Fontos linkek Fontos linkek

  • WEB mail
  • Telefonkönyv
  • PTE
  • PMMK
  • ETR

Állásajánlatok Állásajánlatok

A <em>iot</em> cimkéjű tartalom.

Nincs eredmény.

Kiemelt hírek Kiemelt hírek

A <em>iot</em> cimkéjű tartalom.

Nincs eredmény.

Hírek Hírek

A <em>iot</em> cimkéjű tartalom.

Android Things fejlesztőkészlet - testközelből

Széles hardverpaletta, jól dokumentált példaprojektek, részletes leírások - így boronálná össze a fejlesztőket IoT platformjával a Google, első fejlesztői csomagjain keresztül.

Az IoT piac egyre terjeszkedik, a különböző, online kapcsolattal rendelkező, automatizált eszközök az iparban és a háztartásokban egyaránt egyre nagyobb teret hódítanak, a gyártósorokról jelentő szenzoroktól az okos villanykörtékig és -hűtőkig. A piacból különböző szoftverplatformjaikkal a tech óriások is egyre aktívabban igyekeznek maguknak egy szeletet kihasítani - a Google-nél ezt az Android Things célozza.

A gyors ütemben kibontakozó platformháború komoly téttel rendelkezik: a minimalista kliens operációs rendszereket a szoftverházak előre felkészítik a saját felhős szolgáltatásaikhoz való integrációra. Így a Microsoft esetében a Windows IoT, a Google esetében az Android Things beépítve tudja azt, ami a felhős kommunikációhoz, adatfeldolgozáshoz szükséges - és ugyan használható alternatív felhős architektúra is, az előintegrált működés sokszor eldönti azt is, hogy IoT-platformhoz milyen felhős platformot vásárol a tulajdonképpeni gyártó.

Kinyitni az ajtót

Az Android Things fejlesztői eszközökre tehát az a feladat hárul, hogy meggyőzze a hardvergyártókat: kliensoldalon érdemes ezt a platformot (és mögötte a Google felhőjét) használni. Ez ugyanis nem csak egy újragondolt Linux-disztribúció, az Android márkanévnek megfelelően a Google egy komplex platformot biztosít - amelyet ráadásul saját hatáskörben rendszeres biztonsági frissítésekkel is ellát. Lássuk, mivel győzködi a potenciális gyártópartnereket a cég!

A Google IoT Kitjének többféle kiadása is létezik, a hozzánk eljutott Pico Pro Maker Kit egy a Raspberry Pi-okra hajazó Pico i.MX7D fejlesztői lapkát, egy ahhoz csatlakoztatható érintőkijelzőt, egy Wi-Fi antennát, egy kameramodult, valamint az ezeket összekötő kábeleket tartalmazta, ugyanakkor a cég weboldalán hasonló néven futó csomagban egy LED-ekkel és kilencszegmenses kijelzőkkel megpakolt Rainbow HAT is található. A kapott Pico fejlesztői lapka egyébként ARM Cortex-A7 és Cortex-M4 magokkal dolgozik, illetve az I/O pinek elrendezése a mára már nyugdíjazott Intel Edison platformhoz készült kiegészítőkkel is használható, így ha valaki korábban bevásárolt ilyen eszközökből, itt újra be tudja vetni őket.

Az összeszerelés jórészt magától értetődő (és mint tudjuk a használati utasítás egyébként is a gyengéknek való) ugyanakkor nem árt, ha a háttérben azért megnyitjuk a Google vonatkozó leírását. Eszerint a komponenseket adott sorrendben érdemes bekötni, kezdve a Wi-Fi antennával. Az ehhez tartozó apró kábel csatlakoztatásával főleg a vaskosabb ujjakkal operálóknak meggyűlhet a baja, ugyanakkor némi noszogatással helyére pattintható a kis csatlakozó - előnyben vannak, akik bíbelődtek már okostelefonok antennakábeleivel.

