Fontos linkek Fontos linkek

  • WEB mail
  • Telefonkönyv
  • PTE
  • PMMK
  • ETR

Állásajánlatok Állásajánlatok

A <em>chrome</em> cimkéjű tartalom.

Nincs eredmény.

Kiemelt hírek Kiemelt hírek

A <em>chrome</em> cimkéjű tartalom.

Nincs eredmény.

Hírek Hírek

A <em>chrome</em> cimkéjű tartalom.

Futnak az androidos appok a Chromebookokon

Meglépte a Google I/O-n bejelentett konvergenciát a keresőóriás, immár futtathatóak az androidos alkalmazások is a Chrome OS-es gépeken. Közös alkalmazásbolt nincs, de a fejlesztőknek legalább nem kell portolniuk a mobilappokat.

Mindenki számára megnyitotta az androidos appok futtatásának lehetőségét a Google a Chrome OS-t futtató gépeken - jelentette be a keresőóriás. Az első alkalmazások már letölthetőek a Chrome App Store-ból a Google-féle rendszert futtató gépekre, ezek telepítése ugyanúgy működik, mint a boltban található többi webes alkalmazásé. Az androidos appok futtatásáért egy új App Runtime for Chrome (ARC) felel. A futtatókörnyezet komoly fegyvertény, ugyanis a Chrome NaCl (native client) funkcióját használva implementál egy teljes Android szoftverstacket, a teljes API-készlettel együtt. Azt egyelőre nem tudni, hogy a virtuális gép Dalvik vagy ART runtime-ot implementálja-e, jó eséllyel azonban az utóbbiról lehet szól.

A Google állítása szerint a fejlesztőknek nem kell semmit portolniuk vagy módosítaniuk ahhoz, hogy az androidos app az ARC-ban is fusson, de jó, ha a Chromebookok beviteli eszközeihez (billentyűzet, egér, érintőkijelző) optimalizálják azért az akalmazást - ez azonban opcionális. Mivel az ARC a Chrome részét képező NaCl infrastruktúrára épül, elvi akadálya nincs annak sem, hogy a Google ezt a funkciót más platformokon, Linuxon, OS X-en vagy épp Windowson is elérhetővé tegye.

Az elérhető alkalmazások listája egyelőre rövid, mindössze négy app tölthető le: a Duolingo nyelvtanuló szolgáltatás, az Evernote jegyzetelő és jegyzet-rendszerező, a Vine videomegosztó és a Sight Words, amely az olvasni tanulást segíti. A Google ígérete szerint az appok listája a jövőben gyors ütemben bővül majd.

A Google lépett először

Hatalmas lehetőség van a mobilos és asztali operációs rendszerek konvergenciájában, azt azonban egyelőre egyik szereplő sem látja tisztán, hogy mi a helyes út ebben a kérdésben. Az Apple például elveti az alkalmazásszintű kompatibilitást, cserébe a Continuity-t hangsúlyozza, amely a munkafolyamatok (vagy épp hanghívások) zökkenőmentes átvitelét ígéri telefon-tablet-PC vonalon. A Microsoft ezzel szemben egységes alkalmazásboltot és egységes futtatókörnyzetet húzna a telefon-tablet-PC hármasra, a WinRT/Metro formájában - a Win32 azonban marad PC-exkluzív.

A Chromebookok és az Android között úgy tűnik a Google is ez utóbbi utat látja járhatónak, az Android futtatókörnyezetetét elérhetővé teszi Chrome OS alatt is, így a mobilos appok érdemi változtatás nélkül futhatnak PC-s környezetben is. Ha ez el tud terjedni, az be tudná tömni a Chrome OS hatalmas vakfoltját a natív, helyben futó alkalmazásokat illetően és látványosan ki tudná terjeszteni a rendszer funkcionalitását. "Valódi" PC, a Win32-es vagy OS X-es alkalmazások teljesítményével és sokszínűségével nem válik a Chrome OS-ből, de az olyan alapszintű problémák, mint az online bankolás, haladó (nem profi) képszerkesztés megoldódnak. Érdemes megjegyezni, hogy az igazán magas labdát, a közös alkalmazásboltot a Google sem csapta le, így nem tiszta, hogy később, a fizetős alkalmazások megjelenésével mindkét platformon külön kell-e majd fizetni az amúgy azonos alkalmazásokért.

