Fontos linkek Fontos linkek

  • WEB mail
  • Telefonkönyv
  • PTE
  • PMMK
  • ETR

Állásajánlatok Állásajánlatok

A <em>mozilla</em> cimkéjű tartalom.

Nincs eredmény.

Kiemelt hírek Kiemelt hírek

A <em>mozilla</em> cimkéjű tartalom.

Nincs eredmény.

Hírek Hírek

A <em>mozilla</em> cimkéjű tartalom.

DRM támogatást kap a Firefox

DRM támogatást kapott a Firefox: a Mozilla böngészőjének 38-as verziójába építette be a jogvédett tartalmak lejátszását lehetővé tevő eszközt - ugyanakkor a szabad szoftveres közösségek megnyugtatására a böngészőből egy DRM-mentes verziót is kiad.

Kiadta a Firefox böngésző legújabb, 38-as változatát a Mozilla, amelyet korábbi bejelentéseinek megfelelően HTML5-ös DRM támogatással szerelt fel. A lépést ugyanakkor nem fogadta egyöntetű lelkesedés, ami várható volt, hiszen az már nagyjából egy évvel ezelőtti bejelentésekor is negatív visszhangokat váltott ki a szabad szoftverek támogatói között. A Mozilla a problémát egy huszárvágással oldotta meg: a böngészőből két verziót is kiadott, a fő változat mellett egy DRM támogatás nélküli verzió is letölthető.

A jogvédett tartalmak megtekintéséhez a szoftver Windows platformon az Encrypted Media Extensions API-ra támaszkodik, amely a böngésző telepítését vagy legújabb verzióra frissítését követően automatikusan letölti az Adobe Content Decryption Module-ját (CDM). Utóbbihoz egy plusz biztonsági réteg is tartozik, ami a Mozilla szerint egy külön biztonsági sandboxban fut.

Ez értelemszerűen kényelmesebbé teszi a böngészést, miután az egyes videók megtekintéséhez nincs szükség a Microsoft Silverlighthoz vagy az Adobe Flash-hez hasonló pluginek telepítésére - ez a HTML5 egyik legjobban várt előnye - illetve a beépülők potenciális sebezhetőségeitől is megkíméli a felhasználót. A beépített DRM által kínált lehetőségekre a Netflix sem habozott lecsapni, az online streaming szolgáltató már teszteli szolgáltatását Firefoxon.

Noha a DRM beépítése élesen szemben áll a Mozilla szabad szoftveres irányelveivel, a lépés ettől függetlenül érthető, hiszen komoly hátrányt jelenthet a konkurenciával szemben, ha a böngésző felhasználóinak pluginekkel kell bajlódniuk. A DRM-mentes verzió kiadásával pedig a nyílt forrású szoftverekhez ragaszkodó felhasználók is megnyugodhatnak.

A Firefox 38-ban persze egyéb kisebb újításokat is találunk, megérkeztek például a Ruby feliratok, amelyeknek elsősorban az ázsiai felhasználók örülhetnek, akik számára az így elérhetővé váló plusz karakterek megkönnyítik a központozást. Ugyanezt megtaláljuk a szoftver ugyancsak frissített androidos verziójában is, noha a mobil változat nem esett át az asztalihoz hasonlóan jelentős módosításon. A változások pontos listája mind az asztali, mind pedig az androidos verzióhoz megtalálható a vállalat weboldalán.

forrás:hwsw.hu

Saját geolokációs szolgáltatást épít a Mozilla

Saját geolokációs rendszeren dolgozik a Mozilla, ami a publikus cellainformációk és Wi-Fi jelek alapján adna vissza helyadatokat a fejlesztőknek, úgy, hogy közben a felhasználó privát szférája sem sérül. A jelenlegi stádiumban nehezen értelmezhető, hogy mitől más a Mozilla adatgyűjtése, de a nyílt forrást támogató szervezet filozófiáiban általában lehet bízni.

A jelenlegi geolokációs megoldásokkal kapcsolatban a legerősebb ellenérv, hogy a helyfüggő szolgáltatásokra hivatkozva gyakorlatilag bármelyik fejlesztő, gyártó, platformüzemeltető vagy webes szolgáltató kvázi méterre pontos nyomkövetőt tehet felhasználóira. A Mozilla úgy tűnik, nem csak a szoftverlicencek esetében hisz a szabadságban, a felhasználók privát szférához fűződő jogai is fontosak a szervezetnek.

