Fontos linkek Fontos linkek

  • WEB mail
  • Telefonkönyv
  • PTE
  • PMMK
  • ETR

Hírek Hírek

Az új Firefox megszabadít a nyomkövetőktől

Az októberben megjelenő változat alapból blokkolja az oldalbetöltéseket lassító követő programokat.

Hirdetés

A Mozilla bejelentette, hogy Firefox böngészője nemsokára automatikusan blokkolni fogja azokat nyomkövető technológiákat, amelyek lassítják az oldalak betöltését.

A nyomkövetés-elhárítás alapformája a Firefox 57-ben, más néven Quantumban jelent meg tavaly ősszel. A szolgáltatás máig kézzel bekapcsolható maradt, tehát a felhasználónak kell engedélyeznie.

A funkció már eddig is többfajta tartalmat blokkolt: nem csak hirdetéseket, de olyan nyomkövetőket is, amelyekkel a helyek vagy hirdetési hálózatok a netes mozgásunkat rögzítették. Ezek a nyomkövetők a felelősek azért, hogy bizonyos fajta hirdetések tűnnek fel a képernyőnkön, bármerre is járunk, miután egyszer felkerestünk egy oldalt, amely az adott cikk árusításával foglalkozott.

A szolgáltatás alapértelmezetté tétele és továbbfejlesztése nem megy máról holnapra,  de ha minden jól megy, az október 23-án megjelenő Firefox 63-ban már élvezhetjük az újfajta védelmet.

A következő lépés a webhelyek közötti nyomkövetés megrendszabályozása lesz: ez a kiterjesztett védelem a jövő januári Firefox 65-ben fog megjelenni.

forrás: computerworld.hu

Az E.ON és az NKM nyilatkozatai az okosmérés jövőjéről

"A mesterséges intelligencia (AI) képes az energiaszektor teljes átformálására és az energiavilág újraértelmezésére. Hogyan gyűjthetők és elemezhetők a fogyasztói adatok, ha az a cél, hogy fenntarthatóbb és energiahatékonyabb háztartásokat hozzunk létre? Hogyan kerüljünk közelebb a 100%-ban szénmentes energiaiparhoz? Megmentheti-e a Földet az adat a globális felmelegedéstől?" Ezzel az izgalmasnak szánt felvezetővel invitálta az E.ON magyarországi szervezete beszélgetésre a sajtó munkásait június 1-re egy budapesti szálloda tetőteraszára.

Az előadó, dr. Juan Bernabé-Morenó, az E.ON mesterséges intelligencia szakértője és Advanced Analytics és Data Lab Unit egységének vezetője rövid prezentációban ismertette az E.ON jövőképét az előbbiekben idézett kérdések tárgykörében. A rendezvény alkalmat adott kötetlen beszélgetésre is, amelyen elhangzottak az előadásnak a jövőbe optimistán tekintő attitűdjével nem egészen összhangban lévő állítások is.

Hirdetés

Felkértem a magyar E.ON-t, hogy három kérdésre fogalmazzák meg hivatalosan az  álláspontjukat, később pedig megkerestem a KOM Központi Okos Mérés Zrt.-t (KOM Zrt.) és az NKM Nemzeti Közművek Zrt.-t (NKM Zrt.), hogy az E.ON nyilatkozatának ismeretében fejtsék ki a saját álláspontjukat. A KOM Zrt. lapzártánkig nem reagált, ezért az alábbiakban az E.ON és az NKM válaszait tesszük közzé (az eredeti szövegeket beemelve):

- Igaz-e, hogy egy hagyományos mérő árának a hússzorosába kerül egy okosmérő? 

E.ON: Egy egyfázisú okosmérő ára ma körülbelül 100 euró, míg hagyományos, elektronikus lakossági villamos energia fogyasztásmérőt 5-6 euró körüli összegért vettünk az elmúlt időszakban.

Esetünkben jelenleg tehát igaz az állítás, de érdemes kiegészíteni: okosmérőt néhány ezer/tízezer darabot veszünk mostanában, hagyományos mérőből pedig több százezret, ami természetesen hatással van a beszállítók árára is. Ezen túlmenően a technológia fejlődésével minden megoldás egyre olcsóbbá válik, így az okosmérők ára is tovább csökkenhet a jövőben.

NKM: Nem, a különbség valamivel kisebb. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által ösztönzött elosztói Smart metering pilot projektek óta az alkalmazott kommunikációs technológia és a beépítésre kerülő hardver elemektől függően jelentős árcsökkenés figyelhető meg az okos mérők piacán. Amely többek között a gyártói piaci szereplők bővülésének is köszönhető.

A villamos mérők esetében nagyobb, akár tíz-tizentöszörös különbség lehet a hagyományos és az okos mérők ára között, míg a földgáz mérőknél kb. három-négyszeres a különbség. 

- Igaz-e, hogy a jelenlegi helyzetben, energiaárazási rendszerben nem térülne meg az okosmérésre alapuló új rendszer?

