 2016 kereskedelmi változatát. A cég azonban az igazi bombát az éjjel dobta le: az SQL Servert Linuxra is kiadja. A legfontosabb funkciókat tartalmazó előzetes kipróbálására máris lehet jelentkezni - a teszt egyelőre nem nyilvános, a vállalat korlátozott számú résztvevőnek biztosít lehetőséget. A partnerek közül a Canonical és a Red Hat már bejelentette együttműködését a Microsofttal, a zárt teszteléshez ubuntus vagy Docker-képfájlt lehet használni.

A bejelentésben a felhős és vállalati üzletágat vezető Scott Guthrie ezeken felül kevés további részlettel szolgált, azokat a Microsoft bizonyára a hétvégi konferenciájára tartogatja. Az biztos, hogy innen még hosszú út vezet az első stabil, általánosan elérhető kiadásig, arra a redmondi cég szerint 2017 közepénél előbb nem érdemes számítani.

Guthrie szerint "a lépés lehetővé teszi, hogy az SQL Server konzisztens adatplatform legyen Windows Serveren és Linuxon, helyben (on-premise) és a felhőben egyaránt", de úgy fest, funkcióparitás nem lesz: egy szóvivő szerint a linuxos SQL Server csak bizonyos funkciókat kap meg a windowsos kiadásból, néhány képesség marad Windows-exkluzív.

Miért?

Jó kérdés. Azon kívül, hogy egy újabb nagy lépés a linuxos világ irányába, nehéz megfogni a döntés valódi célját és potenciálját. Linuxon számos nyílt forrású és kereskedelmi alternatívája létezik az SQL Servernek (például PostgreSQL, MySQL, MariaDB, MaxDB, Oracle Database, IBM DB2), és az eddigi információk alapján úgy tűnik, a Microsoft nem feltétlenül funkcionális felsőbbrendűséggel akar felhasználókat szerezni ezen a területen.

A Microsoft természetesen nagyvállalati szintű terméktámogatást nyújt a linuxos SQL Server mellé is. De ez sem tudja megkülönböztetni a mezőnyben, ilyennel rendelkezik szinte az összes fent említett adatbázis-kezelő mellé vásárolható profi támogatás, így ez sem lehet különösebben fontos érv az SQL Server mellett.

A legvalószínűbb az lehet, hogy a Microsoft észleli a linuxos ökoszisztéma nyomasztó fölényét felhős környezetben, ebből pedig jelenleg a windows-exkluzív SQL Server automatikusan kizárja magát. A cég az exkluzivitás megtartásával azt kockáztatja, hogy felhős környezetben az SQL Server (pusztán Windows-kötöttsége révén) versenyhátrányba kerül, és átadja a terepet az alternatív adatbázis-kezelőknek.

A megoldás a problémára a platformfüggőség meglazítása (analóg módon a cég desktopos és mobilos stratégiájával). A megközelítés egyébként nem friss, a vállalat az Azure-rel már jó ideje halad ebbe az irányba, bőven lehet válogatni a linuxos VM-ajánlatok között, de a linuxos szerverek részesedése még viszonylag alacsony (valahol 25 százalék körül), itt még bőven van növekedési lehetősége a Microsoftnak.

a cikk a hwsw.hu-n folytatódik

Még erősebb lett a szuperolcsó miniszámítógép

Újabb változat jelent meg a Raspberry Pi (rPi) nevű, névjegykártya méretű miniszámítógépből. A gép korábbi változatai komoly népszerűséget szereztek, és bár nem feltétlenül mondhatók elsőnek vagy úttörőnek a piacon, az biztos, hogy az elérhető árú hobbigépek kategóriájának sikeréhez komolyan hozzájárult a kis gépek minden korábbi generációja.

A Raspberry Pi 3 legkomolyabb újítása az előző, általunk is tesztelt kettes változathoz képest, hogy ezúttal már a hálózati csatlakozáshoz szükséges wifi, és az okoseszközökkel való kapcsolattartáshoz kellő Bluetooth-csip is helyet kapott a NYÁK-lapon, ezeket korábban csak külső extraként lehetett csatlakoztatni. A specifikációkból kiderül, hogy az új gép ráadásul 1,6-szer gyorsabb lett, mint a tavalyi rPi 2, és ha minden igaz, ez már tényleg sokoldalú, irodai és otthoni felhasználást tesz lehetővé. A minigép megjelenésekor mindig gyorsan elfogy, de elvileg hazánkban is elérhető lesz már az első napoktól, így hamarosan újabb tesztben derítjük ki, mire elég egy 17 ezer forintos, négymagos processzorral és egy gigabájt memóriával szerelt számítógép, ami kisebb, mint a zsebszámológépünk volt az általános iskolában.

