Fontos linkek Fontos linkek

  • WEB mail
  • Telefonkönyv
  • PTE
  • PMMK
  • ETR

Állásajánlatok Állásajánlatok

A <em>microsoft</em> cimkéjű tartalom.

Nincs eredmény.

Kiemelt hírek Kiemelt hírek

A <em>microsoft</em> cimkéjű tartalom.

Nincs eredmény.

Hírek Hírek

A <em>microsoft</em> cimkéjű tartalom.

Gitre áll át a Microsoft

A Microsoft hivatalos álláspontja eddig az volt, hogy szoftverfejlesztésre a cég saját rendszerét, a Team Foundation Servert (TFS) használja, amely a Visual Studióval szoros együttműködésben képes forráskód-menedzsmentre, projektmenedzsmentre, automatizált build folyamatok végrehajtására és számtalan más feladatra is. A gyakorlatban azonban ez nem épp így volt: csak néhány csapat használta ki teljesen a TFS-t, sok fejlesztői csoport saját egyedi eszközöket készített a mindennapi munkához. [...] A legizgalmasabb kérdés azonban nem ez, hanem a forráskód-kezelés. Ebben ugyanis a Microsoft mérnökei erősen megosztottak - a TFVC (Team Foundation Version Control), a saját, belső használatú Source Depot, a Mercurial és a Git is szóba került. Az erőteljes vitát nem is sikerült megnyugtatóan, konszenzussal zárni, felsőbb döntésre végül a Git lett a nyertes, ez lesz belátható időn belül a Microsoft szabványos verziókezelő megoldása.

A teljes cikk itt olvasható. Az eredeti blogbejegyzés itt található.

 

forrás: hup.hu

Nem úgy megy a Windows 10, ahogy a Microsoft szeretné

Egy évvel a megjelenése után úgy tűnik, nem váltja be a hozzá fűzött reményeket a cégóriás legújabb operációs rendszere: a BBC szerint a Microsoft egy közleményben azt írta, nem tudják majd tartani az eredetileg kitűzött tervet a Windows 10-zel. Azt szerették volna, hogy 2018-ig 1 milliárd eszköz fusson a 10-es operációs rendszerrel. A hároméves terv csúszásának oka szerintük az, hogy a Windows phone nehezen tör be az Android és Apple által dominált okostelefon-piacra.

A cél valójában már akkor megbicsaklott, mikor a Microsoft 7,2 milliárd dollárért megvette a butatelefonok korának királyát, a finn Nokiát. Mikor a hároméves tervet kitűzték, abban reménykedtek, évi 50 millió Windows telefont adnak majd el, de a két legnagyobb piacból, Észak-Amerikában és Kínában egyelőre csak 1,6%-ot és 0,4%-ot hasít ki a Microsoft mobilja.

A Windows 10-et tavaly július 25-én dobták piacra, a cég pedigegyáltalán nem visszafogott kampányba kezdett, hogy rávegye a felhasználóit az új operációs rendszer használatára, ami visszafelé sült el. A cégvezető, Satya Nadella a 10-es rendszert sokféle különböző típusú készülék egyesítő platformjának tartja, úgy fejlesztették ki, hogy asztali és hordozható számítógépeken, mobilokon, tableteken és Xbox-konzolokon is fusson.

forrás:index.hu

Váratlan húzás: Linuxra is jön az SQL Server

Az előzetes már kipróbálható, az első kereskedelmi kiadás jövő év közepére várható. A bejelentés microsoftos és linuxos oldalon egyaránt hatalmas meglepetést okozott, és egyelőre mindenki csak ízlelgeti. A miértre csak találgatások vannak, egyértelmű válasz nincs.

A Microsoft hosszas tesztelés után néhány nap múlva, a New York-i Data Driven rendezvényén fogja bejelenteni az SQL Server 2016 kereskedelmi változatát. A cég azonban az igazi bombát az éjjel dobta le: az SQL Servert Linuxra is kiadja. A legfontosabb funkciókat tartalmazó előzetes kipróbálására máris lehet jelentkezni - a teszt egyelőre nem nyilvános, a vállalat korlátozott számú résztvevőnek biztosít lehetőséget. A partnerek közül a Canonical és a Red Hat már bejelentette együttműködését a Microsofttal, a zárt teszteléshez ubuntus vagy Docker-képfájlt lehet használni.

A bejelentésben a felhős és vállalati üzletágat vezető Scott Guthrie ezeken felül kevés további részlettel szolgált, azokat a Microsoft bizonyára a hétvégi konferenciájára tartogatja. Az biztos, hogy innen még hosszú út vezet az első stabil, általánosan elérhető kiadásig, arra a redmondi cég szerint 2017 közepénél előbb nem érdemes számítani.

Guthrie szerint "a lépés lehetővé teszi, hogy az SQL Server konzisztens adatplatform legyen Windows Serveren és Linuxon, helyben (on-premise) és a felhőben egyaránt", de úgy fest, funkcióparitás nem lesz: egy szóvivő szerint a linuxos SQL Server csak bizonyos funkciókat kap meg a windowsos kiadásból, néhány képesség marad Windows-exkluzív.

Miért?

Jó kérdés. Azon kívül, hogy egy újabb nagy lépés a linuxos világ irányába, nehéz megfogni a döntés valódi célját és potenciálját. Linuxon számos nyílt forrású és kereskedelmi alternatívája létezik az SQL Servernek (például PostgreSQL, MySQL, MariaDB, MaxDB, Oracle Database, IBM DB2), és az eddigi információk alapján úgy tűnik, a Microsoft nem feltétlenül funkcionális felsőbbrendűséggel akar felhasználókat szerezni ezen a területen.

A Microsoft természetesen nagyvállalati szintű terméktámogatást nyújt a linuxos SQL Server mellé is. De ez sem tudja megkülönböztetni a mezőnyben, ilyennel rendelkezik szinte az összes fent említett adatbázis-kezelő mellé vásárolható profi támogatás, így ez sem lehet különösebben fontos érv az SQL Server mellett.

A legvalószínűbb az lehet, hogy a Microsoft észleli a linuxos ökoszisztéma nyomasztó fölényét felhős környezetben, ebből pedig jelenleg a windows-exkluzív SQL Server automatikusan kizárja magát. A cég az exkluzivitás megtartásával azt kockáztatja, hogy felhős környezetben az SQL Server (pusztán Windows-kötöttsége révén) versenyhátrányba kerül, és átadja a terepet az alternatív adatbázis-kezelőknek.

A megoldás a problémára a platformfüggőség meglazítása (analóg módon a cég desktopos és mobilos stratégiájával). A megközelítés egyébként nem friss, a vállalat az Azure-rel már jó ideje halad ebbe az irányba, bőven lehet válogatni a linuxos VM-ajánlatok között, de a linuxos szerverek részesedése még viszonylag alacsony (valahol 25 százalék körül), itt még bőven van növekedési lehetősége a Microsoftnak.

a cikk a hwsw.hu-n folytatódik

Kizárhatja az alternatív rendszereket a Windows 10

Jöhetnek a fixen lezárt bootloaderrel rendelkező PC-k, módosította a hardveres elvárásokat a Microsoft. A nagy Linux disztribúciókat nem zárja ki a lépés, a kisebb szereplőket és a házi "főzésű" rendszereket azonban igen.