 E.ON: Egy "okosmérési" rendszer pusztán az elosztók folyamati költségeiből (pl. nem kell leolvasó) nem térülne meg, mert számottevően drágább. (Egy teljes országos rendszercsere mintegy 200 milliárd Ft körüli beruházási összegre becsülhető, az E.ON területén így mintegy 100 milliárd Ft-tal érdemes számolni.) De az okosmérés lényege nemcsak a megtérülés, a beruházásoknál pedig a villamos energiáról szóló törvény szerinti legkisebb költség elvének a mindenkori betartása, hanem az ügyfeleink igényeinek a kiszolgálása is. Ehhez érdemes látni, hogy az energiamegtakarítás és energiatudatosság pusztán okosmérővel nem érhető el, mindenképpen kell hozzá az ügyfelek aktív közreműködése, hogy az okosmérő segítségével energiamegtakarítást érhessenek el. Az pedig már a piaci fejlődés következő fázisa, amelyhez egész Európában energiapiaci szabályozási változás is szükséges, hogy a felhasználó aktívvá válhasson, és részt vehessen különböző fogyasztásvezérlésben, a teljes fogyasztásával akár, a jelenleg is vezérelt fogyasztáson kívül (B tarifa), nyilván megfelelő költségelőnyök elérése érdekében (ez az ún. "demand response"). 

 A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felügyeletével 2012-ben indult országos okosmérés pilotunk azonban akkor arra világított rá, hogy az ügyfelek nagy többségénél ezekre a lehetőségekre egyelőre nincs megfelelő érdeklődés. A kampány ellenére nagyon kevesen jelentkeztek önként a kipróbálásra, emellett több okból, például az alacsony átlagos lakossági fogyasztási mennyiség miatt, a törvény szerinti legkisebb költség elve mentén sem gazdaságos az okosmérők általános elterjesztése. Azóta is folyamatosan történnek okosmérő felszerelések adott ügyfélkörben, de a széleskörű mérőcsere programok helyett véleményünk szerint az egyes ügyféltípusokra fókuszáló mérőcserék irányába érdemes továbblépni. Vagyis azoknak az ügyfeleknek érdemes kialakítani ezt a szolgáltatást, akik valóban tudatos vagy aktív felhasználóvá is szeretnének válni, vagy különböző okok miatt megtérül az okosmérő alkalmazása. Jelenleg ezért a háztartási méretű kiserőművel rendelkező, illetve az előrefizetős mérő funkciót használó lakossági ügyfeleknél kezdtük el az alkalmazását, előbbiek esetében az aktív és tudatos felhasználói magatartás, és az elosztóhálózat ebből eredő üzemeltetési kihívásai, illetve a szolgáltatásminőség fenntartása, míg utóbbi esetében az energia(költség) tudatosság, és az előrefizetős mérő árával való összemérhetőség adja az okos mérő alkalmazásának a megalapozottságát.

NKM: Az okos mérés teljes körű kiterjesztésének megtérülését figyelembe véve a jelenlegi árazási rendszer nem tartalmaz olyan elemeket, amely egyértelműen a technológia alkalmazására ösztönözné az elosztói engedélyes vállalatokat.

Azonban vannak olyan okos mérő telepítéssel járó felhasználási esetek, melyek vagy műszaki, vagy pedig gazdasági szempontból indokoltak valamely piaci szereplő szemszögéből, valamint egyes ügyfélszegmensekben jelentkező igények kielégítése is cél. 

- Milyen feltételek teljesülése esetén terjedhet el Magyarországon az okosmérésen alapuló új architektúra és rendszer, a "smart grid"? 

E.ON: A "smart grid" rendszerekhez nem feltétlenül szükséges okosmérés - természetesen előny, ha van ilyen, és ezekben az esetekben indokolt is az alkalmazásuk -, egyszerűbb szenzorokkal is megvalósítható sok minden az "okoshálózati" funkciókból. A "smart grid" hálózati elemek elterjedését jelenleg még elsősorban a napelemek számának ugrásszerű növekedése (feszültségtartás és rugalmasság) és az üzemzavarok minél hatékonyabb kezelése (automatikus kapcsolások, "öngyógyító" hálózatok) kényszeríti ki az elosztóhálózat üzemeltetőitől, de a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal is ösztönzi ezek alkalmazására az elosztókat, ahol ez műszakilag indokolható. Erre számtalan mintaprojektet folytatunk, és megvalósult rendszereink is vannak.

NKM: Mivel az okos hálózat első jelentős lépcsőfoka a smart metering, ezért a gyártói piacon az eszközök bekerülési költségének csökkenése és a regulátor által kialakított ösztönzők jelentősen hozzá járulhatnak az okos mérés elterjedéséhez, amely a smart grid kiépítését támogatná, hiszen a technológia rendelkezésre áll az okos hálózat építő elemeihez.