A készülő szolgáltatás egyelőre még nagyon korai stádiumban van és elsősorban mobilos környezetben működik majd, habár a GPS-nélküli notebookoknál is segíthet gyorsan meghatározni a körülbelüli lokációt. Maga a funkció nem egy nagy vívmány, sőt, ez a piac jelentősen telítetté vált mostanára, s a Google mellett további szereplők is komoly eredményeket értek el, mint a Neustar IP Intelligence, a MaxMind vagy a IPligence. A Mozilla szerint viszont problémás, hogy ezek egyike sem nyilvános adatbázis, ezért a nyílt forrású szoftverfejlesztő ezen a területen is küldetést lát maga előtt.

Kinek áll érdekében?

A tegnapi bejelentésben a Mozilla azt írja, hogy a jelenleg geolokációs szolgáltatást nyújtó cégek egyikének sem áll érdekében, hogy javítsa az adatbiztonságot. A Mozilla viszont szeretne ebbe az irányba fejlődni, legyőzni a technológiai akadályokat. A helymeghatározó rendszerébe az adatokat a mobilhálózatok cellainformációiból, a Wi-Fi hotspotok adatbázisából és a IP-címek információiból származtatná a Mozilla, csakúgy, mint a Google is teszi. A különbség az lenne, hogy a többi szereplővel szemben ezt a Mozilla nem akarná mindenképp monetizálni, hanem egy publikusan elérhető adatbázist hozna létre, amihez bárki csatlakozhatna. A jelszó az átláthatóság és ellenőrizhetőség lenne.

A kísérleti stádiumban lévő megoldás ráadásul már nem csak egy terv, a mobilos és desktop PC-ken futó Firefox böngészőkön keresztül már működhet az ezen keresztüli helymeghatározás. Néhány helyen tesztelők már hozzá is férhetnek, az USA-ban, Brazíliában, Oroszországban, Ausztráliában és Indonézióban már aktív a szolgáltatás. Jól látszik a bemutató képeken is, hogy a lefedettség és az adatbázis még elég szerény, épp ezért is állt elő most a szolgáltatással a Mozilla: szüksége van önkéntesekre, akik az adatbázis alapjait lerakják. A szolgáltatás használatához, illetve az adatok beviteléhez, átadásához mindössze a cég célalkalmazását, a MozStumblert kell telepíteni, ez később feltételezhetően integráltan a cég böngészőjében vagy a Firefox OS-ben is elérhető lesz majd.

Eközben a Google, a geolokációs piac legnagyobb szereplője egyre fejlettebb helyadatokkal képes dolgozni. A korábbi botrányok ellenére a helyadatok kezelése folyamatosan fejlődik, ma már nem csak a felhasználók kereséseit tudja a Google finomítani lokáció alapján, de a hirdetők is behatárolhatják a reklámok megjelenésének helyét akár település vagy kerület szinten is.

forrás:hwsw.hu

Tizenöt éves lett a Mozilla

Tizenöt évvel ezelőtt a Netscape Communications Corporation radikális lépésre szánta el magát, és közzétette az akkoriban már teljesen háttérbe szorult Netscape webböngésző forráskódját egy új projekt részeként. A projekt fedőneve Mozilla lett, az ingyenes, nyílt alapokra helyezett web pedig hamar bombasikernek bizonyult.

Túlzás nélkül állítható, hogy tizenöt évvel ezelőtt új korszak kezdődött az interneten. Ekkor hozta létre az egykoron szebb napokat látott Netscape Communications Corporation a Mozilla projektet, mely azzal a céllal jött létre, hogy a közösség bevonásával elkészüljön a Netscape Communicator ingyenes, nyílt forráskódú változata. Bár a Mozilla születését többen is 1998. március 31-re datálják, a projekt valójában több mint egy hónappal korábban létrejött a cég égisze alatt, március végén pedig már meg is jelent a Netscape böngésző forráskódja az interneten.

A jobb, ingyenes Netscape-ért

Az eredetileg csupán a Netscape közösségi továbbfejlesztését célzó projekthez már az első évben több ezer fejlesztő csatlakozott, és már 1999-ben az egyik legfontosabb célkitűzéssé vált, hogy projekt mobil eszközökre is átterjedjen, átlépve a PC jelentette határokat. Nem sokkal később, nagyjából a Mozilla projekt létrehozásának első születésnapján az America Online (AOL) felvásárolta a Netscape-et, illetve vele együtt a Mozilla projekt koordinálására létrehozott Mozilla Organizationt. A projekt végül az eredeti formában több mint két évvel a megszületését követően hozta meg az első gyümölcsét, 2000 novemberében megjelent a nyílt forráskódú alapokkal rendelkező Netscape 6, a Mozilla projekt első és utolsó Netscape márkanevű terméke.

