Fontos linkek Fontos linkek

  • WEB mail
  • Telefonkönyv
  • PTE
  • PMMK
  • ETR

Állásajánlatok Állásajánlatok

A <em>arm</em> cimkéjű tartalom.

Nincs eredmény.

Kiemelt hírek Kiemelt hírek

A <em>arm</em> cimkéjű tartalom.

Nincs eredmény.

Hírek Hírek

A <em>arm</em> cimkéjű tartalom.

Szoftverrel nyúl az IoT alá az ARM

Az ARM szerint az IoT terjedését a platformok hiánya fogja vissza, így viszont a cég processzorai sem fogynak. Készít tehát a cég egy platformot, és nagy részét ingyen szét is osztja, csak robbanjon már be a piac - és nem mellékesen az ARM legyen a platform ura.
Bemutatta saját IoT szoftverplatformját a brit ARM Holdings. A cég eddig elsősorban a processzorokhoz kötődő szellemi tulajdon licencelésében utazott, azonban most elérkezettnek látja az időt ahhoz, hogy előrelépjen, az új cél egyenesen platformszállítóvá válni. Ehhez a cég egy teljes megoldást fejlesztett, amelybe nem csak az internetre kötött eszközök, hanem az azok fölötti menedzsment- és aggregációs réteg is beletartozik.

Mi az mbed?

Az ARM mbed névre keresztelt platformjának alapja egy pehelysúlyú operációs rendszer, az mbed OS, amely a beágyazott processzorokon fut, és az adatgyűjtést, kommunikációt és egyéb feladatokat tudja ellátni, valamint képes futtatni a gyártó által fejlesztett egyedi alkalmazásokat is. Az mbed OS egy kifejezetten alacsony fogyasztáshoz  tervezett rendszer, amelyet az ARM közvetlenül a Cortex-M sorozatú processzorokhoz írt. A rendszer támogatja az összes alacsony szintű kommunikációs szabványt és protokollt, ami az elemek rendszerbe szervezéséhez szükséges, a Bluetooth-tól a Zigbee-ig, a Wi-Fi-től a Threadig. A rendszer része az alkalmazások futtatókörnyezete is, a megfelelő könyvtárakkal, így tényleg viszonylag egyszerű erre alkalmazásokat írni.

A második, fontosabb építőkocka a központi irányítórendszer, a backenden futó Device Server. Ez ugyanazt a nyelvet beszéli, mint az eszközökön futó mbed OS, és képes azokat rendszerben, egységesen kezelni - ez itt a valódi hozzáadott érték. A Device Server nevének megfelelően a szerveroldalon fut, feladata összekötni az IoT-eszközök kommunikációját a különböző web service-ekkel. Az ARM koncepciójában a Device Server nem az otthoni PC-n vagy a gardróbban található házi szerveren fut, hanem egy felhős rendszeren, üzemeltetését és tulajdonságait is ehhez szabta a fejlesztő. Az IoT-implementáló a Device Server kimeneteire akaszthatja rá saját szerveroldali alkalmazását és adatbázisát, közvetlenül a "vadon élő" eszközökhöz nem kell hozzáférnie.

Az ARM elképzelése szerint ezzel a két, általánosan használható építőkockával nagyon leegyszerűsödhet az IoT rendszerek kifejlesztése és implementálása, ezzel olcsóbbá és nem utolsó sorban általánosan kompatibilissé válnak az eszközök - persze csak ha mind mbedet használnak.

Folyik a helyezkedés

A PC után a webes kereső, a kereső után a közösségi oldal, majd az okostelefon, majd a tablet. Ezek voltak az elmúlt pár évtized nagy informatikai dobásai. A következő az IoT lehet, vagyis az internetre csatlakozó "dolgok", okosórák, termosztátok, garázskapuk világa. Az IoT ígérete, hogy egyszerű használati tárgyakba és az infrastruktúrába processzorokat és szenzorokat építve új képességek, új lehetőségek nyílnak meg - ahogyan a PC-k is vadonatúj, korábban sosem tapasztalt képességeket kaptak az internet segítségével.