Ugyanakkor az elosztói engedélyeseknél jelentkező kihívások (ld. decentralizált PV termelés növekedése, energiatárolási technológiák megjelenése, elektromos mobilitás terjedés, stb) kikényszerítik a hagyományos hálózatok üzemeltetési gyakorlatának változását és az új, okos technológiákon alapuló irányítási elvek, folyamatok bevezetését.

forrás: computerworld.hu

Az ABB szerint így fognak áramhálózatokat tervezni a jövőben

Az ABB a Párizsban, augusztus 27-31. között, a „CIGRE 2018” kiállításon bemutatott új, innovatív 3D/VR tervezési eszközével új szintre emeli a villamos hálózatok digitális tervezési technológiáját. Az ABB AbilityTM platformra alapozott eszköz iparágszerte ugrásszerű változást hoz a tervezési technológiában, optimalizálni fogja az energetikai infrastruktúra, köztük az alállomások építési folyamatát, azokat biztonságosabbá, nagyobb hatásfokúvá és költséghatékonyabbá teszi.

 

A VR-szemüveget felvevő felhasználók mint „avatárok” végigjárhatják és ellenőrizhetik a projektek egyes szakaszait.  A technológiát a FACT alállomások, a HVDC állomások, valamint a digitális, váltakozó áramú (AC) alállomások építési folyamataiban lehet majd használni.

A technológia a konzultáció és a tervezési folyamat korai fázisaiban és végellenőrzési fázisában egyaránt használható, segítségével idő és pénz takarítható meg.  A projekt korai fázisaiban végzett VR-alapú tervellenőrzés lehetővé teszi majd, hogy az ügyfelek „megtekintsék”, és még a megvalósítás előtt módosítsák a létesítményterv bizonyos elemeit, így például a térbeli elrendezést, optimalizálják a berendezések helyigényét, és előre kezelni tudják az egészségvédelmi és biztonsági problémákat.

A technológia alkalmazása azt is lehetővé teszi majd, hogy az érdekelt felek – akár távoli helyszínekről is – részt vehessenek a tervezési folyamatban, ami jelentősen hozzájárul majd ahhoz, hogy javuljon a kommunikáció és a megértés az ABB és az ügyfelei között, és lerövidüljön a tervellenőrzések és -egyeztetésekhez szükséges idő.

“Ez a digitális újítás lehetővé teszi, hogy az ügyfelek még a kivitelezés előtt valósághűen megvizsgálhassák a projekt főbb elemeit, és még időben módosításokat hajthassanak végre. Segít optimalizálni a projektet, időt takarít meg, költség-hatékonyságot teremt, és javítja a biztonságot, az energetika értéklánc minden elemében alkalmazható új technológia jól példázza, hogy az ABB továbbra is elkötelezett a technológiai fejlesztés és az innováció mellett, és ügyfeleink kiemelt partnereként arra törekszünk, hogy erősebb, intelligensebb és zöldebb hálózatok kiépítését tegyük lehetővé.”

– nyilatkozta Gerhard Salge, az Energetikai Hálózatok divízióhoz tartozó „Technology” részleg vezetője.

Az ABB 3D/VR technológia csak egy a közüzemi szolgáltatók számára kínált azon számos digitális megoldás és termék közül, amelyek az ABB AbilityTM platformon elérhető portfólióhoz tartoznak. Ez a portfólió azokat a digitális termékeinket és szolgáltatásainkat sorakoztatja fel, amelyek egyedülálló módon ötvözik az ABB iparági ismereteit, a technológiai vezető szerepét és a digitális szaktudását, és valós üzleti értéket nyújtanak az ügyfeleink számára. A 3D/VR megismerés a hatékonyság jelentős javulását biztosítja a projekttervezés terén.

forrás: technokrata.hu

25 éves a Debian!

Huszonöt éve annak, hogy 1993. augusztus 16-án 13:05:37-kor (GMT) Ian Murdock bejelentette a "Debian Linux Release"-t a comp.os.linux.development hírcsoportban:

Fellow Linuxers,

This is just to announce the imminent completion of a brand-new Linux release, which I'm calling the Debian Linux Release. This is a release that I have put together basically from scratch; in other words, I didn't simply make some changes to SLS and call it a new release. I was inspired to put together this release after running SLS and generally being dissatisfied with much of it, and after much altering of SLS I decided that it would be easier to start from scratch. The base system is now virtually complete (though I'm still looking around to make sure that I grabbed the most recent sources for everything), and I'd like to get some feedback before I add the "fancy" stuff.[/blockquote]

A teljes eredeti bejelentés itt olvasható. Boldog 25. születésnapot, Debian!

forrás: hup.hu

Évtizedes, súlyos Bluetooth sebezhetőséget foltoz az iparág

A biztonsági rést kihasználva adatlopásra és parancsbefecskendezésre is lehetőség nyílik. Sok gyártó már befoltozta a hibákat, de van ahol a javítás még várat magára.

Több mint egy évtizede súlyos biztonsági rés tátong a Bluetooth specifikációban: a sérülékenység közbeékelődéses, azaz man-in-the-middle támadásokra ad lehetőséget, amelyekkel megcsapolható, és módosítható a vezeték nélküli adatfolyam egy sor készülék között. A hibáról a Technion - Izrael Műszaki Intézet kutatói számoltak be nemrég közzétett tanulmányukban.