Egy aprónak tűnő módosítást eszközölt a Windows 10 hardveres irányelveiben a Microsoft. A múlt heti sencseni WinHEC (Windows Hardware Engineering Community) rendezvényen a cég bejelentette, hogy hagyományos PC-ken is elhagyhatják a gyártók a Secure Boot kikapcsolásának lehetőségét. A fixen bekapcsolt Secure Boot ezzel az okostelefonok és az ARM-os tabletek után az x86-os hardvereken, tableteken, notebookokon és asztali gépeken is gyorsan valósággá válhat.

A sztori eddig

A lezárt bootloader az okostelefonos és tabletes világban bevett gyakorlat, a gyártók hagyományosan így dobják piacra a készülékeket. A megoldás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felhasználó nem cserélheti le szabadon a készüléken futó operációs rendszert, az eszközök kizárólag a gyártók által engedélyezett, elfogadott aláírással rendelkező rendszer tud elindulni. A Windows 8 óta a technológia a PC-s világban is megjelent, Secure Boot néven. Eddig azonban a Microsoft előírta a PC-gyártók számára, hogy e funkció kikapcsolható legyen, így ma elegendő belépni a BIOS (pontosabban UEFI) felületére és inaktívvá tenni ezt az ellenőrzést.

Ezt az előírást törölte el most a Microsoft a Windows 10-zel előtelepített gépek kapcsán. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy várhatóan már nyáron piacra kerülhetnek az olyan eszközök, amelyek kikapcsolhataltan Secure Boot funkcióval rendelkeznek, és kizárólag aláírt, biztonságosnak minősített operációs rendszert hajlandóak futtatni. Nagy kérdés, hogy hány gyártó és milyen termékvonalak esetében zárja majd le a bootloadert - a lehetőség mindenesetre mostantól adott lesz.

Secure Boot: biztonság, de milyen áron?

A Secure Boot egy előremutató és nagyon fontos biztonsági megoldás: az UEFI csak olyan rendszerbetöltőnek (bootloader) adja át a számítógép vezérlését, amely megfelelő aláírással rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy támadók nem ékelődhetnek az UEFI és a bootloader közé és nem futtathatnak kártékony kódot az operációs rendszer alatt-mellett. A Secure Boot tehát egy kritikus fontosságú támadási vektort zár ki, amely mind az otthoni, mind a céges felhasználók számára pozitív hozadékkal bír.

Ha a Secure Boot jó, akkor mi a probléma? A végrehajtás. A szabad szoftveres közösségben 2011-2012-ben hatalmas felháborodást keltett a Secure Boot funkció egyoldalú kikényszerítése a Microsoft részéről, a cég ugyanis megkövetelte a Windowszal előtelepített gépeken az alapértelmezésben bekapcsolt (de kikapcsolható!) Secure Bootot. Az ilyen számítógépeken ugyanis kizárólag a számítógép gyártója által elfogadott aláírással rendelkező rendszerek indultak el (a Secure Boot manuális kikapcsolásáig), ilyennel pedig kezdetben kizárólag a Microsoft rendelkezett. A spanyol Linux-felhasználók fel is jelentették ezért a céget Brüsszelben versenyellenes magatartásért.

Mára a helyzet némileg normalizálódott, a felek közötti kompromisszumos megoldásnak köszönhetően. A Microsoft, a PC-gyártók, a Verisign és a nagyobb Linux-disztribúciók (Ubuntu, Fedora, openSUSE) együttműködésének köszönhetően a gépekre felkerült az elismert disztrók egyedi kulcsa is, így aláírási joggal rendelkezik ma már több linuxos szereplő is. Ez azt jelenti, hogy ma már bekapcsolt Secure Boot mellett is telepíthető illetve futtatható Linux, amennyiben a felhasználó a hivatalos fordítású, megbízható forrásból származó rendszert használja. Sőt, a kooperáció ma már ott tart, hogy a Canonical (az Ubuntu fejlesztője) is teljes mellszélességgel pártolja a Secure Bootot, és megköveteli annak létét az Ubuntuval piacra dobott gépek esetében.

Örökre lezártan

Ahogy fentebb írtuk, a Microsoft eddig megkövetelte, hogy a Windows-logós, minősített gépeken  alapértelmezésben bekapcsolt Secure Boot legyen, de a cég azt is előírta, hogy e védelmet a vásárló igény szerint ki is kapcsolhassa. Erre olyan esetekben lehet szükség, ha a gépen a felhasználó olyan rendszert szeretne futtatni, amely nem rendelkezik elfogadott aláírással, legyen az saját fordítású Linux vagy valamilyen alternatív operációs rendszer (Steam OS, Chrome OS, Hackintosh, stb.)

Ebben hoz majd változást a Windows 10, a nyáron érkező rendszer mellé már nem kötelező kikapcsolható Secure Bootot tenni, a PC gyártója saját belátása szerint akár le is zárhatja a bootloadert és kikényszerítheti az aláírással rendelkező rendszerek futtatását. Az ilyen gépeken kizárólag aláírt rendszerek (és virtualizációs hypervisorok) futhatnak majd, más szoftverek futását az UEFI egyszerűen megtagadja. Ilyenkor csak egy támogatott rendszer feltelepítése segít, másképp a korlátozás nem kerülhető meg.

A Windows 10 Mobile esetében az előírás nem változott, az ilyen eszközökön (legyenek telefonok, phabletek vagy 8 hüvelyknél kisebb tabletek) kötelező a kikapcsolhatatlan Secure Boot, ahogy eddig. Ezzel az a helyzet állt elő, hogy míg a Xiaomi engedélyezi, hogy Mi 4 telefonjára a felhasználók tesztelés céljából (egy speciális) Windows 10 Mobile ROM-ot tegyenek, a Microsoft sem saját gyártmányain, sem a partnerek telefonjain nem ad hasonló szabadságot a felhasználók kezébe.

Androidon már eljátszottuk

A Secure Boot paradigma ismerős lehet az androidos és windowsos okostelefonokkal rendszeresen foglalkozók számára, ez ugyanis pontosan ugyanaz a probléma, amit a közösség lezárt-kinyitott bootloader formájában ismer. Némi különbség, hogy a PC-n futó operációs rendszer tetszés szerint újratelepíthető lesz majd, a felhasználónak ugyanis írási joga van a rendszerpartícióra is, ez a telefonos világban gyári állapotban tiltott képesség.

A kulcskérdés a Microsoft által biztosított, de annak implementálásának mikéntjét a gyártóra bízó lehetőségről végső soron az lesz, hogy ha egy adott PC-gyártó foganasítja a korlátozást, akkor értékesítés előtt erről pontosan milyen formában köteles tájékoztatni a leendő vásárlókat - a kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében.

forrás: hwsw.hu

ld.: vasárnapi zárvatartás

Így juthatsz ingyen Officehoz

A Tisztaszoftver Program keretében a felsőoktatási hallgatók is ingyenesen tölthetik le 5 számítógépre, laptopra, és további 5 mobil eszközre a Word, az Excel, és a PowerPoint legfrissebb változatát – jelentette be Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár 2015. február 17-én, a győri Széchenyi István Egyetemen.