Külön szálat kap a Chrome JavaScript-fordítója

A Chrome legújabb, egyelőre béta állapotú kiadása fontos újdonságot hoz a motorháztető alatt: a V8 JavaScript-motor immár külön szálon végzi a kód optimalizálását és végrehajtását, így a két feladat nem akasztja meg kölcsönösen egymást. Az eredmény: kevesebb fennakadással futó weboldalak.

A Chrome JavaScript-motorja, a V8 just-in-time (JIT) fordítót használ, vagyis a függvényekből csak közvetlenül első meghívásuk előtt készít gépi kódot, majd lefuttatja azt. Az első lépésben ezért egy gyors fordító dolgozik, amely viszonylag lassú gépi kódot generál a JavaScriptből, azt azonban villámgyorsan teszi. A következő lépcsőben a sűrűn használt függvények és kódrészletek további optimalizációt kapnak, ennek eredménye villámgyorsan végrehajtható alkalmazás lesz, az optimalizált újrafordítás azonban nagyon időigényes.

A problémát az okozza, hogy a V8 jelenlegi változata a JavaScript-motor fő szálán végzi a fordítást és a végrehajtást is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az optimalizáló fordítás idejére az alkalmazás futását felfüggeszti, ami a felhasználó számára jól érzékelhető fennakadást jelent a weboldal működésében. A Google által hozott példa az Octane benchmark Mandreel tesztje, ebben az optimalizáló fordítás akár 6 tizedmásodpeces akadást is összehozhat, míg a bonyolult programból hatékony gépi kód keletkezik.

Az új fejlesztésnek köszönhetően az optimalizáló fordítás külön, háttérben futó (alacsonyabb prioritású) programszálat kap, amely többmagos processzorokon akár külön magon is futhat. Az eredmény, hogy a két feladat immár futhat párhuzamosan, a JavaScript futása pedig sokkal folyamatosabbá válik ennek következtében. A fejlesztés a benchmarkokban is érezhető gyorsulást hoz, a már említett Mandreel tesztben például 27 százalékkal magasabb a mért teljesítmény azonos hardveren (Nexus 5).

a cikk a hwsw.hu-n folytatódik

Repül a CSS Regions a Google böngészőmotorjából

A Google saját böngészőmotorja, a Blink nem tűri meg a felesleges sallangokat, eltűnik belőle a CSS Regions.

A WebKit mondhatni a modern böngészés alapja, az Apple Safari és (korábban) a Google Chrome, újabban az Opera, illetve még néhány egyéb böngésző alatt működő renderelőmotor. A szabad forrású WebKit azonban túl szűkké vált a Google számára, a cég ezért tavaly áprilisban bejelentett egy saját renderelőmotort, a Blinket. Ez is a WebKit alapjául szolgáló WebCore-ra épül, de itt már a Google saját maga kezeli a forráskódot, amihez részben az Opera is hozzájárul. A Chrome 28 vagy újabb verziót futtató felhasználóknál már a Blink fut, felhasználói szinten persze látványos különbség nincs egyelőre a WebKithez képest.

Idén azonban a Google célul tűzte ki, hogy a Blink motort erőteljesen felfejleszti mobilon és a jelenleginél gyorsabbá és kisebbé teszi. A cél érdekében pedig hajlandó áldozatokat is vállalni, szükség esetén a forráskód egy része is áldozatul eshet. A vizsgálat során az első ilyen áldozat a CSS Regions jelenlegi támogatása, ami egy specifikáció a rich, magazinszerű szövegmegjelenítéshez. A Google szerint a CSS Regions felesleges és feleslegesen nagy, túlzottan komplikált. A Blink 350 ezer soros kódjából csak az ehhez kapcsolódó részek tesznek ki tízezernél is több sort. Azon felül ráadásul, hogy a Regions súlytöbbletet jelent, eleve nem összeegyeztethető a fejlesztők szerint a Google gyorsaságért küzdő stratégiájával, főleg nem mobilon.

Áldozatok

A Regions eredetileg a CSS hiányosságait volt hivatott kiküszöbölni a szöveges elrendezés lehetőségeinek terén. Azonban mostanra a Regions nem igazán illeszkedik a HTML és CSS más aspektusaihoz, ütközik például a reszponzív dizájnelemekkel. Ha egy elrendezés túl komplex az egyszerűbb mechanizmusok számára, például többhasábos tördelést használ, akkor ma már érdemes elgondolkodni azon, hogy szabad-e implementálni. A Google felvetését, miszerint a Regionst ki kell dobni, a Blink fejlesztésében résztvevő Opera is támogatja, így gyakorlatilag semmi akadálya, hogy néhány verzió múlva valóban kimaradjon.