A szakértők szerint egy úgynevezett Fixed Coordinate Invalid Curve Attack műveletről van szó, amellyel minden jelenleg használt Bluetooth párosítási protokoll tűz alá vehető. Miután a párosítási protokoll hivatott a Bluetooth kapcsolat minden biztonsági és adatvédelmi funkciójának megágyazni, ennek feltörésével a teljes kapcsolat veszélyeztetetté válik. Az invalid curve attack, vagy érvénytelen görbe támadásmódszer kifejezetten népszerűnek számít, a Bluetooth esetében is használt, elliptikus görbékre építő titkosítás kijátszására. Ez a fajta titkosítás az elliptikus görbékre támaszkodó matematikai műveletekkel teszi lehetővé két eszköz számára, hogy először kapcsolatba lépjenek és közös titkosítási kulcsot hozzanak létre. Az érvénytelen görbe támadás során a támadó a titkosításhoz használt elliptikus görbe helyett egy másik, "gyengébb" görbével veszi rá a megcélzott eszközt a titkosítás feloldására.

Nem csak a sérülékenység, de maga a támadásmódszer sem új, ahogy azt az Ars Technicának nyilatkozva JP Smith biztonsági szakértő elmondta, sőt, ahogy fogalmazott, ez az egyik legegyszerűbb módszer, amely az elliptikus görbékre támaszkodó titkosítási rendszereknél bevethető. A támadás végrehajtásához a támadónak az adott eszköz Bluetooth rádiójának hatókörén kell lennie, mikor azt egy másik készülékkel párosítja a felhasználó, innen pedig nagyjából a próbálkozások 50 százaléka sikeres az eddigi adatok szerint. Noha a szakértők szerint a művelethez a támadóknak speciális hardverre is szükségük van, ennek beszerzése vagy akár megépítése nem túl bonyolult feladat. Potenciális célpontokból pedig bőven akad, hiszen miután protokollszintű sebezhetőségről van szó, a papírforma szerint implementált Bluetooth megoldásokban mind ott van a tárgyalt sérülékenység.

A biztonsági rést kihasználva támadók nem csak belenézhetnek a közelben lévő Bluetooth adatfolyamokba, de akár maguk is befecskendezhetnek azokba rosszindulatú parancsokat. A támadók így megfigyelhetik például egy Bluetooth billentyűzet leütéseit, ezzel akár jelszavakat, bankkártyaadatokat megszerezve, sőt akár a technológiára építő PoS eszközök vagy orvosi felszerelések adatait is begyűjthetik - illetve parancsokat is végrehajthatnak az adott eszközökön, a telefonoktól a PC-kig, mint ha épp az ölükben lenne a klaviatúra. Szerencsére a támadás sikerességéhez arra is szükség van, hogy a célba vett eszköz és egy ahhoz párosított második készülék is sebezhető legyen.

A kutatók már korábban tájékoztatták az iparágat a hibáról, így többek között már a macOS, iOS és Android rendszerekre is megérkezett a hozzá a javítás - aggasztó ugyanakkor, hogy a szakértők szerint a Microsoft a szabvány egy régi verzióját használja, amely még a friss hibás verziónál is kevésbé biztonságos. Egyelőre ugyanakkor nem teljesen egyértelmű a helyzet a redmondi cég háza táján, a The Register szerint ugyanis a cég úgy nyilatkozott, javította a sebezhetőséget. Ugyancsak kérdéses, hogy a specializált eszközök megkapják-e a szükséges javításokat, mint az említett PoS készülékek vagy kórházakban használt eszközök, amelyek ugyancsak rendkívül érzékeny adatokat továbbítanak.

A konzumer készülékek jelentős részére ugyanakkor már szerencsére eljutott a szükséges patch, számos gyártó pedig már dolgozik a megoldáson, továbbá a szabványt gondozó Bluetooth Special Interest Group is azt ígérte, javítja a specifikációt.

forrás:hwsw.hu

Szabad Szoftver Konferencia 2018 - regisztrálj, és gyere el!

Elindult a regisztráció az idei Szabad Szoftver Konferenciára, amelyre 2018. május 12-én kerül sor az ELTE Lágymányosi Campusának Északi épületében. A konferencián négy szekcióban párhuzamosan zajlanak majd az előadások. Az előadások leírása megtalálható a konferencia honlapján. Több szabad szoftveres közösség és támogatóink (Andrews, Novell, Rackforest, Serverside, NISZ) is készülnek kiállítói asztallal, így az előadások közötti szünetekben sem maradtok program nélkül. Idén is készülünk értékes nyereményekkel, sorsolunk pólókat, és díjazzuk a konferencia legjobb előadóját.

A konferencián a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. További információk és regisztráció a konferencia honlapján (konf.fsf.hu).

Mindenki előtt megnyitja bugvadász programját az Intel

Már nem kell meghívó a biztonsági hibák jelentéséhez, a komolyabb sebezhetőségekért a chipgyártó idén akár 250 ezer dollárt is kifizet.