A Tisztaszoftver Program lehetőséget ad a köz- és felsőoktatási intézményekben dolgozók és a diákok számára bizonyos Microsoft termékek és nyílt forráskódú szoftverek otthoni, ingyenes használatára. A program bővülésével minden diák 1 terabyte tárterületet is kap a Microsoft felhőjében. A Microsoft felajánlásának összértéke közel 8 milliárd forintot tesz ki évente a magyar felsőoktatásban.

Mivel a felsőoktatási intézmények is rendelkeznek Campus szerződéssel, ezért valamennyi hallgatójuk jogosult 5+5 eszközön az Office használatára. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. honlapján üzemel a központi regisztrációs rendszer, amelyen keresztül valamennyi hallgató elérheti a szoftvereket. Néhány intézmény – köztük a győri Széchenyi István Egyetem – kiépítette saját regisztrációs rendszerét is. Ennek az ad jelentőséget, hogy a hallgatók nemcsak Microsoft Office-t, hanem intézményi e-mail címet és csoportmunka-támogató megoldást is kapnak.

A diákoknak és hallgatóknak a letöltéshez az Educatio Nonprofit Kft. által biztosított webes felületen (http://www.o365.educatio.hu/) kell regisztrálniuk. Az Educatio által fejlesztett és üzemeltetett Köznevelési Információs Rendszerrel (KIR) és Felsőoktatási Információs Rendszerrel (FIR) könnyen és gyorsan hitelesíthető a regisztráció. A tanároknak otthoni számítógépükön eddig is lehetőségük volt ingyenesen használni az Microsoft Office csomagot, de néhány héten belül ezt is kiterjesztik további 5 gépre.

Kara Ákos beszédében kiemelte: a kormány kiemelt versenyképességi tényezőként tekint a digitális készségek minél szélesebb körű elterjedésére, a digitális gazdaság erősödésére, az elektronikus közszolgáltatások fejlesztésére és a mindezek alapját képező infrastruktúra kiépítésére. Mint elmondta, a Microsoft által most felajánlott Office csomag és a megkötött megállapodás illeszkedik a kormány által meghirdetett Digitális Nemzet Fejlesztési Program céljaihoz, amelynek egyik legfontosabb területe a digitális készségek fejlesztése, ez pedig elképzelhetetlen az oktatási intézmények bevonása nélkül. Az egész ország számára hasznos, értékteremtő lehetőséget kínáló Tisztaszoftver Programhoz 48 felsőoktatási intézmény csatlakozott, az ingyenes szoftverek így mintegy 300 ezer hallgatóhoz juthatnak el.

A kormány először 2002-ben kötött három éves megállapodást a Microsoft Magyarországgal a felsőoktatásban tanulók és oktatók részére elérhetővé tett ingyenes szoftvercsomagról, amelyet 2005-ben kiterjesztettek a közoktatásra is. A megállapodás alapján a licenszek beszerzése éves bérleti konstrukcióban, igen kedvező áron történik.

Sagyibó Viktor, a Microsoft kormányzati üzletág igazgatója hangsúlyozta: a hallgatók olyan szoftvereket és csoportmunka megoldásokat ismerhetnek meg a Microsoft felajánlása révén, amely nemcsak a tanulmányaik alatt segítik őket, hanem a későbbi munkájuk során és a magánéletben is. „Ezek a hallgatók építik majd fel a jövő digitálisan írástudó Magyarországát, amelyben az emberek örömmel veszik igénybe az elektronikus közigazgatás szolgáltatásait, gyorsabban, hatékonyabban végzik a munkájukat, intézik az ügyeiket, és az életminőségük is javul az online digitális szolgáltatások igénybevételével.”

A Microsoft Magyarország felajánlásával ahhoz kíván hozzájárulni, hogy mind a diákok, mind a felnőttek többet hozhassanak ki a mindennapjaikból. A Digitális Oktatási Alapcsomag továbbfejlesztése is a tanulás és az oktatás hatékonyabbá tételéről szól. A kezdeményezés azt célozza, hogy a 21. századi Magyarországon egyetlen gyerek se nőjön fel úgy, hogy ne tudja legalább alapszinten használni az infokommunikációs eszközöket.

forrás: technokrata.hu

Ingyenes frissítésként érkezik a Windows 10

Váratlanul nagyot dobbantott a Microsoft Windows 10-ről szóló sajtóeseménye. Bizonyos lépések, mint a Windows 10 kvázi-ingyenessé tétele az operációs rendszerek piacának ismeretében várható volt, hardverfronton azonban nagyot gurított a vállalat: HoloLens néven saját kibővített valóság platformot dob piacra, ennek API-készlete megtalálható lesz az új operációs rendszerben is.

Tavaly a Microsoft éves fejlesztői konferenciája környékén már egyértelműen látszott, hogy az ezredfordulótól a Windows 8 piacra dobásáig többnyire fantáziátlan termékekkel és szolgáltatásokkal előrukkoló, a saját hatékony működését jelentősen akadályozó szervezeti struktúrával operáló, a jövő trendjeinek felismerését rendre elbukó vállalatnál új szelek fújnak. A redmondiak végre belátták, amit külső szemlélők már évek óta szajkóztak nekik: alapvető változásokra van szükség, ha a vállalati szegmens kivételével nem akarnak minden téren behozhatatlanul lemaradni jóval agilisabb versenytársaik mögött.

Az univerzális alkalmazások és az iOS-es Office bevezetése már mutatta az új irányt, ami a Microsoftot vigaszágon újra az első vonalba emelheti vissza. Ez a felfogás volt az első kézzel fogható jele annak a stratégiai célnak, ami a mai rendezvényen több alkalommal is elhangzott: a felhasználói élmény mobilitása, nem pedig az eszközök mobilitása a lényeg. Ezt pedig a Microsoft oldaláról a legkönnyebben egy lényegében minden eszközön futtatható operációs rendszerrel, univerzális Windows és Office platformokkal lehet megvalósítani.

Windows 10: ingyen, szolgáltatásként

A Windows mára az egyetlen pénzbe kerülő otthoni operációs rendszer a piacon. Régóta ment már a találgatás arról, hogy a Microsoft mikor és milyen formában fogja meglépni az elkerülhetetlent, a kis tabletekre ingyenes Windows és a Windows with Bing ennek jeleit hordozta. Most fény derült néhány részletre, de a vállalat még közel sem tisztázott minden kérdést. Ami biztos: a Windows 7 és Windows 8.x tulajok teljesen ingyen juthatnak hozzá a Windows 10-hez a megjelenést követő egy éven belül. Hogy utána mi lesz, arról egyelőre nincs információ. Ahogy arról sincs, mi lesz a Windows 7-nél korábbi verzióinak felhasználóival. A döntés a Microsoft részéről abszolút érthető: a cél az új standard Windows API, a WinRT elterjesztése, ennek a célnak pedig a Microsoft hajlandó a rövidtávú pénzügyi érdekeket alárendelni és inkább lemond a licencbevételekről.

a cikk a hwsw.hu-n folytatódik.

A Microsoftnak nem tetszik a Google-önkény

A Google a Project Zero keretén belül múlt héten nyilvánosságra hozott egy kritikus hibát a Windows 8.1-ben, az annak kihasználását bemutató példakóddal együtt – azelőtt, hogy a Microsoft kiadta volna a hibajavítást. A redmondi vállalat most egy hosszabb bejegyzésben ismertette álláspontját, és szúrt oda a Google-nak.