Az IoT azért nagyon izgalmas terület, mert az iparági szereplők egybevágó álláspontja szerint óriási robbanás előtt áll, azonban egyelőre senkinek sincs meghatározó pozíciója, jelenleg zajlik a hídfőállások kiépítése a csatákhoz. Vannak ugyan jelenleg is fontos és kevésbé fontos gyártók, illetve platformok, a növekedés beindulásával azonban egy jól időzítő, jól helyezkedő, jó termékkel előálló új szereplő is pillanatok alatt elhalászhatja a piacot előlük - ahogy ez például az okostelefonos piacon oly látványosan le is zajlott.

A szereplők az Inteltől a Google-ig, az Apple-től a Samsungig ennek megfelelően egyelőre helyezkednek, partnereket gyűjtenek, szövetségeket kötnek, és leginkább kivárnak. Nem tiszta ugyanis egyelőre, hogy mi lesz az IoT igazi "killer appja", az a felhasználási forgatókönyv, amely majd az egész piacot berobbantja és ami miatt a fogyasztók elkezdik vásárolni az ilyen termékeket. Egyelőre maga a hálózatba kötött tárgyak koncepciója nem eléggé vonzó, a létező felhasználási módok nem eléggé népszerűek, de a várakozások szerint ez rövid időn belül változhat.

A piac beindulását követően kritikus fontosságú lesz, hogy melyik platform tud dominánssá válni - mi lesz az IoT Windowsa vagy Androidja. Az okostelefonokhoz, személyi számítógépekhez és a legtöbb IT-területen, úgy az IoT-ben is az ökoszisztéma rejti az igazi hozzáadott értéket: az egymással kommunikálni tudó eszközök, az egy protokollt, API-szettet követő, rendszerbe szervezhető részelemek keltik életre a koncepciót. Azt pedig már korábban láttuk, hogy az ilyen piacokon a platform tulajdonosa a király: kézben tartja a fejlesztési irányokat, ügyes stratégiával pedig minden más szereplő hozzáadott értékét marginálissá építheti le - mint tette azt a Google az okostelefonok esetében.

ARM mbed: hamarosan

A bejelentés szerint a platform még fejlesztés alatt áll, az mbed OS várhatóan még idén fejlesztői előzetes állapotba kerül és a partnerek elkezdhetik a munkát vele, az első főverzió várhatóan 2015-ben lesz elérhető. A Device Server azonban már készen van, az API-k már véglegesek, az IoT-szállítók pedig megkezdhetik a webes szolgáltatásaik felkészítését az mbed fogadására. Az ARM a licencelési feltételeket is közölte, az mbed OS ingyenesen licencelhető, a Device Server azonban csak fejlesztői verzióban díjmentes. Az ARM azonban kimondta, hogy nem a szoftveren és a platformon szeretnének meggazdagodni, a cégnek pontosan elegendő az egész alatt futó alacsony fogyasztású ARM processzorok után befolyó bevétel, a platformmal inkább a piacot rúgná be a gyártó, és mintegy mellékesen lenne a platform atyja és ura.

forrás:hwsw.hu

NanoPC-T1 - 69 dolláros mini számítógép Linux, Android támogatással

Samsung Cortex-A9 Quad-core Exynos4412 processzor, 1.5 GHz órajel, 1GB DDR3 RAM, 4GB eMMC Flash, HDMI, 1080p (1920x1080), USB OTG, 2 USB 2.0 port, 5V/2A bemenet stb. Az ára ház nélkül 67, házzal 69 dollár. Az árusítása "március végén" indul.

A termék honlapja itt.

Az Intel is megkezdi az ARM chipek gyártását

A processzorgyártó közvetlenül száll versenybe az nVidia és a Qualcomm megoldásaival, ami az árak csökkenését okozhatja. A Samsung eközben új nyolcmagossal készül, az Exynos 5 utódján dolgoznak.