Frissíti bug bounty programját az Intel, a chipgyártó termékein felfedezett sebezhetőségekért mostantól vaskosabb összegeket csenget ki, újfajta hibákért is ad fejpénzt, illetve jóval szélesebb közönség előtt nyitja meg eddig meghívásos alapon működő kezdeményezését.

A vállalat bugvadász programja aránylag friss, azt az Intel tavaly márciusban indította, hogy pénzjutalommal ösztönözze a fejlesztőket és biztonsági szakértőket az együttműködésre, vagyis elsőként a cég felé jelezzék a felfedezett potenciális sebezhetőségeket - ahelyett, hogy azokat a feketepiacon értékesítenék. Hasonló kezdeményezést lényegében minden nagyobb technológiai cégnél láthatunk, az Apple-től, a Microsofton át a Tesláig. A program előnye nem csak abban rejlik, hogy lehetőséget ad az egyes hibák mielőbbi befoltozására, de azért is fontos, mert így a cégek koordináltan, előre megtervezett módon számolhatnak be a biztonsági résekről, ügyelve rá, hogy azok orvoslása előtt ne szivárogjon ki azok kihasználását lehetővé tevő információ.

Az Intel programjában azonban egészen mostanáig nem vehetett részt bárki, azt a cég meghívásos alapon működtette, most azonban minden biztonsági szakértő előtt megnyitja annak kapuit - néhány megkötés persze továbbra is akad. A bejelentő 18 évesnél idősebb kell hogy legyen, illetve ha országában így még kiskorúnak számít, gyámjának hozzájárulására is szükség van a felfedezett bug elküldéséhez. A programban továbbá nem vehetnek részt az Intel, illetve leányvállalatainak alkalmazottai és azok, akik 6 hónapnál nem régebben távoztak a cégtől, valamint az Egyesült Államok által embargó alá rendelt országok lakói sem.

A bugjelentéseket az vállalat utasításai szerint a beküldőknek az Intel PSIRT nyilvános PGP kulcsával kell titkosítani, illetve természetesen azok az adott termék legutóbbi frissítésében is tetten érhetők kell hogy legyenek. A jelentésnek tartalmaznia kell a bug részletes dokumentációját, illetve a reprodukálására vonatkozó lépéseket is. A követelmények pontos listájáért érdemes ellátogatni az Intel bug bounty programjának kapcsolódó weboldalára.

Ahogy az lenni szokott, minél nehezebb egy-egy biztonsági rést orvosolni, annál többet fizet a vállalat a megtalálónak. A cég négy osztályba sorolja a bugokat, ezek az alacsony, közepes, magas és kritikus fenyegetések, amelyekért különböző összegeket fizet attól függően, hogy azt valamely szoftverében, firmware-ében vagy hardvertermékében találta meg a szakértő. A szoftveres hibák ára 500 dollárról indul és egészen 10 ezerig kúszik fel, míg a firmware-ek esetében a kevésbé veszélyes bugok is 1000 dollárt érhetnek, a fejpénz csúcsa pedig 30 ezer dollár. A vállalat a legtöbbet a hardveres sebezhetőségekért fizeti, azoknál 2000 dollárról indul a megtalálói jutalom és akár egészen 100 ezer dollárig is felkúszhat.

A felsoroltakra a hibák megtalálói folyamatosan pályázhatnak, de a cég ennél jóval nagyobb fejpénzeket kínáló, időszakos programokat is indít. Ilyen az idén december 31-ig tartó, kifejezetten a szoftveresen kihasználható, Intel hardverekre vonatkozó sérülékenységekre vadászó kezdeményezés is, amelynek díjazása 5000 és 250 ezer dollár között mozog. A bug bounty kiterjesztésében egyébként jó eséllyel komoly szerepet játszott a Spectre/Meltdown botrány is, amelynek a kezelésére irányuló eddigi kísérletek hatékonysága erősen vitatott.

forrás: hwsw.hu

2 gigabites letöltési tempót kínál a Qualcomm új csúcsmodemje

A Snapdragon X24 LTE modemmel újabb csúcsokat ostromol a chiptervező vállalat, azonban ezek eléréséhez (vagy inkább megközelítéséhez) most is megfelelő mobilhálózatra lesz szükség.

Szinte menetrendszerűen jelentette be legújabb rádiós csúcsmodemjét a Qualcomm. A Snapdragon X24 a szinte épp egy éve bemutatott X20-tól veszi majd át a stafétát, amelynél papíron 66,6 százalékkal magasabb, másodpercenként legfeljebb 2 gigabites letöltési sebességet, illetve 316 megabites feltöltési tempót ígér az erre felkészített LTE, azaz 4G hálózatokon. Ez új iparági rekordnak számít, ám nem ez az egyetlen ami miatt érdekes az X24. A chip ugyanis az első olyan hivatalosan bejelentett termék, amely 7 nanométeres csíkszélességgel készül. Az érdeklődők hamarosan megkapják az új modem első, korai példányait, amennyiben pedig a tesztelés jól halad, már év végén piacra kerülhetnek a végleges verzióval szerelt első termékek.