Ezt követi a kameramodul, amelyet vékony szalagkábellel köthetünk a fejlesztői lapkához, majd a multi-touch érintőkijelző, amelyet mindjárt két vezeték köt a Pico kütyühöz. Az első ugyancsak egy szalagkábel - aki nem edződött meg Raspberry Pi kiegészítőkön az itt is elmolyolhat egy darabig az aljzat csiptetőjének óvatos feszegetésével, illetve a helyes csatlakoztatással. A második egy hat vékonyabb vezetékből álló kábel, amelyet egy fehér aljzatba köthetünk be.

A hardveroldallal így egy pár perces művelettel készen is vagyunk, ezután csatlakoztathatjuk a frissen összeállított kütyüt a számítógéphez, a mellékelt USB-C kábellel és megkezdhetjük az Android Things telepítését - a vezeték egyben a tápellátást is biztosítja az eszköznek. A képfájl flasheléséhez Android Studióra vagy a parancssoros sdkmanagerre lesz szükség, ezek birtokában a folyamat pár perc alatt végigzongorázható, a keresőóriás által biztosított leírást követve. Ha a rendszer készen áll, a következő lépés a Wi-Fi éltere keltése, ezt adb shellen keresztül tehetjük meg - ezen a cég kapcsolódó oldalán szintén kézen fogva kísér végig.

Ha az Android Things már a Pico lapkán feszít, és a Wi-Fi is él, a legrövidebb út a készlettel való barátkozáshoz, mint sok más hardverplatform esetében, itt is egy LED villogtatása. Akiknél a csomagban Rainbow HAT is található, elég azt csatlakoztatniuk a Picóhoz, de egy mezei LED és egy nyomógomb is használható a mutatványhoz. A LED villogtatásához a Google példakódot is biztosít, így az első kézzel fogható Android Things projekt néhány tíz perc alatt össze is hozható.

A további ismerkedéshez további példakódokat is ajánl a keresőóriás, ugyanakkor ezek telepítése előtt az előzőleg futtatott példaappokat érdemes törölni az eszközről, a kódok összeakadásának elkerülése végett. A példaappok közül érdemes néhányat kiemelni, ilyen például a Smart Doorbell, amellyel nevének megfelelően egy okoscsengő készíthető: a kameramodul figyeli, hogy ki áll az ajtó előtt, a rögzített képet pedig a rendszer a felhasználónál lévő társalkalmazásba továbbítja, a Google Cloud Platformra vagy Firebase-re támaszkodva. Szintén érdekes projekt a Weather Station, vagy időjárás-állomás, ehhez azonban már plusz szenzorokat is be kell szerezni, amelyek adatait az eszköz összegyűjti és igény szerint helyben, vagy akár a Google Cloud Platform segítségével elemzi. De az eszközön akár a vállalat gépi tanulási megoldásai is igába hajthatók, a TensorFlow példakóddal az eszköz képes felismerni a kamera elé tartott objektumokat és TTS (Text-To-Speech) használatával akár hangosan ki is mondja mit lát. A lista még számos elemmel folytatódik, így bőven van lehetőség válogatni az indulóprojektek között.

A példakódokon túl a cég részletes leírást is biztosít az első hardvertermék elkészítéséhez, a Building Your First Device oldalon - annak sem kell megijedni, aki korábban inkább a szoftveroldalra fókuszált, és szinte egyáltalán nem találkozott "csupasz" hardverrel, a Hardware 101 lap ugyanis gyorstalpalót biztosít az alapvető elektronikai komponensekhez és fogalmakhoz, a hatékony és nem utolsó sorban biztonságos munkához. Az oldal a próbanyákoktól vagy breadboardoktól a tápegységen, illetve az analóg és digitális I/O-n, át az ellenállásokig számos fogalmat tisztába tesz. Aki most fog először hardveres bütykölésbe tehát ezt a szekciót mindenképp érdemes végigolvasnia, ezután pedig nekiállhat a Building Your First Device lépéseinek.