A Forbes beszámolója szerint az Intel egyik partnere, az Altera cég az ARM által megrendezett fejlesztői konferencián jelentette be, hogy a processzorgyártó hamarosan megkezdi a licencelt chipek gyártását. Ettől fontos változást várnak a piacon, mivel a vállalat pusztán súlyánál fogva felboríthatja a status quo-t.

Az Intelre hagyományosan úgy tekintenek, mint a legjobb gyártósorokkal rendelkező óriásra, a mostani lépéssel pedig közvetlen módon szállnak versenybe a Qualcomm, az nVidia, illetve számos más cég által gyártott megoldásokkal. A Samsung és a TSMC sem érezheti magát biztonságban, hiszen az Intel leszoríthatja az árakat, ezzel kedvezőbb alternatívát kínálva a telefongyártóknak és a felhasználóknak egyaránt, bár a részleteket itt még nem osztották meg a nagyközönséggel. Mindenesetre a lépés révén a cég átvághatja a gordiuszi csomót, hiszen eddig a fogyasztás és teljesítmény terén igencsak megszenvedett saját Atom processzoraival, az ARM technológiájának licencelésével azonban két legyet üt egy csapásra.

A Samsung a maga részéről az idén bemutatott Exynos 5 utódján dolgozik, amely szintén nyolcmagos felépítéssel jelenne meg, minden bizonnyal a Galaxy S 5 okostelefon részeként. Egy másik forrás szerint az új chip már 14 nanométeres gyártástechnológiával készülne, mégpedig az ARMv8 architektúra támogatásával, így a 64 bit sem jelent majd gondot - ez utóbbi esetében egyébként az érintettek 2014 végére, illetve 2015 elejére vetítik előre a megfelelő alkalmazások széleskörű elterjedését, ami a szerverek terén is több lehetőséget nyitna meg az ARM előtt.

Ez utóbbi cég mobil stratégiáért felelős igazgatója egyébként az ARM TechCon alatt elmondta, hogy a jövő év második felében már számos olyan okostelefon jelenhet meg, amelyek a 64 bites CortexA-53 magokra épülnek, míg a fejlődő régiókban számos olcsó változat lesz elérhető, többek között a kifejezetten ezen megoldásokra támaszkodó kínai gyártók révén. Példaként említették, hogy az elmúlt negyedévben CortexA-5 magokkal leszállított okostelefonokból világszerte több példány kelt el, mint hagyományos PC-ből, ami jól mutatja az idők változását.

forrás:sg.hu

Mobil erőmű: jönnek a 3 GHz-es processzorok

Hamarosan újabb sebességi csúcsot köszönhetünk a mobil eszközökben.

Nemrég még meghökkentünk az 1 GHz-es sebességű mobiltelefonokon, ám mára rendesen “elszaladt a ló” a gyártókkal. Átléptük a 2 GHz-et is, van már két-, négy- sőt nyolcmagos kivitel is, amit csak szeretnénk. A fejlődés viszont itt nem áll meg, 2014-ben már megjelenhetnek az első olyan kézikészülékek, amelyekben 3 GHz-es központi egység dolgozik majd. A TSMC már jelezte, hogy jövőre képesek lesznek 20 nm-es csíkszélességben, sorozatban gyártani.

Márpedig minél alacsonyabb a csíkszélesség, annál nagyobb órajelet érhetünk el, miközben a processzor mérete nem növekszik. Mi több, még a fogyasztása is csökkenhet, ami a jelenlegi 1-2 napos okostelefonos üzemidő mellett bizony ránk is férne. A mobilpiacon jelenleg a Qualcomm Snapdragon 800 és az nVidia Tegra 4i a leggyorsabb, ezek 2,3 GHz-en pörögnek (mindkettő négymagos). Kérdés persze, hogy mennyire lesz szükség ekkora teljesítményre, főleg mobiltelefonokban, ezért várható, hogy elsőként inkább tabletekben és más eszközökben bukkannak fel ilyen órajelű megoldások.

forrás:wikitech.hu

Az ARM szerint az Intel legalább egy generációnyi hátrányban van

Alig mutatta be új processzorgenerációját az Intel, az ARM máris megfricskázta a piac változásaira kissé későn reagáló gyártót.