Az X24 a párhuzamosítás útján megy tovább, a modem ugyanis hétszeres vivő aggregációval (7x20 MHz) érheti el a rendkívül magasnak hangzó 2 gigabites (elméleti maximális) letöltést. Ezt a 4x4 MIMO egészíti ki, amit öt aggregált vivőn támogat az új modem, 12-ről 20-ra növelve a használható párhuzamos adatfolyamok (spatial stream) számát. Ezzel együtt a maximálisan elérhető feltöltési sávszélesség is javult, amihez a modem immár háromszoros vivő aggregációt (3x20 MHz) alkalmaz legfeljebb 256-QAM moduláció mellett, ezeket kihasználva érhető el a másodpercenkénti 316 megabites letöltés.

A tempó feltornászása mellett az 5G eljövetelének szellemében új technológiák támogatásával is gazdagodott a Snapdragon X24. A legfontosabb az ötödik generációs hálózatok szerves részét képző FD-MIMO (Full Dimension Multi-Input Multi-Output), amely a vertikális (elevation) mellett a horizontális beamformingot (azimuth) is támogatja, amellyel bizonyos földrajzi adottságok mellett jelentősen javítható a jelerősség. Az LTE fejlesztése egyébként nem véletlen, a szabvány az 5G hálózatok várhatóan 2020-as kereskedelmi indulásával nem válik hirtelen elavulttá, sőt: az LTE-alapú technológia lesz majd az 5G gerince, a szabványos mobilos frekvenciákon, 700-2600 MHz-es tartományban várhatóan ez a standard felel majd hosszabb távon is a kommunikációért.

forrás: hwsw.hu

Barcelona nyílt forrásra vált

Miközben München éppen visszakozik, a spanyol El País lap arról számol be, hogy Barcelona városa nyílt forrásra váltás folyamatában van éppen. A hírek szerint első körben a használt alkalmazásokat cserélik nyílt forrású megfelelőikre, majd ha ezzel végeztek, a Windowst is Linuxra cserélik. Úgy tervezik, hogy a város szoftverbüdzséjének 70%-át a nyílt forrásra váltásba invesztálják a következő években. Az átállást 2019 tavaszának végéig tervezik véghezvinni. A desktopokra várhatóan az az Ubuntu kerül majd, ami 1000 gépen fut jelenleg pilotban a városban.

A lépéssel Barcelona az első város, amely csatlakozik az európai "Public Money, Public Code" kampányhoz.

Részletek itt.

forrás:hup.hu

"Git alapjai' Webinar a Linux Akadémiáról

Bár a verziókezelés a fejlesztőktől származik, nem csak ott érdemes használni. A forráskód kezelésén kívül kiváló a konfigurációs fájlok kezelésére is, de alapvetően bárhol jól jön, ahol szöveges állományok változásait szeretnéd nyomon követni. Verziókezelő sokféle van, de egy kiemelkedik mind közül, ez pedig a git. Nem csak azért, mert ugyan az a Linus Torvalds kezdte fejleszteni, mint a Linuxot, hanem mert verhetetlen sebességben és megbízhatóságban.

A git működik online és offline is. Használhatod a saját gépeden vagy kezelheted a kódot egy git szerveren. Rendelkezik egyszerű és gyors parancssoros és grafikus felületekkel is. Az előbbi gyakorlatilag minden Linuxban ott van, vagyis azonnal elkezdheted a használatát. Akár forráskódról, akár beállításokról van szó, a használatával elkerülheted a későbbi kellemetlen fejvakarást, hogy mi is volt a változtatás előtti még működő állapot, mit állítottál át. A git megmutatja mindkettőt. De legalább ilyen jól jön ha csapatban dolgozol: pontosan nyomon tudjátok követni, ki, mikor és mit módosított.

A képzésen a git parancssoros használatával ismerkedsz meg. Választ kapsz a fentiekből eredő "hogyanra". De itt nem ér véget a probléma. Idővel felmerül a kérdés, hogyan tesztelj különböző változatokat ugyan abból? Szeretnél többet is kipróbálni és ezeket meg is akarod őrizni. A lineáris előre-hátra mozgás láthatóan itt már kevés. Vagyis tudnod kell kezelni párhuzamosan több változatot. Amikor mindent leteszteltél, kiderül, melyik ágból mire lenne szükséged (ritkán van olyan, ami önmagában tökéletes), vagyis össze kell tudjál "olvasztani" több ágat. Kezelve a felmerülő ütközéseket. Erre való a git branch és tag rendszere, melynek használatát szintén megtanulod. Eddig szép, de hogyan juttatod el a gitben kezelt konfigurációs fájlokat a szervereidre és mi van, ha csapatban dolgozol? Itt jön képbe a git szerver, amire fel tudja mindenki tölteni a módosításait és ahonnan le tudod tölteni a szervereidre, vagy ha programot készítesz innen tudja a CI/CD rendszer is megszerezni azt. A képzés utolsó részében a távoli tárolók használatával és a leggyakrabban használt git workflow-kkal ismerkedsz meg (mert vannak a gitflownál jobban érthető, egyszerűbben használható munkamódszerek is).