A platform tehát részletesen dokumentált, jól átlátható és gyorsan elsajátítható, így ideális táptalaj lehet a hardvertermékek fejlesztéséhez - legalábbis ha az Android Things platform hosszú távon is bizonyít. Az mindenesetre biztos, hogy a Google és gyártópartnerei szélesre nyitják az Android Things legyezőjét a piac fölött és a legkülönbözőbb igényeknek megfelelő méretű és teljesítményű fejlesztői lapkákat biztosítanak - az elérhető kitek listája itt böngészhető végig.

forrás:hwsw.hu

Hamarosan a lakásodba is beköltözik az Android

A jövőben minden korábbinál nagyobb szerepet kap majd az IoT (internet of things, azaz a dolgok internete), a gyártók ezért sorra jelentik be az újabbnál újabb eszközeiket, legyen szó akár egy okosizzóról, egy internetre kötött termosztátról vagy épp egy intelligens garázsnyitóról.

A Google persze nem akar kimaradni az őrületből, ezért nemcsak, hogy felvásárolták az okos otthoni eszközök fejlesztésével foglalkozó Nest-et, de most még egy új Android verziót is bemutattak. Az Android Things kifejezetten a smart home eszközökhöz készült, így egyszerűbb hardveren is használható, illetve az alkalmazások készítése sem túlságosan problémás, hiszen az újdonság Android fejlesztői készletét használja.

Érdekesség, hogy a Google-nél gondoltak a kompatibilitásra is, így az Android Things-et futtató eszközök nemcsak androidos, de iOS alapú készülékekkel is működnek majd. Az első, ilyen rendszert futtató okoseszközökre várhatóan jövő tavaszig kell várni.

forrás:technokrata.hu

Szövetség alakult az IoT szabványosítására

Open Connectivity Foundation néven alakult szövetség a különféle IoT eszközök által használt kommunikációs protokollok szabványosítására. A kezdeményezés mögött számos tech-óriás, köztük a Microsoft, a Cisco, az Intel, a Samsung, a Qualcomm és a General Electric is ott van.

Fontos állomáshoz érkezett az utóbbi évek egyik legfelkapottabb területe, az IoT. Szövetségre lép ugyanis a "dolgok internetével" foglalkozó két nagy, rivális szervezet, a 2014-ben, az Intel, a Broadcom és a Samsung Electronics együttműködésével létrehozott Open Interconnect Consortium (OIC), valamint a többek között a Qualcommot, a Microsoftot, az LG és a Sonyt is soraiban tudó AllSeen Alliance. A két társaság most egy új, közös szervezetet hoz létre, amely a különböző szabványok terén erősen fragmentált terület összefésülésén dolgozik majd: ez az Open Connectivity Foundation (OCF), amely egyben az OIC utódjaként is működik majd.

Az együttműködés komoly előrelépést jelenhet az egyes IoT eszközök közötti átjárhatóságban. A különböző, jellemzően a kategóriába sorolt, kis fogyasztású készülékek ugyanis sokszor nem rendelkeznek saját internetkapcsolattal (épp az alacsony fogyasztás végett), helyette valamilyen központi egységgel kommunikálnak, legyen az dedikált hardver, netán PC vagy okostelefon. Ezek az eszközök jelenleg számos eltérő protokollt használnak a kommunikációra. Ez a sokféleség azonban nagyban megnehezíti az átjárhatóságot közöttük - igaz, vannak kezdeményezések, amelyek valamelyik hasonló megoldás helyett az ultraalacsony fogyasztású Wi-Fiben találnák meg a közös nevezőt.

A fenti problémára adna választ az OCF, amely nyílt szabványok és protokollok létrehozásával egységesítené az IoT eszközök piacát, lehetővé téve az eltérő gyártóktól származó eszközök közötti kommunikációt - amely készülékek tehát megkapják az OCF áldását, azok között garantáltan lehetséges lesz az átjárás.

A kezdeményezés mögé ugyancsak teljes vállszélességgel beálló Microsoft blogposztot is közzétett annak kapcsán, jól áltszik, hogy a cég igyekszik nem elkövetni azt a hibát mint az okostelefonok esetében, az IoT-ra már a kezdeti időszakban is komoly figyelmet fordít. A posztban a vállalat kitért rá, a különböző vállalatok, jellemzően saját, zárt protokollal dolgozó, egymással versengő IoT termékei erősen visszafogják az innovációt a területen, időszerű tehát egységes szabványokat kidolgozni. A vállalat továbbá sietett kiemelni, minden Windows 10-es eszköz natívan támogatja majd az OCF szabványokat, így könnyen illeszkedik majd a különböző vállalati vagy akár okosotthon-rendszerekbe is.

forrás: hwsw.hu

A Google is belép az IoT piacra

Lecsupaszított Androidot küld harcba a Google az IoT operációs rendszerek piacán. A vállalat fejlesztői konferenciáján a viselhető eszközökre szánt Android Wear új verzióját, valamint egy saját VR-ökoszisztémát, a Jumpot is bemutatta.