Mindössze néhány napnak kellett eltelnie 2015-ből, hogy megkapjuk az év első drámáját a technológiai szektorban. Múlt héten írtunk arról, hogy a Google az IT szektor – szerinte – ósdi biztonsági gyakorlatát gatyába rázni szándékozó Project Zero keretén belül közzé tette a Windows 8.1 egy kritikus hibájának leírását az azt demonstráló példakóddal együtt – azelőtt, hogy a Microsoft még nem adta ki a javítást. A sérülékenység az AhcVerifyAdminContext() függvényben van jelen, kihasználásával jogosultságkiterjesztést lehet elérni egy érvényes felhasználói fiók és egy rendszerfolyamattól származó megszemélyesítési token használatával.

A Google akkor (és korábbi esetekben is) azzal érvelt, hogy egyrészt a Project Zero által a fejlesztőknek biztosított 90 napnak elégnek kell lennie a frissítés elkészítéséhez, másrészt a fix határidő nyomása jó a felhasználóknak, mert a cégek így nem tudnak ráülni egy-egy hibára és eközben támadásoknak tenni ki a felhasználóikat. A Project Zero egyik mérnöke azt is az iparág szemére vetette, hogy a sebezhetőségek javításának gyakorlata nem tartott lépést az elmúlt évtized fejlődésével, és ideje változtatni a módszereken.

A Microsoft akkor egy szűkszavú közleményben jelezte, hogy tudnak a hibáról és készül a javítás, de több konkrétummal nem szolgáltak. Most azonban Chris Betz, a Security Response Center vezetője egy bő lére eresztett blogbejegyzésben ismertette a vállalat hivatalos álláspontját, és pirított oda a Google-nak. A piac szereplőinek össze kéne tartaniuk ahelyett, hogy saját szakállukra magánakciókba kezdenek – írja Betz. A mostani esetnél kifejezetten arra kérték a Google-t, hogy várjon még néhány napot egészen január 13-áig, amikor a szokásos patch-kedd keretében a Microsoft kiadja a hibajavítást. A Google azonban tartotta magát a Project Zero 90 napos határidejéhez, ami a Microsoft szerint inkább amolyan “Most megvagy!” hozzáállás, semmint valódi segítő szándék. “A lépés egy amúgy is komplikált helyzetet tett még bonyolultabbá. Ami jó a Google-nak, nem feltétlenül jó a vásárlóknak is” - áll a bejegyzésben.

A harc senkinek sem jó

A redmondi vállalat továbbra is azon az állásponton van, hogy azok a biztonsági szakemberek, akik még a javítás elkészülte és kiadása előtt nyilvánosságra hoznak egy sérülékenységet – főleg a kihasználását is bemutató kóddal együtt – milliókat sodornak veszélyes helyzetbe. “Az ilyen gyakorlat a kutatóknak, a fejlesztőknek és a vásárlóknak sem jó. Ezzel mindenki csak veszíthet” - foglal állást a Microsoft. Betz szerint itt az idő, hogy az iparág magáévá tegye a Coordinated Vulnerability Disclosure (CVD) szemléletet – azaz teljeskörű információcsere és együttműködés keretében még azelőtt kijavítani a hibákat, mielőtt azokat bármelyik vállalat vagy biztonsági szakember nyilvánosságra hozná.

A Microsoft már 2010 óta szeretné, hogy az újonnan felfedezett sérülékenységeket a CVD szellemiségében kerüljenek nyilvánosságra. A piac szereplői azonban a mai napig megosztottak a témát illetően. A radikálisabb felek az azonnali és teljes nyilvánosságot erőltetik, ami nagy nyomás alá helyezi az érintett feleket, ugyanakkor komoly feszültségforrás is. A patch-kedd gyakorlatát egyre több kritika éri, ahogy a szoftverfrissítési ciklusok általánosan rövidülnek, ugyanakkor a Microsoft álláspontja is védhető, hiszen egy ekkora vállalatnak rengeteg szempontot kell figyelembe vennie ilyen esetekben.

Ugyanakkor a Google keményvonalas politikája historikusan számos példával igazolható – olyanokkal, amikor kutatók vagy kutatócsoportok átadták a fejlesztőknek egy-egy biztonsági hiba leírását, a kijavításra azonban hetekig, hónapokig, akár évekig kellett várni, ezalatt pedig a sebezhető szoftver veszélybe sodorta a felhasználókat. A Google álláspontja szerint ezt a fajta hanyagságot minden eszközzel irtani kell, ha muszáj, akkor példát kell statuálni egy-egy kevésbé kritikus sebezhetőséggel (mint a fenti).

Az könnyen belátható, hogy önmagában mindkét megoldás problémás, és az iparági konszenzus lenne az ideális. A Microsoft megközelítése túl laza és magában hordozza az eltussolás lehetőségét, a Google kompromisszumképtelensége viszont szintén veszélyes helyzeteket idézhet elő. A mostani helyzet csak a “rosszfúknak” kedvez, nekik viszont nagyon, hiszen egyrészt a lassú (vagy sosem érkező) javítások miatt rengeteg sebezhető szoftver fut élesben, másrészt ezek nyilvánosságra hozása önmagában nyilván nem megoldás.

Nincs több előzetes értesítés patch-kedd előtt

Közben néhány napja a Microsoft minden lényegi magyarázat nélkül eltörölte a patch-keddeket megelőző csütörtökön hagyományosan kiadott értesítéseket. Az úgynevezett Advance Notification Service (ANS) egy előzetes értesítés, amely a sérülékenységek számát, súlyosságát és az érintett szoftverek listáját is tartalmazza, és ezentúl csak a prémium ügyfelek számára lesz elérhető. A vállalat szerint az ANS már nem hatékony eszköze az információk átadásának - az eredetileg megcélzott nagyvállalati ügyfelek már más csatornákon informálódnak, a kisebb ügyfelek pedig általában nem tervezik meg előre a frissítések telepítését, hanem rábízzák magukat a Windows Update automatizált munkájára. A biztonsági szakembereknél a lépés kiverte a biztosítékot, de a Microsoft egyelőre nem változtatott álláspontján.

forrás:hwsw.hu

Tíz dollárért mindent bevallanak a Microsoft billentyűzetei

Néhány dolláros befektetéssel lehallgathatók a Microsoft vezeték nélküli billentyűzetei. Az eszközök sebezhetőségét Samy Kamkar biztonsági szakértő egy fali USB-s töltőnek álcázott kütyüvel demonstrálta, amelyet otthon bárki összeállíthat.

A vezeték nélküli billentyűzetek "lehallgatásának" gondolatával már bizonyára sok tréfás kedvű vagy éppen rosszindulatú barkácsoló - netán kormányzati szerv - eljátszott, vannak azonban akik a játéknál jóval tovább jutottak. Ilyen többek között Samy Kamkar biztonsági kutató is, aki a Microsoft vezeték nélküli klaviatúráiban rejlő veszélyekre mutatott rá - a szakértő szerint a hasonló eszközök egy otthon elkészíthető, néhány tízdolláros, kütyüvel szóra bírhatók. A projektet Kamkar nem csak demonstrálta, de a KeySweeper névre keresztelt eszköz elkészítéshez szükséges részletes információkat is közzétette.