Az erősebb hardver mellett fontos megemlíteni, hogy a gép csatlakozófelületeinek száma is bővült. Ez főleg azoknak lesz fontos, akik valamilyen, miniszámítógépet igénylő projekt miatt keresnek maguknak gépet. Az rPi-gépek ugyanis fontos platformját jelentik a különböző elektronikai hobbi-, vagy épp nagyon is tudományos projekteknek. A géphez kapható, kismilliónyi kiegészítő a különböző érzékelőktől és motoroktól kezdve a kameráig, így irodai számítógép, olcsó otthoni mozi-PC, robotirányító központ, vagy akár szervergép is lehet, levelezéshez vagy egyéb rendszerek üzemeltetéséhez, hogy csak néhányat említsünk a lehetőségek közül.

 

Fontos tudni, hogy bár a lapka kiosztása és mérete nem változott, vagyis a korábbi kiegészítők és tokok (tok is kell, a gép a dobozból kivéve tényleg nem több egy darab nyomtatott áramköri lapnál) is kompatibilisek vele, az új, erősebb hardver erősebb tápot is kíván. Az rpibolt.hu kérdésünkre elmondta, hogy a gép biztonságos működéséhez a hivatalos specifikáció szerint legalább 2,5 amperes MicroUSB-s csatolós tápegység kell.

Online kurzust indít az ST

 
   

STM32F7 online course
with hands-on exercises

 
 
 
 
 


Build solutions capable of handling
today's highly demanding applications
thanks to the STM32F7 and its Cortex®-M7 core

Enroll for our free-of-charge online course 


Who should attend this workshop?
Engineers looking to easily develop high performance and digital signal processing embedded applications based on a powerful 32-bit microcontroller architecture

• Developers looking for a way to optimize their current applications

Benefits you will take away
• Complete overview of STM32F7 architecture including a Cortex-M7 core and new peripherals
• Understanding of how you can achieve high performance
Being able to start from a full-feature use case to implement your own applications



Courses are provided in MOOC format with course material available online, mostly as videos complemented with exercises and example files.

All throughout the course, a technical expert will be available online to provide help and answer your questions.

Each course takes approximately 6 to 7 hours to complete, depending on your proficiency, and must be completed within one week.

 

REGISTER NOW!

 
Online course dates
Start   End
March 14, 2016 at 8:00 CET March 18, 2016 at 17:00 CET
May 23, 2016 at 8:00 CET May 27, 2016 at 17:00 CET

All courses are in English.


For more information on our STM32F7 solutions, visit www.st.com/stm32f7

Best regards,
The STM32F7 online course team


 

Jaguarboard - x86-alapú SBC

Sikeres Kickstarter kampányon van túl a Jaguarboard projekt. A kínai (Shenzhen) Jaguar Electronic HK Co., Ltd. nagyjából Raspberry Pi méretben kínál x86-alapú SBC-t.

Specifikáció:

  • Processor — Intel Atom Z3735G (4x 64-bit cores @ 1.33GHz / 1.83GHz burst)
  • Memory/storage:
    • 1GB DDR3L RAM
    • 16GB eMMC flash (on-board)
    • Expansion — 1x SDIO 3.0 slot, for up to 32GB flash
  • Graphics:
    • GPU — integrated Intel HD graphics
    • Display interface — HDMI 1.4 @ up to 1080p
  • Networking — 10/100Mbps
  • Other I/O:
    • 3x USB 2.0
    • Audio — stereo audio out, mono (mic) in, via 2x 3.5mm jacks
    • 2x UART ports (RTS/CTS only)
    • 1x I2C
    • 4x GPIOs
  • Buttons — volume up/down, power
  • Power:
    • Consumption — 5V DC @ 7 to 7.5W (via 2.5mm jack)
    • Included power adapter — 110 or 220 VAC in, 5VDC @ 10W out
  • Dimensions — 101.9 x 64.5mm
  • Operating systems — Linux (64-bit), Android, Windows 8.1/10 (32-bit only)

Részletek a kampányoldalon.

forrás:hup.hu

Linux akadémia,IPv6 alapjai (ingyenes képzés)

Az IPv6 egyre gyorsabban terjed, egyre több szolgáltató kapcsolja be kérdés és értesítés nélkül, másoknál kérésre már elérhető. Ezzel párhuzamosan egyre több olyan hely lesz, ami nem vagy nehezen érhető el IPv6 nélkül. Azaz ha akarjuk ha nem, ez a jövő és ahol lehet el kell kezdeni használni.