Az Android elsöprő sikere és a viselhető eszközökre szánt Android Wear kiadása után nem az volt a kérdés, hogy a Google belép-e az Internet of Things (IoT) piacra, hanem az, hogy mire vár, miért nem tette még meg. Miközben egyre több vállalat jelentette be saját megoldását (Microsoft, Samsung, ARM, Huawei és félig-meddig az Apple is), a keresőóriás egészen tegnap estig váratott magára a Brillóval.

Az operációs rendszerről a cég egyelőre nagyon kevés információt közölt, konkrét műszaki paraméterekről lényegében nem is esett szó az idei I/O konferencia keynote-ján. Sundar Pichai szerint a Brillo egy csak a legszükségesebb funkciókra szorítkozó, lecsupaszított változata az Androidnak, hardver absztrakciós réteggel, fejlett biztonsági képességekkel és hálózati támogatással. Pichai kihangsúlyozta, hogy a Nest felvásárlása óta a Google rengeteget tanult elsősorban az okosotthon koncepcióba illeszkedő eszközökről, és a Brillo kezdeti megjelenésére elsősorban ezen a területen számít. A rendszer központilag menedzselhető (konfigurálható, frissíthető) lesz.

A Brillo természetesen a tavaly (a Google támogatásával és részvételével) létrehozott Thread hálózati szabványt is támogatja, ami az alacsony fogyasztású 6LoWPAN személyi hálózati protokollra, illetve a következő generációs IPv6 internetprotokollra és az IEEE 802.15.4 szabványra épül. A szabványt korábban már részletesen ismertettük, röviden a kezdeményezés célja az IoT-eszközök közötti kommunikáció standardizálása, és új hatékony, alacsony fogyasztású lehetőségek bevezetése például a Bluetooth LE mellett.

A Google ezt még kiegészítette egy szintén most bejelentett saját fejlesztéssel, a Weave-vel, bár a keresztplatformos kommunikációs réteg önállóan, a Brillótól függetlenül is használható lesz. Ez az eddig elérhető információk alapján egy sémanyelv, melynek segítségével a különböző típusú és funkcionalitású eszközök megérthetik egymást – Pichai szerint például egy okostelefonra írt receptalkalmazás beállíthatja az erre alkalmas sütő hőmérsékletét, vagy egy okoszár egy telefonnak vagy vezérlőnek egyazon sémát használva jelezheti nyitott vagy zárt állapotát, majd fogadhat utasítást. A sémakészletet gyárilag a Google definiálja, de külső fejlesztők is küldhetnek majd be javaslatokat, melyeket a cég indokolt esetben beépíthet a készletbe. A cég egy minősítő program keretében fogja biztosítani a Weave-et használó eszközök közötti teljes kompatibilitást.

A Brillo fejlesztői előzetese az év harmadik negyedévében, a Weave pedig 2015 utolsó három hónapjában lesz elérhető.

Új Wear és Cardboard

A Google az egy éve piacra dobott, viselhető eszközökre szánt operációs rendszere, az Android Wear új verzióját is bemutatta, bár a frissített szoftver nem hoz túl sok újdonságot, és a három bejelentett funkció közül egy tűnik csak igazán hasznosnak. Ez az Always On Apps, ami lehetővé teszi majd, hogy a kiválasztott alkalmazásokat (például egy bevásárló listát) egy speciális, alacsony fogyasztású, fekete-fehér megjelenítést használó módban ragaszthassunk a kijelzőre.