Az egyetlen szomorú fél az Adobe, ami rengeteg erőforrást tett bele a Regions fejlesztésébe. A Google álláspontját az Adobe túl szigorúnak találja és védve saját kreációját, azt állítja, hogy a Regions komplexitása szükségszerű. Az implementáció több különálló, de logikailag összetartozó koncepciót köt össze. A HTML és a CSS korai korszakában a szöveges tartalom egy objektumon belül mindig folyamatos volt és mindenképp az adott elemen belül maradt. Ez azt jelenti, hogy nem lehetett egy szöveget kettétördelni, átfolyatni egy másik dobozba vagy több oldalra szétválasztani. A Regions kiejtése egyben azt is jelentené, hogy a Google visszatér egy korábbi állapotba a szövegtördelés és a hasábok kezelésénél. Ez viszont egyelőre úgy tűnik, hogy egy olyan ár, amit hajlandóak megfizetni a jobb teljesítmény miatt.

A Blink kapcsán a kritikusok a bejelentéskor is figyelmeztettek, hogy a Google-t a böngészőpiaci részesedése okán semmi nem akadályozza majd meg abban, hogy egyedi megoldások felé menjen el. Igaz, a Google nem tesz semmi olyat, amit más platformkezelők ne tettek volna meg. Az Internet Explorerben és a WebKitben is rengeteg különc megoldás működik, ami megkeseríti a webfejlesztők életét. A Google számára azonban most mindennél fontosabbnak tűnik, hogy a web, főleg a mobilos web egy tökéletesen működő alkalmazásplatform legyen. Ha pedig a teljesítménynövelés oltárán fel kell áldozni néhány csinos CSS-képességet, akkor az meg is történik.

forrás:hwsw.hu

Átveszi a Windows 8 feletti uralmat a Chrome

Egy huszárvágással rátette a kezét a Windows 8 egyedi, metrós platformjára a Google. A Chrome böngésző módjának használatával ugyanis széles hozzáférést nyert a metrós felülethez, ezt maximálisan ki is használta, portolta a Chrome OS felületét.

Meglepő húzással állt elő a Google, és alaposan átrajzolta a Chrome Windows 8-on metrós üzemmódban futó felületét. Az új UI a Chrome OS mása lett, saját ablakozó rendszerrel és tálcával - és természetesen teljes értékű Chrome böngészővel. A Chrome OS rendszerszintű funkciói egyelőre nem tették tiszteletüket az alkalmazásban, így a beállítások, a fájlkezelő, médialejátszó, képnézegető nem részei a metrós Chrome-nak, bár nem zárható ki, hogy ezeket is portolni fogja a Google a Microsoft rendszerére. Van viszont normális ablakozó rendszer, amely képes a Chrome "For your desktop" stílusú natív alkalmazásait is szépen, külön ablakban megjeleníteni. Mivel az asztali böngésző és a metrós böngésző között teljes az átjárás, így nem kell újra bejelentkezni minden szolgáltatásba, azonnal elérhető minden az új felületen is.

A gyors tesztünk szerint egyébként a felületen található böngésző teljesen funkcionális, működött a Flash beépülő modul is, talán a görgetés sebessége maradt el a natív asztali alkalmazásétól. A korai szoftver némi kompatibilitási problémát is mutatott, a Hangouts Chrome platformot használó appot nem sikerült munkára bírni, más natív Chrome appok (Keep, Any.do) probléma nélkül működtek.

a cikk a hwsw.hu-n folytatódik.

Keresztplatformos futtatókörnyezet lett a Chrome

Igen merészet lépett a Google, teljes értékű alkalmazásfuttató platformmá emelte a Chrome böngészőt. Az új típusú Chrome appok minden rendszeren mennek és helyben futtatják a kódot. A hatást felmérni sem lehet, megnyílt az út a valódi keresztplatformos alkalmazások előtt?

Az ötéves Chrome születésnapjára komoly ajándékot kapott a böngésző a Google-től: a Chrome Apps bejelentésével a böngésző teljes értékű futtatókörnyezetté, alkalmazásplatformmá nőtt fel. Az új alkalmazások a Chrome Web Store-ból tölthetőek le, a For Your Desktop (Asztali használatra) menüpont alól. A platform első körben néhány nagyon jó alkalmazással indít, az Any.do és Wunderlist már népszerű to-do appok más rendszereken, a Pocket pedig kiváló olvasószoftver a neten talált hosszabb cikkekhez. Produktív alkalmazások is vannak, az Autodesk Pixlr jó alapszintű képszerkesztő, a VNC Viewer pedig értelemszerűen távoli asztal elérésére alkalmas - összesen mintegy 50 asztali appot tartalmaz máris a bolt.