Az Internet Explorer addigra már szinte teljessé váló dominanciájától a közösségi alapokra helyezett fejlesztés és a nyílt forráskód sem mentette meg a Netscape-et, a projekt ezért Mozilla márkanéven folytatta a nyílt forráskódú böngésző fejlesztését. A későbbi Firefox alapjait lerakó Mozilla fejlesztése 2002-től 2004-ig tartott. Időközben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az AOL a Mozilla projekt támogatására nem kíván komoly hangsúlyt fektetni, ezért 2003 nyarán kétmillió dolláros támogatással létrejött a Mozilla Alapítvány azzal a céllal, hogy alapot adjon a projekt továbbvitelének a Netscape és az AOL nélkül is.

A Mozilla következő, egyben legjelentősebb mérföldkövéhez 2004 november 9-én ért el, ekkor jelent meg a korábban Phoenix majd Firebird néven futó, majd később Firefoxra keresztelt önálló webböngésző 1.0-s verziója. A projekt non-profit jellegét jól tükrözi, hogy az első Firefox megjelenéséről szóló, a New York Timesban leközölt egész oldalas hirdetésre több mint tízezer önkéntes adakozó dobta össze a pénzt.

Erős alternatívák

A Mozillából kiváló böngésző mellett egy levelezőklienst is tető alá hozott az alapítvány. A Thunderbird 1.0 az első Firefox megjelenését követő egy hónapon belül megérkezett - a két önálló program fejlesztése ezt követően hosszú ideig párhuzamosan zajlott. A Firefox és a Thunderbird népszerűsége gyakorlatilag a megjelenést követően azonnal üstökösként ívelt, Windows platformon a két program hamar az egyik legéletképesebb alternatívájává vált az Internet Explorernek és az Outlook Expressnek.

A Mozilla Alapítvány égisze alatt dolgozó külsős fejlesztők száma az előző évtized közepére már elérte a százezret, a Firefoxot pedig pár hónappal a megjelenésének első évfordulója előtt már több mint százmilliószor töltötték le. A Firefox a kezdetek óta a Mozilla Alapítvány kulcstermékének számított, a Thunderbird levelezőkliens fejlesztését 2008-ban végül a projekt irányítói ki is szervezték a Mozilla Messaging néven létrehozott alszervezetbe. Az ettől az időponttól kezdve egyértelműen prioritást élvező Firefox letöltésszámlálója 2009 nyarán érte el az egymilliárdot.

forrás:hwsw.hu

Mindent frissítettek a Mozillánál

Átfogó programfrissítési hullámot indított el tegnap a Mozilla Alapítvány: a szervezetnél egyszerre készült el a Firefox webböngésző PC-s és mobilos változatának új verziója, valamint új változat jelent meg a Thunderbird levelezőkliensből is.

Kevesebb memóriát kér és gyorsabb

A Mozilla tegnap elindította a nyílt forráskódrú Firefox webböngésző és a Thunderbird levelezőkliens soron következő, 15-ös verziójának csendes frissítési hullámát, ezzel párhuzamosan új verzió jelent meg a böngésző Android platformra írt változatából is. A frissítések a platformoktól és az adott programtól függően széles skálán mozognak a kisebb-nagyobb optimalizációktól kezdve a jelentősebb felhasználói interfész átalakításokig bezárólag.

A teljes cikk a hwsw.hu-n jelent meg.

Túllicitálta a Microsoftot a Google

A Google már nem évi 100 millió, hanem 300 millió dollárt fizet a Firefox fejlesztőjének, nehogy a Bing legyen az alapértelmezett kereső.

A teljes cikk a hwsw.hu-n olvasható.

Oktatási hírek Oktatási hírek

A <em>mozilla</em> cimkéjű tartalom.

Nincs eredmény.

Naptár Naptár

hétfő

24

2017.04.24.
H K Sze Cs P Szo V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
Ezen a napon nincsenek események.
Idő Cím Típus  
Ezen a napon nincsenek események.
0 tétel megjelenítése.

Cimkefelhő Cimkefelhő