Az Intel hétvégén bemutatott új processzorcsaládjának egyik legfőbb feladata, hogy a gyártót a mobil eszközök szegmensében is versenyképessé tegye a jelenleg lényegében egyeduralkodó ARM megoldásokkal szemben. Az Intel sokat vár az új architektúrától, de az ARM szerint még mindig legalább egy lépéssel mögöttük járnak. A felsővezető szerint a kompatibilitás kérdése is az ő kezükre játszik, mert az Intel processzorai esetében sok teljesítményt kell majd az emulációra pazarolni.

A nemrég elkezdődött Computex kiállításon Noel Hurley, az ARM processzor divíziójának alelnöke azt is hozzátette, hogy szerintük az Intel a következő években nem is fogja tudni behozni a lemaradását, mert az ARM-nak a fejlettebb gyártástechnológiára váltással továbbra is megmarad az előnye. „Előnyünk csak növekedni fog a jövőben. Az ARM megoldásai legalább egy generációval az Intelé előtt járnak. A legnépszerűbb 25 ingyenes játék 84 százaléka natív ARM kódot használ”. – mondta Hurley.

Az ARM-nak természetesen nem csak a „szája jár”, új processzorait pont a Computex indulása előtt mutatta be.

forrás:itcafe.hu

Ezzel csap oda az ARM-nak az Intel

Gyártástechnológiát és mikroarchitektúrát vált egyszerre a jövőre érkező új Intel Atom. A Silvermont fogyasztásra optimalizált 22 nanométeres eljárással, vadonatúj, nagyobb teljesítményű magokkal érkezik.

Az Atom architektúrát elindító Bonnell magok tervezése valamikor 2003 vagy 2004 folyamán kezdődött, a radikálisan új processzorokat az akkor divatos a Mobile Internet Device termékkategóriához tervezte a chipgyártó. A MID-ek és UMPC-k korszaka sosem jött el, helyette a netbookokban kapott helyet az új processzor és ért el mérsékelt piaci sikereket. A Bonnell azonban az évek folyamán nem sokat változott, a rendszerlapka integrációja nőtt, csökkent a csíkszélesség, megjelent a kétmagos kialakítás, az Atom lelkét jelentő mag azonban gyakorlatilag ugyanaz, aminek 2004-ben megálmodták az Intel mérnökei.

Azóta persze sok minden történt a mobiltechnológiában, az ARM processzorok az alacsony fogyasztás mellett egyre nagyobb teljesítményt mutatnak fel. Az okostelefonok és tabletek pedig olyan új, az Intel számára értelmesen megcélozható piaccá nőttek, ehhez azonban az eddig ismert Atom már messze nem elegendő. Fogyasztásban már sikerült a négymagos Cortex-A9-es processzorok szintjét elérni, de teljesítményben eltűnt az Intel előnye.

a cikk a hwsw.hu-n folytatódik.

ARM - az ARM chipek és a Linux végigsöpörnek az iparágon

 

A processzortervező ARM szerint a gyártók azon vannak, hogy termékvonalaikat egységesítsék mind processzor, mind operációs rendszert tekintetében. Az ARM szerint processzor vonalon az általa tervezett chipekben, míg operációs rendszer szinten a Linuxban gondolkodnak ezek a gyártók. Miközben az ARM ügyfelei közül számos arra készül, hogy a szerver piacon valami nagyot alkosson, az ARM megjegyzi, hogy egyetlen architektúra van jelenleg, amely képes a mobiltelefontól a szerverig skálázódni és ez az architektúra az övé.