Persze gondolhatod most, hogy erre nincs szükséged, jó neked az is, ha néha csinálsz egy zip mentést az állományokról, majd abban megkeresd, ha kell valami. Úgysem kell gyakran. De ha kipróbálod a gitet, hamar rájössz, hogy azzal nagyságrendekkel egyszerűbb az életed: időt és vesződséget spórolsz vele: az "időutazás" a kódban azonnal és könnyedén elvégezhető, a változások kereshetőek. Akár fejlesztőként, akár üzemeltetőként dolgozol, a git jelentősen megkönnyíti az életedet.

A 100% gyakorlati képzésen profi fejlesztőtől tanulod meg a git mindennapi használatát. Az oktató megosztott képernyőjén azonnal látod a parancsokat és azok eredményét. A sok magyarázat pedig tisztába teszi a kérdéseket, segít elindulni a git használatában. A képzést követően te magad is azonnal használatba tudod venni a gitet, hatékonyabbá téve ezzel a munkádat.

Időpont: 2017. december 5. kedd, 19:00

A képzés online webinar formában történik.

Jelentkezés a képzésre

Android Things fejlesztőkészlet - testközelből

Széles hardverpaletta, jól dokumentált példaprojektek, részletes leírások - így boronálná össze a fejlesztőket IoT platformjával a Google, első fejlesztői csomagjain keresztül.

Az IoT piac egyre terjeszkedik, a különböző, online kapcsolattal rendelkező, automatizált eszközök az iparban és a háztartásokban egyaránt egyre nagyobb teret hódítanak, a gyártósorokról jelentő szenzoroktól az okos villanykörtékig és -hűtőkig. A piacból különböző szoftverplatformjaikkal a tech óriások is egyre aktívabban igyekeznek maguknak egy szeletet kihasítani - a Google-nél ezt az Android Things célozza.

A gyors ütemben kibontakozó platformháború komoly téttel rendelkezik: a minimalista kliens operációs rendszereket a szoftverházak előre felkészítik a saját felhős szolgáltatásaikhoz való integrációra. Így a Microsoft esetében a Windows IoT, a Google esetében az Android Things beépítve tudja azt, ami a felhős kommunikációhoz, adatfeldolgozáshoz szükséges - és ugyan használható alternatív felhős architektúra is, az előintegrált működés sokszor eldönti azt is, hogy IoT-platformhoz milyen felhős platformot vásárol a tulajdonképpeni gyártó.

Kinyitni az ajtót

Az Android Things fejlesztői eszközökre tehát az a feladat hárul, hogy meggyőzze a hardvergyártókat: kliensoldalon érdemes ezt a platformot (és mögötte a Google felhőjét) használni. Ez ugyanis nem csak egy újragondolt Linux-disztribúció, az Android márkanévnek megfelelően a Google egy komplex platformot biztosít - amelyet ráadásul saját hatáskörben rendszeres biztonsági frissítésekkel is ellát. Lássuk, mivel győzködi a potenciális gyártópartnereket a cég!

A Google IoT Kitjének többféle kiadása is létezik, a hozzánk eljutott Pico Pro Maker Kit egy a Raspberry Pi-okra hajazó Pico i.MX7D fejlesztői lapkát, egy ahhoz csatlakoztatható érintőkijelzőt, egy Wi-Fi antennát, egy kameramodult, valamint az ezeket összekötő kábeleket tartalmazta, ugyanakkor a cég weboldalán hasonló néven futó csomagban egy LED-ekkel és kilencszegmenses kijelzőkkel megpakolt Rainbow HAT is található. A kapott Pico fejlesztői lapka egyébként ARM Cortex-A7 és Cortex-M4 magokkal dolgozik, illetve az I/O pinek elrendezése a mára már nyugdíjazott Intel Edison platformhoz készült kiegészítőkkel is használható, így ha valaki korábban bevásárolt ilyen eszközökből, itt újra be tudja vetni őket.

Az összeszerelés jórészt magától értetődő (és mint tudjuk a használati utasítás egyébként is a gyengéknek való) ugyanakkor nem árt, ha a háttérben azért megnyitjuk a Google vonatkozó leírását. Eszerint a komponenseket adott sorrendben érdemes bekötni, kezdve a Wi-Fi antennával. Az ehhez tartozó apró kábel csatlakoztatásával főleg a vaskosabb ujjakkal operálóknak meggyűlhet a baja, ugyanakkor némi noszogatással helyére pattintható a kis csatlakozó - előnyben vannak, akik bíbelődtek már okostelefonok antennakábeleivel.

Ezt követi a kameramodul, amelyet vékony szalagkábellel köthetünk a fejlesztői lapkához, majd a multi-touch érintőkijelző, amelyet mindjárt két vezeték köt a Pico kütyühöz. Az első ugyancsak egy szalagkábel - aki nem edződött meg Raspberry Pi kiegészítőkön az itt is elmolyolhat egy darabig az aljzat csiptetőjének óvatos feszegetésével, illetve a helyes csatlakoztatással. A második egy hat vékonyabb vezetékből álló kábel, amelyet egy fehér aljzatba köthetünk be.