A következő hetekben érkező Wear-verzióban csuklómozdulatot (csavarást) is lehet majd használni az appok közötti, érintés nélküli navigációra. Ez elméletben jól hangzik, de akinek mindkét keze foglalt és a művelethez nem tudja az ujját használni, jó eséllyel a csuklóját sem fogja rángatni. A harmadik új funkcióval emojikat lehet rajzolni és küldeni – a demó szerint elég egy androidos okosóra kijelzőjére csak ráskiccelni az ábrát, amit a rendszer értelmez és felajánlja a hozzá hasonló, normálisan megrajzolt emojikat.

A vállalat a szintén tavaly bevezetett Cardboardot, azaz az olcsó, akár otthon, néhány mozdulattal is összerakható (hajtogatható) VR-sisakot is fejlesztette. Az új változat szintén kartonból készült, viszont már akár 6 hüvelykes kijelzővel szerelt okostelefonokat is képes fogadni. A Google végre megnyitotta a fejlesztői csomagot (SDK) iOS fele is, ezzel együtt pedig kiadta a Cardboard app iOS-es változatát, aminek futtatásához legalább iPhone 5 szükséges. A keresőóriás az oktatási szektorban rendkívül népszerű Chromebook koncepcióját a virtuális valóság alkalmazására is próbálja átültetni – vélhetően sikerrel. A megoldás költségvonzata ugyanis minimális, az Expeditions használatához csak egy, a vezérlést és szinkronizálást végző tabletre, az olcsó Cardboardokra és a már amúgy is szinte minden gyereknél megtalálható okostelefonokra van szükség.

VR fronton a Google legnagyobb dobása a Jump bejelentése volt, ami egy VR felvételek rögzítésére szolgáló, három elemből álló ökoszisztémát takar, és jelentősen felgyorsíthatja majd a technológia elterjedését. A cég kifejlesztette egy 16 kamerából álló kamerarendszer alapjait, melynek terveit ingyen elérhetővé tette bárki számára, így a kísérletező kedvűek akár otthon is nekiállhatnak egy ilyen rendszer összeállításának. Persze a felvételek feldolgozásához célszoftver és komoly számítási kapacitás is szükséges, a Google ezt a Jump Assembleren keresztül biztosítja – ez gondoskodik az egyes kamerák képének pontos összeillesztéséről, a perspektíva-korrekcióról és minden egyéb szükséges módosításról. Végezetül már csak egy lejátszó kell, a Google ezt szintén online módon, a YouTube-bal oldja meg.

forrás:hwsw.hu
 

A Google is belép az IoT piacra

Lecsupaszított Androidot küld harcba a Google az IoT operációs rendszerek piacán. A vállalat fejlesztői konferenciáján a viselhető eszközökre szánt Android Wear új verzióját, valamint egy saját VR-ökoszisztémát, a Jumpot is bemutatta.

Az Android elsöprő sikere és a viselhető eszközökre szánt Android Wear kiadása után nem az volt a kérdés, hogy a Google belép-e az Internet of Things (IoT) piacra, hanem az, hogy mire vár, miért nem tette még meg. Miközben egyre több vállalat jelentette be saját megoldását (Microsoft, Samsung, ARM, Huawei és félig-meddig az Apple is), a keresőóriás egészen tegnap estig váratott magára a Brillóval.

Az operációs rendszerről a cég egyelőre nagyon kevés információt közölt, konkrét műszaki paraméterekről lényegében nem is esett szó az idei I/O konferencia keynote-ján. Sundar Pichai szerint a Brillo egy csak a legszükségesebb funkciókra szorítkozó, lecsupaszított változata az Androidnak, hardver absztrakciós réteggel, fejlett biztonsági képességekkel és hálózati támogatással. Pichai kihangsúlyozta, hogy a Nest felvásárlása óta a Google rengeteget tanult elsősorban az okosotthon koncepcióba illeszkedő eszközökről, és a Brillo kezdeti megjelenésére elsősorban ezen a területen számít. A rendszer központilag menedzselhető (konfigurálható, frissíthető) lesz.

A Brillo természetesen a tavaly (a Google támogatásával és részvételével) létrehozott Thread hálózati szabványt is támogatja, ami az alacsony fogyasztású 6LoWPAN személyi hálózati protokollra, illetve a következő generációs IPv6 internetprotokollra és az IEEE 802.15.4 szabványra épül. A szabványt korábban már részletesen ismertettük, röviden a kezdeményezés célja az IoT-eszközök közötti kommunikáció standardizálása, és új hatékony, alacsony fogyasztású lehetőségek bevezetése például a Bluetooth LE mellett.