Lakshmi Mandyam, az ARM "Server Systems and Ecosystems" divíziójának igazgatója szerint az emberek "nagyon érdekesnek" találják, hogy egyazon chipgyártó termékére és ugyanarra az operációs rendszerre a komplett termékvonalukat felépíthetik.

Az ARM azt várja, hogy az általa tervezett processzorokra épülő szerverek domináns operációs rendszere a Linux lesz.

A részletek itt.

forrás:hup.hu

ARM vagy x86: idén dől el a harc?

Teljesítményben és fogyasztásban is jobban áll az Intel Atom mint az NVIDIA Tegra 3 - derül ki az Anandtech minden korábbinál részletesebb tesztjéből. Az igazi csata azonban egy év múlva zajlik majd, a mítoszok lerombolásának azonban már ma nekifogott az Intel.
 

Összeért idén az x86 és az ARM utasításkészlet-architektúrákra épülő chipek piaca, immár valódi átfedés van a két világ között, miután mind okostelefonokban, mind az apró tabletekben megjelent az Intel Atom. Ezzel végre közvetlenül is összehasonlíthatóvá vált a két architektúra és tesztelhetővé vált a hipotézis, miszerint az ARM chipek alacsonyabb fogyasztásúak mint az x86-os társaik.

Az x86 és ARM csatában egyelőre az Intel számít a gyengébb félnek, az x86-os processzorok eddig fogyasztásban nem tudták felvenni a versenyt az energiatakarékosságra optimalizált ARM architektúrával. Az Intel szerint azonban ez mára megváltozott, így megkeresett néhány szaklapot azzal, hogy végezzenek közvetlen összehasonlító tesztet az NVIDIA Tegra 3-at használó Microsoft Surface, illetve az Acer W510-es tabletje között. A tesztet érdekessé teszi, hogy az eszközöket megfelelően "preparálták", vagyis a fogyasztási adatokat közvetlenül a részegységek szintjén mérték, nem csak rendszerszinten, így részletes összehasonlító adatokat sikerült kinyerni.

a cikk a hwsw.hu-n jelent meg.

Biztonságosabbá tenné a táblákat az ARM

A brit cég nem csak chipeket akar tervezni az okostelefonokhoz és a tábla PC-khez, hanem a partnereivel közösen megalapított egy új céget is, amely az operációs rendszerektől független biztonsági szabványokat dolgozna ki a mobil eszközökhöz.

A Trustonic nevű új vállalkozással kapcsolatos együttműködést már áprilisban bejelentették, azonban a hivatalos munka csak most kezdődött el. A Trustonic vezérigazgatója Ben Cade, az ARM egykori topmenedzsere lett, míg a partnerek között megtalálható a Samsung, az Nvidia, a Gemalto, a Giesecke & Devrient, a Symantec, a MasterCard, a Cisco Systems, a Sprint, a Wave Systems és a 20th Century Fox is.

A cél az, hogy az okostelefonokon és a táblagépeken a jövőben biztonságos tranzakciókat lehessen végrehajtani. Miután ezek a készülékek világszerte egyre inkább elterjednek, így előtérbe kerültek a biztonsági kérdések. "Amennyiben semmit sem csinálunk, akkor végül ugyanazzal a helyzettel fogunk szembesülni, mint a PC-k területén" - jelentette ki Ben Cade.

A Trustonic ajánlata az ARM által a Cortex-processzorokba integrált TrustZone technikára épül. Ezt 2002-ben fejlesztették ki és két évvel később alkalmazták először. Cade közölte, hogy "talán százmillió olyan chipet" is értékesítettek világszerte, amelybe integrálták a TrustZone-t. Ezt a hardveres technikát az ARM a Gemalto és a Giesecke & Devrient biztonsági szoftverével fogja ötvözni. Így létrejön egy olyan - az operációs rendszertől független - környezet, amelyben biztonságosan eltárolhatók a folyószámla-adatok, a PIN-kódok és a jelszavak.