Egy hétvégés projekt

A redmondi vállalat vezeték nélküli billentyűzeteiben több biztonsági rés is akad, amelyeket kihasználva lehetőség adódik belehallgatni azok vezeték nélküli kommunikációjába, sőt az adatátvitel titkosítása is feltörhető. A feladatot valamelyest megnehezíti, hogy bár a Microsoft eszközei 2,4 gigahertzen kommunikálnak (ami a készülék hátulján lévő FCC azonosítóból hamar kiderül) azt nem valamelyik ismert protokollon teszik, mint például a Wi-Fi vagy a Bluetooth, hanem a vállalat saját fejlesztésű megoldását használják - ezért is tartozik hozzájuk külön USB vevőegység.

Egy ilyen klaviatúrát szétszedve rövid személődés után felfedezhető a rádiós kommunikációért felelős lapka - annak szériaszáma alapján pedig a hozzá tartozó adatlap. Jelen esetben egy 2,4 gigahertzes RF chipről van szó, amely másodpercenként 250 kilobit, illetve 1 vagy 2 megabites adatátviteli sebességgel dolgozik, és GFSK (gaussian frequency-shift keying) digitális frekvenciamodulációt alkalmaz.

A lapka kommunikációjának feltöréséhez szakértőnk Travis Goodspeed blogjához fordult segítségért, aki 2011 februárjában dolgozott hasonló projekten, egészen pontosan egy Microsoft Comfort Desktop 5000 klaviatúra vezeték nélküli kommunikációjának feltörésén. Goodspeed a fent említett, a billentyűzetekben dolgozó RF chip segítségével - amely egyébként nagyjából 1 dollárért megrendelhető az eBay-ről - tudta elcsípni az eszköz által adott jeleket, ugyanakkor nem volt könnyű dolga, miután a hallgatózáshoz nemcsak a célba vett frekvenciát kell ismerni, de az adott készülék MAC-címét is. Goodspeed megoldásával ugyanakkor ez is hamar beszerezhető - a pontos részletekért érdemes felkeresni a szakértő kapcsolódó blogbejegyzését.

Nehezen találni gyengébb titkosítást

A titkosítás feltörése innentől fogva nem különösebben nehéz, ahogy azt korábban már Thorsten Schröder és Max Moser biztonsági szakértők is felfedezték saját billentyűzet-lehallgató eszközük, a KeyKeriki fejlesztése során: az egyes billentyűleütéseket ugyanis a Microsoft eszközei ECB (electronic codebook) módszerrel titkosítják, az eszköz MAC-címe alapján. Ez az egyik leggyengébb titkosítási eljárás, lényege, hogy az adathalmazt több blokkra bontja, majd ezeket külön-külön titkosítja - ettől azonban az adatmintázatok továbbra is megmaradnak. Egy ECB-vel titkosított, aránylag nagy, egyszínű részeket tartalmazó bitkép például továbbra is jól felismerhető lehet, mert bár az egyes pixelek színei nem ismertek, az adat mintázata változatlan marad. Ahogy Kamkar fogalmaz: olyan, mint ha egy pakli kártyát úgy próbálnánk megkeverni, hogy azt egyszerűen kettéválasztjuk majd a két részt megcseréljük.

Akár néhány dollárból

A hétvégi hacker-projekt teljes költsége nagyjából 10 és 80 dollár között mozog, attól függően, hogy milyen kiterjedt funkcionalitást akar az ember az apró műanyag dobozba préselni. Amire egészen biztosan szükség lesz, az értelemszerűen egy USB-s fali töltő, a fentebb említett, egydolláros RF lapka, illetve egy Arduino, vagy Teensy mikrokontroller. Ehhez még igény szerint hozzácsapható egy apró flash-tárhely a begyűjtött információk tárolásához, továbbá egy 2G kapcsolatot támogató FONA modul, amelynek segítségével a leütések rögtön továbbíthatók is egy távoli számítógépre. A FONA egységhez továbbá egy akkumulátor is kapcsolható, így a kütyü még a falból kihúzva is tovább fülelhet a billentyűzet kattogására. Ami a szoftveroldalt illeti, a sikeres hallgatózáshoz a mikrokontrollerre telepített program mellett még egy jQuery és PHP alapú webes backendre is szükség van - a projekt részletes leírása, illetve az ahhoz szükséges szoftverek elérhetők Kamkar GitHub oldalán.

A szakértő olcsó, de annál veszélyesebb megoldása vélhetően senkiben nem hagy kétséget, hogy még 2015-ben is bőven van hova fejlődnie a vezeték nélküli eszközök biztonságának. A Microsoft a KeySweeperrel kapcsolatban a VentureBeatnek nyilatkozva annyit mondott, tudnak a problémáról és már megkezdték annak vizsgálatát. Bár Kamkar fali töltője egészen biztosan az egyik leglátványosabb bizonyíték a vezeték nélküli billentyűzetek gyér védelmére, azok a kutatások amelyekre épít (például Goodspeed, iletve Schröder és Moser munkája) már évek óta elérhetők nyilvánosan, mégsem értek el különösebb hatást a vezeték nélküli eszközök titkosításának megerősítése terén - remélhetőleg ez az újabb készülékek megjelenésével változik majd.

forrás: hwsw.hu

Jókora leépítést jelentett be a Microsoft új vezére

Satya Nadella, a Microsoft új vezérigazgatója ma közölte, hogy a nemrég közzétett új stratégiai elképzeléseikhez igazodva jókora leépítésre készülnek. A Microsoft az átszervezést azzal kezdi, hogy csökkenti munkavállalói létszámát. Az elbocsátottak létszáma elérheti a 18 ezer főt. Első körben 13 ezer munkavállalótól válnak meg. A tervek szerint 12 500 embert a Nokia Devices and Services divízióból küldenek majd el. A Microsoft összes munkavállalójának létszáma körülbelül 127 100 fő.

Részletek a vezérigazgató levelében.

A kínai kormány leplezte le a Microsoft titkát

Az már régóta ismert, hogy a Microsoft pénzt kap minden egyes eladott androidos készülék után, mert a Google operációs rendszere olyan szabadalmakat is használ, amelyek a Microsoft tulajdonában vannak. A két cég azonban soha nem tette nyilvánossá, hogy mely szabadalmakról van szó.

A kínai kereskedelmi minisztérium most közzétett háromszáz szabadalmat (fájl letöltése), amely a Microsoft tulajdonában van és a Nokiával kapcsolatos kínai tárgyalások részei. A listán van 127 olyan szabadalom, amely az Androiddal kapcsolatos.

A szabadalmak egy részét a Rockstar Consortiumtól vásárolták, amikor a Nortel szabadalmaira licitáltak. Azok a szabadalmak is a listán vannak, amelyeket a Microsoft a Barnes & Noble ellen használt egy perben.

 

Elég fontos szabadalmakról van szó, érthető, hogy a Microsoft nem akarta nyilvánosságra hozni. A Barnes & Noble például azzal vádolta a Microsoftot, hogy a kisebb androidos készülékeket gyártókat akarják lehetetleníteni a fizetendő díjakkal.

A Microsoft ugyanis nem keveset keres a legnagyobb riválisának operációs rendszerével. Egyes feltételezések szerint évente egymilliárd dolláros lehet a bevétele az Android után.

forrás: index.hu

Átveszi a Windows 8 feletti uralmat a Chrome

Egy huszárvágással rátette a kezét a Windows 8 egyedi, metrós platformjára a Google. A Chrome böngésző módjának használatával ugyanis széles hozzáférést nyert a metrós felülethez, ezt maximálisan ki is használta, portolta a Chrome OS felületét.