Chrome, mint platform

Az új alkalmazások nem a böngészőablakban futnak, a Chrome-ot csak futtatókörnyezetként használják, a böngésző interfésze egyáltalán nem jelenik meg. Az eddigi Chrome Web Appokhoz képest újdonság, hogy a letöltött szoftverek elérhetőek offline is (külön offline mód implementálása nélkül). Ez rendkívül fontos előrelépés, a képszerkesztő alkalmazást például internetkapcsolat nélkül is lehet használni - az ilyen appok hiánya például a Chromebookok nagy hátránya volt. Az új alkalmazások tehát nem csak webes szolgáltatások felé nyitnak kaput, hanem "letölthető", helyben futó appoknak is.

Az alkalmazások hozzáférnek a számítógép háttértárához, fájlokat tudnak megnyitni-menteni, sokkal szabadabban, mint eddig. További újdonság, hogy az appok számára elérhető a Chrome új értesítési rendszere is, így a háttérből is tudnak kommunikálni a felhasználóval. Az appok számára a hardveres erőforrások (beépített webkamera, USB, Bluetooth) a Chrome keretrendszerén keresztül érhetőek el, plusz hozzáférhetőek a Chrome által támogatott webes technológiák (például WebGL), ezekkel már igen komplex alkalmazások legózhatóak össze. Ugyan a mai bejelentésnél jóval korábban megérkezett, de ugyanezt a keretrendszert használja a Google Hangouts Chrome-alapú verziója, amely beépülő modulként telepíthető, de működése szinte megkülönböztethetetlen egy "valódi", natív üzenetküldő alkalmazástól.

Ha nem Chrome beépülő modulok, hanem különálló alkamazások, akkor honnan indulnak? A megoldást a Chrome App Launcher képezi, amely az első új típusú alkalmazás telepítését követően jelenik meg a tálcán és listázza a már elérhető Chrome Web Appokat (elegánsan shortcutként jelölve) és az új Chrome Appokat is.

Jó ez most?

A Google új paradigmája egy problémát megold és egyet létrehoz. Az új típusú alkalmazások számára ugyanis az operációs rendszer teljesen irreleváns, ugyanúgy futnak Windows, Linux, OS X vagy éppen Chrome OS környezetben, x86 és ARM processzoron, egyetlen sor átírására sincs szükség a különböző platformok megcélzásához. Az alkalmazások azonban Chrome-specifikusak, hiába épülnek webes szabványokra, a rendszerfunkciókat a Chrome közvetítésével, Chrome-specifikus kóddal kell meghívni. Lényegében tehát az operációs rendszerek és utasításarchitektúrák töredezettségét a böngészők töredezettségére cseréli az új paradigma, ez pedig nem biztos, hogy egyértelműen jobb.

A hosszútávú tervek szerint az új alkalmazások nem csak az asztali rendszereken futnak majd, hanem mindenhol, ahol a Chrome böngésző elérhető. Ez értelemszerűen a mobilos rendszereket is jelenti, vagyis a futtatókörnyezet valamikor elérhető lesz Androidra (és talán iOS-re is). Ezzel a Chrome át tudná hidalni a jelenlegi legnagyobb szakadékot és a webnél erősebb platformot létrehozni a mobil és az asztal között. A Google tervei szerint a mobilos Chrome-alkalmazások terjesztéséhez a natív utakat, a Play Store-t illetve az App Store-t használnák, kérdéses, hogy például az Apple beengedné-e az ilyen appokat a boltjába.

A Chrome Apps a Chrome OS számára hatalmas űrt tölt be, a Google operációs rendszere ugyanis így már egyszerű böngészőből komoly munkaeszközzé válhat. Nincs ugyanis műszaki akadálya, hogy az új keretrendszer ne tudna futtatni mondjuk egy Adobe Photoshopot vagy Microsoft Office-t - ettől a pillanattól fogva ez már üzleti döntés. A helyi processzor erejének kihasználásával értelmet nyer például a Chromebook Pixel is, amely a többi társához képes számottevően gyorsabb processzort (Ivy Bridge generációs Core i5) használ.

Ha a Microsoft nem képes...