A Google ezt még kiegészítette egy szintén most bejelentett saját fejlesztéssel, a Weave-vel, bár a keresztplatformos kommunikációs réteg önállóan, a Brillótól függetlenül is használható lesz. Ez az eddig elérhető információk alapján egy sémanyelv, melynek segítségével a különböző típusú és funkcionalitású eszközök megérthetik egymást – Pichai szerint például egy okostelefonra írt receptalkalmazás beállíthatja az erre alkalmas sütő hőmérsékletét, vagy egy okoszár egy telefonnak vagy vezérlőnek egyazon sémát használva jelezheti nyitott vagy zárt állapotát, majd fogadhat utasítást. A sémakészletet gyárilag a Google definiálja, de külső fejlesztők is küldhetnek majd be javaslatokat, melyeket a cég indokolt esetben beépíthet a készletbe. A cég egy minősítő program keretében fogja biztosítani a Weave-et használó eszközök közötti teljes kompatibilitást.

A Brillo fejlesztői előzetese az év harmadik negyedévében, a Weave pedig 2015 utolsó három hónapjában lesz elérhető.

Új Wear és Cardboard

A Google az egy éve piacra dobott, viselhető eszközökre szánt operációs rendszere, az Android Wear új verzióját is bemutatta, bár a frissített szoftver nem hoz túl sok újdonságot, és a három bejelentett funkció közül egy tűnik csak igazán hasznosnak. Ez az Always On Apps, ami lehetővé teszi majd, hogy a kiválasztott alkalmazásokat (például egy bevásárló listát) egy speciális, alacsony fogyasztású, fekete-fehér megjelenítést használó módban ragaszthassunk a kijelzőre.

A következő hetekben érkező Wear-verzióban csuklómozdulatot (csavarást) is lehet majd használni az appok közötti, érintés nélküli navigációra. Ez elméletben jól hangzik, de akinek mindkét keze foglalt és a művelethez nem tudja az ujját használni, jó eséllyel a csuklóját sem fogja rángatni. A harmadik új funkcióval emojikat lehet rajzolni és küldeni – a demó szerint elég egy androidos okosóra kijelzőjére csak ráskiccelni az ábrát, amit a rendszer értelmez és felajánlja a hozzá hasonló, normálisan megrajzolt emojikat.

A vállalat a szintén tavaly bevezetett Cardboardot, azaz az olcsó, akár otthon, néhány mozdulattal is összerakható (hajtogatható) VR-sisakot is fejlesztette. Az új változat szintén kartonból készült, viszont már akár 6 hüvelykes kijelzővel szerelt okostelefonokat is képes fogadni. A Google végre megnyitotta a fejlesztői csomagot (SDK) iOS fele is, ezzel együtt pedig kiadta a Cardboard app iOS-es változatát, aminek futtatásához legalább iPhone 5 szükséges. A keresőóriás az oktatási szektorban rendkívül népszerű Chromebook koncepcióját a virtuális valóság alkalmazására is próbálja átültetni – vélhetően sikerrel. A megoldás költségvonzata ugyanis minimális, az Expeditions használatához csak egy, a vezérlést és szinkronizálást végző tabletre, az olcsó Cardboardokra és a már amúgy is szinte minden gyereknél megtalálható okostelefonokra van szükség.

VR fronton a Google legnagyobb dobása a Jump bejelentése volt, ami egy VR felvételek rögzítésére szolgáló, három elemből álló ökoszisztémát takar, és jelentősen felgyorsíthatja majd a technológia elterjedését. A cég kifejlesztette egy 16 kamerából álló kamerarendszer alapjait, melynek terveit ingyen elérhetővé tette bárki számára, így a kísérletező kedvűek akár otthon is nekiállhatnak egy ilyen rendszer összeállításának. Persze a felvételek feldolgozásához célszoftver és komoly számítási kapacitás is szükséges, a Google ezt a Jump Assembleren keresztül biztosítja – ez gondoskodik az egyes kamerák képének pontos összeillesztéséről, a perspektíva-korrekcióról és minden egyéb szükséges módosításról. Végezetül már csak egy lejátszó kell, a Google ezt szintén online módon, a YouTube-bal oldja meg.