Meglepő húzással állt elő a Google, és alaposan átrajzolta a Chrome Windows 8-on metrós üzemmódban futó felületét. Az új UI a Chrome OS mása lett, saját ablakozó rendszerrel és tálcával - és természetesen teljes értékű Chrome böngészővel. A Chrome OS rendszerszintű funkciói egyelőre nem tették tiszteletüket az alkalmazásban, így a beállítások, a fájlkezelő, médialejátszó, képnézegető nem részei a metrós Chrome-nak, bár nem zárható ki, hogy ezeket is portolni fogja a Google a Microsoft rendszerére. Van viszont normális ablakozó rendszer, amely képes a Chrome "For your desktop" stílusú natív alkalmazásait is szépen, külön ablakban megjeleníteni. Mivel az asztali böngésző és a metrós böngésző között teljes az átjárás, így nem kell újra bejelentkezni minden szolgáltatásba, azonnal elérhető minden az új felületen is.

A gyors tesztünk szerint egyébként a felületen található böngésző teljesen funkcionális, működött a Flash beépülő modul is, talán a görgetés sebessége maradt el a natív asztali alkalmazásétól. A korai szoftver némi kompatibilitási problémát is mutatott, a Hangouts Chrome platformot használó appot nem sikerült munkára bírni, más natív Chrome appok (Keep, Any.do) probléma nélkül működtek.

a cikk a hwsw.hu-n folytatódik.

HP-jövő a Microsoft és az Intel nélkül?

A Hewlett-Packard több mint elégedetlen a Microsoft és az Intel stratégiájával. Meg Whitman vezérigazgató közvetlen vetélytársaknak nevezte a két céget és változásokat helyezett kilátásba.

Sokáig úgy tűnt, hogy a HP számára egyszerű a sikerrecept: jó teljesítményű és megfelelő árazású asztali számítógépeket és laptopokat kell piacra dobni. Az operációs rendszer Windows legyen, míg a processzorokat az Intel szállítsa. Azonban a Wintel-piac az elmúlt években drasztikusan megváltozott. Dion Weisler, a Hewlett-Packard személyi rendszerekért és nyomtatási részlegéért felelős elnöke a társaság biztonsági elemzőinek tartott tanácskozáson kifejtette: a piac napjainkban többet változik, mint az elmúlt 30 évben, amióta ő az iparban dolgozik összesen. Amennyiben valaki régen a Wintelre támaszkodott és a Wintel szabályait betartva játszott, akkor elég pontosan előre lehetett jelezni az eredményeket, minden meglehetősen kiszámítható volt. De most egy olyan új világ van, amiben különböző operációs rendszerek, új architektúrák, új processzorok, új grafikus magok és alrendszerek vannak.

A menedzser tolmácsolta Meg Whitman szavait: a HP a hagyományos, komoly profitot hozó piacain kénytelen jelentős zavarokkal szembenézni. A Wintel-alapú eszközöket agresszív módon ARM-alapú PC-k és mobil készülékek váltják le, utóbbiakon pedig a vetélytársak operációs rendszerei futnak. Az eddigi hosszú távú partnereknek számító Intel és Microsoft egyre inkább a HP közvetlen konkurensévé válik. Ebben a folyamatban különösen a kínai piac játszik nagy szerepet.

"Kínában több táblát adnak el, mint az Amerikai Egyesült Államokban... és a többségükön nem Windows operációs rendszer fut" - emelte ki az üzletember. Weisler közölte: a HP jelenleg főként a Microsoft, a Google és az Ubuntu operációs rendszereivel dolgozik. A nemrég bemutatott Chromebook 11 készüléket a Google mérnökeivel közösen alkották meg. Emellett Indiában is fontos szerződést kötöttek, ott Ubuntuval ellátott eszközöket fognak szállítani. Ugyanakkor a klasszikus PC-piacot sem akarják elhanyagolni, hiszen mégis egy 170 milliárd dolláros piacról van szó, amely viszont egyre csökken. "A hagyományos PC-piac gyorsabban zsugorodik, mint amire számítottunk" - ismerte el végül a HP vezetője.

forrás: sg.hu

Ballmer szerint meg kellene törni a Google monopolhelyzetét

Bár a Microsoft vezetője nemrég leköszönt, közel sem akar a háttérbe vonulni. Élesen bírálta a Google-t, annak üzleti gyakorlatát. Szerinte a versenyfelügyeleteknek mielőbb lépniük kell.

Steve Ballmer egy elemzői találkozón szólalt fel. A felvetésre, hogy lehet-e valaha a Bing nyereséges, közölte, hogy a Google is az. Elmondta továbbá, hogy a Google milliárdos bevételei egyedül annak köszönhetők, hogy a társaság hihetetlenül előnyös monopolhelyzetben van és a keresési, valamint a reklámbevételeket tekintve a világon egyedül ők próbálnak meg lépést tartani a vetélytársukkal. Ugyanakkor a menedzser nem elégedett meg ennyivel, szerinte a monopolhelyzetet mindenképpen meg kell törni és ezért azt követelte, hogy a versenyhatóságok avatkozzanak be és az eddiginél alaposabban vizsgálják át a Google dolgait. Szerinte beszélni kell a társaság módszereiről és ebben az ügyben már egyeztettek is a hatóságokkal. Különösen a YouTube és a Maps zavarja; előbbihez például máig nincs használható Windows Phone alkalmazás, mert azt a Google blokkolta. Hiszi, hogy az óriáscégre egyaránt nyomást kell gyakorolniuk a felügyeleteknek és a piacnak.

Jelenleg az online keresési piacon a Microsoft által készített Bing messze el van maradva a Google mögött. Az Amerikai Egyesült Államokban a Bing piaci részesedése 17,9 százalék, míg a Google részesedése 67 százalék. Előbbi lassan nő, de ez leginkább a Yahoo és az AOL tevékenységének köszönhető, nem pedig a Google romlásának. Ballmer az egyetlen kiútnak a radikális bővülést tartja, melyhez olyan megállapodások vezethetnek, amilyeneket az Apple Siri esetében kötöttek, csak így növelhető a keresésenkénti bevétel.

Ballmer szavai érthetők, hiszen a Google több mint egy évtizede maga mögé utasítja a konkurenseit, ráadásul rendkívül nyereséges ezen a területen és eddig egyetlen vetélytárs sem tudta eredményesen felvenni vele a harcot. Steve Ballmer, alig egy évvel a kinevezése után, augusztus végén mondott le a vezérigazgatói pozícióról. A döntés hátterében a társaság új stratégiája áll, amelynek köszönhetően az elmúlt hetekben már komoly átszervezésekre került sor. A háttérben már javában folyik az új vezető keresése. Az utódról egy különleges testület dönt, amelynek tagja Bill Gates, Chuck Noski, Steve Luczo és John Thompson. Ballmer ugyanakkor még további 12 hónapig betölti a pozícióját, egészen addig, amíg az utódja át nem veszi tőle a feladatokat.

A hír az sg.hu-n jelent meg.

Privát komment: Mi van Steve, visszanyal a fagyi?