Az IPv6 világa kissé eltér a megszokott IPv4 környezettől. Másképp néznek ki a címek, másképp a hálózatok. Ahhoz, hogy ezt biztonságosan tudd használni ismerned kell a működését, legalább alap szinten értened kell az IPv6 tűzfalon történő szűrését.

Az IPv6 alapjai képzésen megérted az IPv6 cím típusokat, a címzés módjait, az IPv6 és az IPv4 közötti alapszintű átjárás lehetőségét, az IPv6 használatát a belső hálózatodon és nem utolsó sorban a shorewall segítségével egyszerű tűzfalat is megtanulsz készíteni hozzá.

A képzés időpontja: 2016. január 21. csütörtök, 19:00.

regisztráció

Gyorsítótárként használhatják az SSD-k a rendszermemóriát

A Marvell bemutatta az első HMB-et alkalmazó SSD-vezérlőt. A koncepció lényege, hogy az SSD fedélzeti DRAM puffer nélkül képes magas műveleti sebességre a rendszermemória kihasználásával.

Elsőként mutatott be HMB (Host Memory Buffer) funkcióra alapozó SSD vezérlőt a Marvell. A vállalat 88NV1140 típusjelzésű kontrollere az NVMe interfész 2014 végén bejelentett 1.2-es specifikációját használja ki, mely néhány egyéb újítás mellett lehetővé teszi az SSD vezérlőjének a rendszermemória közvetlen elérését, ezzel pedig a gyorsítótárként való használatát. (A megoldás alapjaiban hasonlít az Radeon és GeForce grafikus kártyák esetében alkalmazott HyperMemory és TurboCache technológiákhoz.)

Az újítás két szempontból is előnyös. A vezérlők szomszédságából elhagyható DRAM chippel és az így egyszerűbb áramkörrel ugyanis nem csak költség, de értékes hely is megtakarítható. Előbbi szinte mindenhol előny, míg utóbbi elsősorban az ultramobil szegmensben jelent örömhírt. (Az iPhone 6s például már NVMe felületű SSD-t alkalmaz.)

Bár DRAM puffert nélkülöző vezérlők már jó néhány éve léteznek (pl.: SandForce sorozat), ezek jellemzősen kompromisszumos megoldások, bizonyos műveletek esetében lassabbak a gyorsítótárral szerelt modelleknél. A legtöbb SSD-kontroller a fedélzeti puffer nagy részében a logikai blokkcímzés információit gyorsítja, ami leírja, hogy a keresett adat pontosan hol található. Gyorsítótár hiányában a szükséges metaadat lényegesen lassabban érhető el, ami befolyásolhatja a meghajtó egyes műveleteinek sebességét.

Az NVMe interfész 1.2-es verziója erre kínál megoldást a HMB-vel, mely az integrált PCI Express kapcsolatnak köszönhetően gyorsan hozzáférhet a manapság már jellemzően szintén a processzorban lévő memóriavezérlőhöz, azon keresztül pedig a RAM-hoz. A vezérlő ezzel megfelelő kapacitást foglalhat le magának a rendszermemóriából, mely a későbbiekben gyorsítótárként üzemelhet.

A megoldás hátránya, hogy ezzel valamelyest (kb. 256-1024 MB) csökken az operációs rendszer számára szabadon elérhető memória mérete, a megfelelő működéshez pedig mindenképpen szükség van egy bizonyos kapacitásra, ergo a firmware-t az adott rendszerhez kell igazítani, ami megkötéseket jelent. Ezzel a Marvell úttörő vezérlője valószínűleg csak a beágyazott rendszerekben kaphat helyet, ugyanakkor a legújabb NVMe szabvány terjedésével van rá esély, hogy a HMB idővel jobban kibontakozik, és más szegmensekben is felüti fejét.

forrás: hwsw.hu

1 - 20 / 561 tétel megjelenítése.
Tételek oldalanként 20
of 29

Naptár Naptár

péntek

26

2016.08.26.
H K Sze Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
Ezen a napon nincsenek események.
Idő Cím Típus  
Ezen a napon nincsenek események.
0 tétel megjelenítése.

Cimkefelhő Cimkefelhő