forrás:hwsw.hu
 

Thread: új hálózati szabvány IoT eszközökhöz

Egységesítené az egyre szaporodó okoseszközök (IoT - Internet of Things) kommunikációját a Google tulajdonában lévő Nest, a Samsung, az ARM és további nagyvállalatok összefogásából létrejött Thread Group. A jelenleg kapható ilyen termékek nagyon sokféle protokollon keresztül kommunikálnak, ilyen például a ZigBee,  Z-Wave vagy a Bluetooth Smart. Ezek jellemzően csak rövid távon működőképesek, cserébe viszont fogyasztásuk kifejezetten alacsony. Az új platform is ezt a területet veszi célba, ám nem kínál új protokollt, hanem létező szabványokra építve, különböző funkciókat ellátó szoftvereket ad ki, legyen szó a biztonságról, a hálózat működtetéséről vagy éppen az egyes kütyük távoli felébresztéséről.

A Thread az alacsony fogyasztású 6LoWPAN személyi hálózati protokollra, illetve a következő generációs IPv6 internetprotokollra és az IEEE 802.15.4 szabványra épül. Utóbbi már most is számos chipben megtalálható, amelyeket többek között a már említett ZigBee esetében is használnak, így a gyártóknak nem kell majd újfajta lapkákat kifejleszteni, az IPv6 pedig időtállóvá teszi a platformot, miután nem fenyegeti a veszély, hogy elfogynak az IPv4-es IP-címek. A Nest termékeiben például már most megtalálható a Thread korai verziója, sőt a Zigbee-eszközök is egyszerűen, egyetlen szoftverfrissítéssel átállíthatók lehetnek az új rendszerre.

Jelenleg a területen a Bluetooth Smart, azaz az Bluetooth szabvány alacsony fogyasztású változata dominál, hiszen az az okostelefonok zömében eleve megtalálható, ami nagyban megkönnyítheti a gyártók dolgát. A technológiát ennek megfelelően az iOS, az Android és a Windows Phone rendszerek is támogatják - így kérdéses, hogy a vállalatok miért vesződnének egy új szabvány integrálásával, mikor a jelenlegi is kiválóan működik. A Bluetooth hátránya ugyanakkor, hogy nem lehet vele "mesh hálózatokat" létrehozni, amelyek nem függenek egy adott eszközzel fenntartott kapcsolattól - amennyiben a lánc valamelyik tagja csődöt mond, a hálózat más úton zavartalanul továbbműködik.

A Thread ezzel szemben támogatja a mesh hálózatokat - noha már a Bluetooth Smart esetében is fontolgatják a funkció beépítését. A Thread Group vezetője, és egyben a Nest marketingcsapatának tagja, Chris Boross szerint azonban nem valószínű, hogy a népszerű szabvány belátható időn belül megteszi ezt a lépést, ráadásul a Bluetooth további hátránya, hogy hatótávolsága is jóval kisebb mint Zigbee vagy a Thread több tíz méteres hatósugara.

Az új platformért felelős csoport a tervek szerint a jövőben a Wi-Fi Allience-hez hasonlóan bevizsgálja majd azokat a termékeket, amelyeken gyártóik fel kívánják tüntetni a szabvány logóját és csak a jóváhagyott készülékeken engedélyezi azt. A verseny szoros ezen a területen és a Thread számára egyelőre a mögötte álló nagyvállalatok sem jelentenek garanciát, hiszen a cégek sokszor csak kísérleti jelleggel fektetnek új technológiákba, és amíg az nem bizonyít, nem kezdik alkalmazni.

forrás:hwsw.hu

Oktatási hírek Oktatási hírek

A <em>iot</em> cimkéjű tartalom.

Nincs eredmény.

Naptár Naptár

hétfő

11

2017.12.11.
H K Sze Cs P Szo V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Ezen a napon nincsenek események.
Idő Cím Típus  
Ezen a napon nincsenek események.
0 tétel megjelenítése.

Cimkefelhő Cimkefelhő