200 dollárt ad egy iPad-ért a Microsoft

Nem fogy a Surface, így meglepő akcióhoz folyamodott a Microsoft.

Különös ajánlattal próbálja felkelteni az érdeklődést a hamarosan leváltandó Surface táblagépek iránt a Microsoft. Az Apple iPad modellje a táblagépek között a legnépszerűbbnek számít, nem meglepő hát, hogy ezt vette célba az amerikai óriás. Bizonyos amerikai és kanadai boltjaikban 200 dollárt adnak egy-egy használt iPad modellért, ha a felhasználó úgy dönt, hogy becseréli régi eszközét egy Surface táblagépre.

forrás:wikitech.hu

Sokat bukhat a Nokia felvásárlásán a Microsoft

A néhány nappal ezelőtt bejelentett üzletkötés nem csupán az okostelefonok piacára lehet hatással, a hardvergyártók ugyanis egyértelmű jelzésnek fogják fel azt, hogy az amerikai társaság megvásárolta a Nokia mobil-üzletágát.

A DigiTimes tajvani IT-portál a beszállítóktól származó információkra hivatkozva a tudósítása szerint számos hardvergyártó mostanra egyértelmű konkurenst lát a redmondi óriáscégben és emiatt elfordulnak a Windows 8 operációs rendszertől, helyette a Chrome OS-t választják. A lépéssel a Microsofthoz fűződő viszonyuk megváltozhat, az eddigi partnerekből könnyen vetélytársak lehetnek. Mint arról beszámoltunk, a Microsoft 7,2 milliárd dollárért vette meg a Nokia mobil-üzletágát. A 7,2 milliárd dollárból 5 milliárdot fizetnek a finn társaság mobiltelefon üzletágáért és 2,2 milliárd dollárt érnek a Nokia tulajdonában lévő szabadalmi jogok. A tranzakció értéke a második valaha volt legnagyobb felvásárlás a Microsoft történetében, ezt csak a Skype 2011 májusi 9,3 milliárd dolláros üzlete előzi meg.

A Nokia részlegének megvásárlásával a tengerentúli vállalat az Apple példáját követi, vagyis integrált hardver- és szoftvergyártó akar lenni. Ezzel a lépéssel nyomást gyakorolnak az Acerre és az Asusra, melyeknek kizárólag a PC-piacról származnak bevételeik, a Lenovo helyzete ugyanakkor jelenleg stabilnak mondható, mivel a kínai cég az okostelefon és táblagép ágazatban is érdekelt. A HP és a Dell pozicíóit veszélyezteti a legkevésbé az új piaci szereplő, mivel azok igazi profittermelő részlege a nagyvállalati és a szerver üzletág.

A hardvergyártók egyébként is rossz helyzetben vannak, mivel hiába pörög nagyon mostanában a táblagépek eladása, a haszon jórésze a Google felhőszolgáltatásainál csapódik le. Hiába gyártja az ASUS a Nexus 7 táblát, a tajvaniaknál csak csekély nyereség marad, viszont a Google hosszútávon keres az eszközökön keresztül nyújtott tartalmak és szolgáltatások eladásán. A jövőbeli remények sem rózsásak, hiszen a hardverek kialakítása egyszerűsödik, illetve egységesedik. Erre a piacra lép be a Microsoft, más kooperációk felé taszítva eddigi partnereit. A gyártók Chrome OS felé fordulása nem nevezhető meglepőnek, hiszen eddig az Acer, a Samsung, a Hewlett-Packard és a Lenovo is jelentetett meg Chromebookot, míg az Asus az év végéig akar jelentkezni saját modellekkel. Az Intel szeretné elérni, hogy a processzorai kompatibilisek legyenek az operációs rendszerrel és az AMD is ilyen jellegű kutatásokba kezdett.

A Microsoft már a Surface piacra dobásakor vitába keveredett a partnereivel. Akkor úgy tűnt, hogy a társaság azt kockáztatja, hogy a Surface miatt kiábrándulnak belőle az OEM-partnerei és végül velük kell majd versengenie, de végül a cég jelezte: minimalizálnák a gyártók a Surface miatti esetleges veszteségeit.

forrás:sg.hu

Újabb nagyágyú hagyja ott a Microsoftot

Egy igazán komoly, vállalati szinten alapkutatásokkal és -fejlesztésekkel foglalkozó szakember jelentette be távozását a Microsofttól. A vállalathoz 1998-ban csatlakozott James Larus, a Microsoft kiemelt szerepben dolgozó kutatója, a programozási nyelvekért, a compiler-fejlesztésekért és az architektúrák kialakításáért felelős vezető, a Software Productivity Tools (SPT) csapatának irányítója októbertől a világhírű svájci oktatási intézmény, az École Polytechnique Federale de Lausanne (EPFL) számítógép-tudományokkal és kommunikációval foglalkozó karának a dékánja lesz.

Larus több, a nagyközönség számára keveset mondó, de alapvető fontosságú projektben vett részt: meghatározó szerepe volt például a felhőtechnológiák kialakításában, de a nevéhez a közelmúltban szorosan köthető egy mikrokernel szintű operációs rendszer, illetve eszköztár és könyvtárrendszer, a Windowstól teljesen független, a 2008-ban nyilvánosságra hozott forráskódú Singularity kialakítása. Ez olyan saját fejlesztés, alapkutatás volt, amelyre a Microsoft több más projektet (például: Barrelfish, Helios, Midori, Drawbridge) is ráépített.

A változás személyi és vállalati hátteréről egyelőre nincsenek információk, a cég szóvivője tökéletes marketingrizsával látta el a ZDNet újságíróját, amikor egy emailben többek között azt írta, hogy a Microsoft és az EPFL régóta szorosan együttműködnek, és a vállalat büszke arra, hogy tőlük érkezik vezető beosztásba hozzájuk egy megbecsült kutató, és remélik, hogy a cég és az egyetem továbbra is gyümölcsöző módon működhetnek együtt.

a cikk az index.hu-n jelent meg

Windows 8, a problémajéghegy csúcsa

Május elején, több mint hat év után lecseréltem Toshiba notebookomat egy Samsungra, amely csaknem fele annyit nyom, mint elődje. És amelyet Windows 8-cal adtak. Kifejezetten akartam, hogy a 64 bites gépemen ez legyen az operációs rendszer. Nem tagadom, hajlamos vagyok az önkínzásra.

Immáron egy hónapja használom a Microsoft új alapszoftverét, és azóta azon merengek, hogy mivé lett a világ. Nem részletezem, hogy a használat rögös útján milyen megrázkódtatásokon estem át, amelyekből szinte minden harmadik napra jutott legalább egy emlékezetes. Ne gondolja a kedves olvasó, hogy beállok azok sorába, akik nyelvüket a Windows 8-on köszörülik nagy élvezettel: én most arra teszek egy merész kísérletet, hogy felfedjem, hogyan is jutottunk ide.

A Microsoft nevű cég és jelenség mindig is foglalkoztatott. Volt alkalmam alapító vezetőjét, a pulykatojásfejű Gates-t háromszor is meginterjúvolni a kilencvenes évek első felében, nemegyszer jártam a redmondi központban, s akkori szoftverarchitektjének (Charles Simonyinak) magyar gyökerei miatt - így utólag bevallhatom - kicsit büszke is voltam a szoftvercég sikereire.