A Trustonic azt tervezi, hogy az új megoldást - licencdíjért cserébe - elérhetővé teszi a készülékgyártóknak, ezáltal létrejöhet egy olyan biztonsági szabvány, amire a bankok, az online kereskedők és a különböző szolgáltatók egyaránt bátran támaszkodhatnak.

forrás:sg.hu

Itt vannak az első 64 bites ARM processzormagok

Az ARM tegnap bemutatta első 64 bites architektúrájára, az ARMv8-ra épülő processzormagjait, a Cortex-A50 család első két tagját. A licencvásárlók, köztük az AMD, a Broadcom és a Samsung 2014-2015 körül érkeznek a piacra első ilyen chipjeikkel.

Már tavaly megérkezett az első 64 bites ARM ISA, az ARMv7 továbbfejlesztéséből épített ARMv8. Erre épülnek a vállalat legújabb fejlesztésű processzormagjai, a tegnap bemutatott energiahatékony Cortex-A53 és a csúcsteljesítményre tervezett Cortex-A57. Utóbbi kerül majd az AMD hétfőn bejelentett ARM-alapú Opteronjaiba is.

A cikk a hwsw.hu-n jelent meg.

cubieboard - 49 dolláros ARM lap SATA porttal

 

 

 

 

 

 

 

 

Számos ARM processzoros eszközt láttunk megjelenni az elmúlt hónapokban. Ezekkel a lapokkal kapcsolatban többször is felmerült, hogy "jó, jó, de SATA kéne rá". Hát itt van. A cubieboard a következő paraméterekkel bír:

  • 1G ARM cortex-A8 processor, NEON, VFPv3, 512KB L2 cache
  • Mali400, OpenGL ES GPU
  • 1GB DDR3 @480MHz
  • HDMI 1080p Output
  • 100M Ethernet
  • 4GB Nand Flash
  • 2 USB Host, 1 MMC slot, 1 SATA, 1 ir
  • 96 extend pin including i2c, spi, lcd, sensors, ..
  • Running Android, Ubuntu and other Linux distributions

ARM: 2013 második felében jöhetnek az első 20 nanométeres chipek

Az új processzorok kisebb fogyasztásuk révén jelentősen növelhetik az okostelefonok és táblagépek akkumulátoridejét.

Az ARM processzortervező divíziójának hétfőn kiadott közleménye szerint már 2013 második felében megjelenhetnek a rendkívül fejlett, 20 nanométeres gyártási technológiával készülő chipek a cég processzorait pörgető okostelefonokban és tabletekben.

Az új, fejlett chipek lehetővé teszik majd a gyártók számára, hogy a készenléti és használati idő csökkenése nélkül fokozhassák eszközeik teljesítményét, vagy az eddigieknél hosszabb akkumulátoridőt garantáló készülékeket készítsenek.

a cikk a computerworld.hu-n jelent meg.

APC: 49 dolláros Android "PC" a VIA-tól

A VIA egy APC névre hallgató Android "PC"-t jelentett be 49 dolláros áron. Hamarosan elindul az előrendelés, és július elejével a kiszállítás is. Jellemzők:

  • Model APC 8750
  • Software Android 2.3 (PC System)
  • Chip VIA 800MHz Processor
  • Memory DDR3 512MB Memory
  • 2GB NAND Flash
  • Graphics Built-in 2D/3D Graphic
  • Resolution up to 720p
  • Input and Output HDMI
  • VGA
  • USB 2.0 (x4)
  • Audio out / Mic in
  • microSD Slot
  • Network 10/100 Ethernet
  • Size 170 x 85mm (W x H)
  • Neo-ITX Standard*

Részletek a termék weboldalán és a sajtóbejelentésben.

Oktatási hírek Oktatási hírek

A <em>arm</em> cimkéjű tartalom.

Nincs eredmény.

Naptár Naptár

péntek

20

2017.10.20.
H K Sze Cs P Szo V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
Ezen a napon nincsenek események.
Idő Cím Típus  
Ezen a napon nincsenek események.
0 tétel megjelenítése.

Cimkefelhő Cimkefelhő