A modern operációs rendszerek között mára a Windows maradt az egyetlen, amely nem kínál piacteret a felhasználók és a fejlesztők egymásra találásához. Elérhető persze a Windows Store, Modern (leánykori nevén Metro) felületű alkalmazásokkal, a felhasználók elsöprő többsége által használt asztali appok azonban nem telepíthetőek innen, legfeljebb link mutat rájuk. Pedig az alkalmazásboltok mobilos rendszereken már évek óta elérhetőek, kényelmes használatuk pedig nagyban hozzájárult az okostelefonos forradalomhoz.

A bolt elsődleges funkciója összekötni a felhasználót és a fejlesztőt, de emellett fizetési platformként is működik, automatizált telepítést-frissítést-eltávolítást végez. Windowsra a platformtulajdonos továbbra sem hajlandó egy ilyen infrastruktúrát létrehozni, nem csoda, hogy virágzanak az alternatív boltok (Steam, Origin és mostmár a Chrome is).

És működik?

Nem mindig. Windows 8.1 Preview-t futtató gépeken a letöltött alkalmazások egy részét nem sikerült elindítanunk, végleges Windows 8 alatt ilyen problémákkal nem találkoztunk, minden app helyesen futott. Az asztali használatra szánt alkalmazások egyébként jelenleg Windowst és Chrome OS-et támogatnak, a Linux és OS X felhasználói a következő, 30-as Chrome-ban kapják meg várhatóan ezt a képességet, az új böngésző várhatóan hat hét múlva érkezik meg.

forrás: hwsw.hu

A Firefox lett a győztes a Tom's Hardware friss monstre tesztjén

A Tom's Hardware fogta a nemrég kiadott Firefox 22-t és a Chrome 27, az IE10, az Opera 12, valamint az Opera Next társaságában megizzasztotta a Web Browser Grand Prix XVI keretében. Számtalan tesztet futtattak. A korábbi nagydíjon a Chrome lett a győztes (meg előtte jó párszor), de ezúttal a Firefox kerekedett felül.

A teszt eredményei itt olvashatók.

Részleges díjat fizetett a Google Pinkie Pie-nak a Chrome OS hackeléssel kapcsolatban

Ahogy arról már korábban szó volt, a Pwnium 3 vetélkedőn senkinek sem sikerült a Chrome OS-t a kiírásnak megfelelően 100%-ban legyűrnie és teljes díjat bezsebelnie. Akkor a Google azt nyilatkozta, hogy kiértékelik az elért eredményeket és azok függvényében lehetséges, hogy részdíjazásban részesíti a részeredményeket. Ez így is történt.

A Google tegnap bejelentette, hogy Pinkie Pie-t 40 ezer dollár részdíjazásban részesíti. Pinkie Pie egy több exploitból álló exploit láncot használt a versenyen, de nem sikerült megbízhatóan bemutatnia az exploitálást. A Google megköszönte a versenyzőnek, hogy nem tartotta titokban a részleteket, így a vállalat gyorsabban tudta javítania hibákat.

A cég március 15-én frissítette a Chrome OS-t a "stable" csatornában. A Chrome OS-t futtató gépek ezekben a napokban kapják meg automatikusan a frissítést.

A Google azt is megjegyezte, hogy a Pwn2Own-on kihasznált Chrome bugot 24 órán belül javították. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ugyan ezek az biztonsági versenyek, élő összejövetelek jó bulik, de létezik egy Chromium Vulnerability Reward Programja, amelynek keretében eddig több mint 900 ezer dollár jutalmat fizetett ki és kész további jutalmakat kiosztani annak érdekében, hogy az internethasználók nagyobb biztonságban lehessenek.

forrás:hup.hu

A StatCounter adatai szerint a Google Chrome első ízben nyomta le az Internet Explorer-t

Decembert írtuk, amikor a pár éve a semmiből jött Google Chrome lenyomta a Mozilla Firefox-ot. A StatCounter adatai szerint világviszonylatban tekintve a Google Chrome már az Internet Explorer-t is átlépte. Igaz, hogy csak egy napra, de ez mindenképpen mérföldkőnek tekinthető a Google webböngészőjének életében.

A StatCounter bejelentése itt olvasható.

Oktatási hírek Oktatási hírek

A <em>chrome</em> cimkéjű tartalom.

Nincs eredmény.

Naptár Naptár

szombat

21

2017.10.21.
H K Sze Cs P Szo V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
Ezen a napon nincsenek események.
Idő Cím Típus  
Ezen a napon nincsenek események.
0 tétel megjelenítése.

Cimkefelhő Cimkefelhő