Tisztánlátásomat szerencsére nem vesztettem el, ami annak is köszönhető, hogy figyelemmel kísértem és kísérem azok kommunikációját, akik képesek elemelkedni a hétköznapok földszintjétől, és akik ennélfogva sajátos, tagadhatatlanul markáns és nem ritkán első hallásra meghökkentő nézetekkel késztethetik elmélkedésre hallgatóságukat.

A mi kelet-közép-európai IT-vidékeinken is ismert, egyébiránt amerikai illetőségű Esther Dysont említem ehelyt, aki példának okáért azt hangoztatta már úgy 18 évvel ezelőtt, hogy a Microsoft voltaképpen úgy működik, mint egy virtigli kormány: évente beszedi az adót. Gondolom, nem szükséges megmagyarázni, mit is értett is ezalatt. S ha igaznak tekintjük Esther állítását - márpedig tehetnénk-e másképp? -, akkor építkezzünk rá.

Egy üzleti vállalkozás, amely éppenséggel olyan iparágban tevékenykedik, amelynek lényege a szüntelen innováció és megújulás, nagy veszélybe kerül, ha kormányokhoz hasonló viselkedésre adja a fejét. Ellustulhat, szervezete felhízhat, vezetői az első idők sikereiből azt a helytelen következtetést vonhatják le, hogy zsenialitásuk voltaképpen megkérdőjelezhetetlen.

A Microsoft először a világháló megjelenésekor rendült meg: egy olyan világ kezdett felépülni, amelyben ahhoz, hogy a felhasználók részesüljenek a digitális javakból, nem kellett, hogy a kezük ügyében lévő eszközökön feltétlenül a Windows fusson. A nyitottság és a szabadság digitális terében nem juthatott uralkodó szerep a redmondi központú világcégnek.

Szerény véleményem szerint a második megrendítő erejű ütést a Ballmer által vezetett cég akkor szenvedte el, amikor az Apple megjelent az első iPhone-nal, illetve később az iPaddel. Ekkor döbbentek rá ugyanis a széles néptömegek, hogy egyáltalán nem kizárt olyan számítástechnikai eszközöket kifejleszteni és százmilliós darabszámban piacra vinni, amelyeknek kezeléséhez nem szükséges előtanulmányokat végezni. Mi több, a felhasználót furcsa, korábban efféle foglalatosságokkor soha át nem élt érzés kerítheti hatalmába az „i” eszközöket érintve: élvezi, hogy használhatja.

És ideidézem most Esther egy másik érdekes és mellbevágó mondását: adják a szoftvert ingyen! Ha jól emlékszem, egy ERP szoftvergyártó vállalat konferenciáján hallottam ezt tőle még újságíróként, és bevallom, nehezen bírtam megemészteni a hallottakat. A magam módján meg is emlékeztem erről később egyik írásomban, mondván, hogy bolond lyukból bolond szél fúj.

A nyílt forráskódú szoftverek előretörésével - a szerveroperációs rendszerektől egészen az irodai szoftvercsomagokig - voltaképpen megvalósulni látszik Esther követelése, ami talán a harmadik nagy csapás a Microsoftra.

Arról értekeztem a kilencvenes évek közepén, hogy a Windows NT járványszerűen terjed. Ma már más időket élünk.

Termékszegmenseinek többségében elvesztette relevanciáját a Microsoft.

A Windows 8 csupán a problémajéghegy csúcsa. A Microsoft felső vezetése számára a feladvány rendkívül összetett. Egyszerre kellene az üzleti eredményeken javítani és a fontos termékszegmensekben megvívni a csatákat a jobb piaci részesedésért, egyszerre kellene a kormányszerű működésből visszaállni az innovációkon alapuló fejlődésre - és visszanyerni a felhasználók százmillióinak szimpátiáját.

a cikk a techcorner.hu-n jelent meg.

H Security - "Óvatosan a Skype-pal. A Microsoft elolvas mindent, amit írsz."

A H Security azt állítja, hogy a Microsoft beleolvas a Skype-on keresztül küldött üzenetekbe. A weboldalt az egyik olvasó értesítette, aki azt állította, hogy szokatlan hálózati forgalmat észlelt azután, hogy egy Skype IM csevegést folytatott. Röviddel azután, hogy HTTPS URL-t küldött át az IM szolgáltatáson keresztül, az URL-t meglátogatták egy IP címről a Microsoft redmondi főhadiszállásáról. A H Security nekiállt tesztelni. Átküldött két HTTPS URL-t. Az egyik egy login információt tartalmazott, a másik pedig egy privát cloud-alapú fájlmegosztó szolgáltatásra mutatott. Az eredmény? Néhány órával később mindkét HTTPS URL-t meglátogatták egy IP-ről, amelyet a redmondi Microsoft-hoz regisztráltak.

A H Security szerint a Microsoft mind a login információkat, mind a privát cloud-alapú fájlmegosztó szolgáltatáshoz létrehozott spec. URL-t felhasználta.

A H Security kérdőre vonta a Skype-ot... A részletek itt olvashatók.

forrás: hup.hu

Microsoft Exchange-ről Google Apps-re vált Boston

A The Boston Globe arról számolt be, hogy Boston városa dobja a régóta használt Microsoft Exchange levelező/csoportmunka/stb. rendszerét és helyette Google Apps-re vált. A váltás körülbelül 20 ezer, a város igazgatásában dolgozó munkavállalót érint. A váltás egyik oka a spórolás. Ugyan a Gmail-re és társaira átállás a városnak körülbelül 800 ezer dollárjába kerül, de a számítások szerint egyes Microsoft termékek dobásával évente minimum 280 ezer dollárt spórol majd a városvezetés.

forrás:hup.hu

Bill Gates: Frusztráltak az iPad felhasználók

A Microsoft alapítója elégedetlen az Apple táblagépével. Nincsenek hivatalos adatok arról, hogy bukás-e az első generációs Microsoft Surface, de tény, hogy a termék eladásai messze elmaradnak az Apple termékétől. Bill Gates a vállalat alapítója és korábbi vezetője szerint ugyanakkor hiába az egyértelmű előny az iPad javára,  a felhasználók mégis frusztráltak a terméktől. Gates szerint az ok egyszerű: ” A felhasználóknak nincs fizikai billentyűzetük, nem hozhatnak létre dokumentumokat, és Office sincs az eszközükön”.

Azt mindenki döntse el maga, hogy egy iPad felhasználó számára mennyire létkérdés az Office, de az nyilvánvaló, hogy az ex vezér a Surface táblagépeket illetve az azokhoz tartozó billentyűzetet kívánta ezzel jobb fényben feltüntetni.

Egy biztos: A Microsoft nem adta fel, és gőzerővel készül a következő Surface tabletek bemutatására.

forrás: wikitech.hu

1 - 20 / 64 tétel megjelenítése.
Tételek oldalanként 20
of 4

Oktatási hírek Oktatási hírek

A <em>microsoft</em> cimkéjű tartalom.

Nincs eredmény.

Naptár Naptár

kedd

28

2017.02.28.
H K Sze Cs P Szo V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 1 2 3 4 5
Ezen a napon nincsenek események.
Idő Cím Típus  
Ezen a napon nincsenek események.
0 tétel megjelenítése.

Cimkefelhő Cimkefelhő