A hardveroldallal így egy pár perces művelettel készen is vagyunk, ezután csatlakoztathatjuk a frissen összeállított kütyüt a számítógéphez, a mellékelt USB-C kábellel és megkezdhetjük az Android Things telepítését - a vezeték egyben a tápellátást is biztosítja az eszköznek. A képfájl flasheléséhez Android Studióra vagy a parancssoros sdkmanagerre lesz szükség, ezek birtokában a folyamat pár perc alatt végigzongorázható, a keresőóriás által biztosított leírást követve. Ha a rendszer készen áll, a következő lépés a Wi-Fi éltere keltése, ezt adb shellen keresztül tehetjük meg - ezen a cég kapcsolódó oldalán szintén kézen fogva kísér végig.

Ha az Android Things már a Pico lapkán feszít, és a Wi-Fi is él, a legrövidebb út a készlettel való barátkozáshoz, mint sok más hardverplatform esetében, itt is egy LED villogtatása. Akiknél a csomagban Rainbow HAT is található, elég azt csatlakoztatniuk a Picóhoz, de egy mezei LED és egy nyomógomb is használható a mutatványhoz. A LED villogtatásához a Google példakódot is biztosít, így az első kézzel fogható Android Things projekt néhány tíz perc alatt össze is hozható.

A további ismerkedéshez további példakódokat is ajánl a keresőóriás, ugyanakkor ezek telepítése előtt az előzőleg futtatott példaappokat érdemes törölni az eszközről, a kódok összeakadásának elkerülése végett. A példaappok közül érdemes néhányat kiemelni, ilyen például a Smart Doorbell, amellyel nevének megfelelően egy okoscsengő készíthető: a kameramodul figyeli, hogy ki áll az ajtó előtt, a rögzített képet pedig a rendszer a felhasználónál lévő társalkalmazásba továbbítja, a Google Cloud Platformra vagy Firebase-re támaszkodva. Szintén érdekes projekt a Weather Station, vagy időjárás-állomás, ehhez azonban már plusz szenzorokat is be kell szerezni, amelyek adatait az eszköz összegyűjti és igény szerint helyben, vagy akár a Google Cloud Platform segítségével elemzi. De az eszközön akár a vállalat gépi tanulási megoldásai is igába hajthatók, a TensorFlow példakóddal az eszköz képes felismerni a kamera elé tartott objektumokat és TTS (Text-To-Speech) használatával akár hangosan ki is mondja mit lát. A lista még számos elemmel folytatódik, így bőven van lehetőség válogatni az indulóprojektek között.

A példakódokon túl a cég részletes leírást is biztosít az első hardvertermék elkészítéséhez, a Building Your First Device oldalon - annak sem kell megijedni, aki korábban inkább a szoftveroldalra fókuszált, és szinte egyáltalán nem találkozott "csupasz" hardverrel, a Hardware 101 lap ugyanis gyorstalpalót biztosít az alapvető elektronikai komponensekhez és fogalmakhoz, a hatékony és nem utolsó sorban biztonságos munkához. Az oldal a próbanyákoktól vagy breadboardoktól a tápegységen, illetve az analóg és digitális I/O-n, át az ellenállásokig számos fogalmat tisztába tesz. Aki most fog először hardveres bütykölésbe tehát ezt a szekciót mindenképp érdemes végigolvasnia, ezután pedig nekiállhat a Building Your First Device lépéseinek.

A platform tehát részletesen dokumentált, jól átlátható és gyorsan elsajátítható, így ideális táptalaj lehet a hardvertermékek fejlesztéséhez - legalábbis ha az Android Things platform hosszú távon is bizonyít. Az mindenesetre biztos, hogy a Google és gyártópartnerei szélesre nyitják az Android Things legyezőjét a piac fölött és a legkülönbözőbb igényeknek megfelelő méretű és teljesítményű fejlesztői lapkákat biztosítanak - az elérhető kitek listája itt böngészhető végig.

forrás:hwsw.hu

Stm32 oktató videók a udemy-n

Az ST folyamatosan publikál oktató videókat az STM32 platformhoz. Regisztráció után az alábbi oktató anyagok tekinthetők meg a udemy site-on:

- Discover the STM32 with hands-on exercises

- STM32F7 MOOC with hands-on exercises

- STM32Cube basics MOOC with hands-on exercises

- STM32L4 MOOC with hands-on exercises

ESP 32 book

A méltán népszerű ESP 32 SoC-hez (Wifi,Bluetooth) megjelent egy teljeskörű leírás Neil Kolban tollából. A jó hír az, hogy a felhasználó állíthatja be, hogy mennyit tud/hajlandó fizetni a könyvért, ami lehet akár $0 is. A könyv letölthető innen.

Prograce 2017

Az NJSZT keretében ebben az évben is megrendezzük a Prograce programozó versenyt.

A 2016-os versenyt bemutató videó: http://goo.gl/Lfm2XZ

Az idei verseny weblapja: https://prograce.mik.pte.hu

Az asztalosnak is értenie kell a robotokhoz

A világ egyik legbefolyásosabb tanácsadó cége, a Boston Consulting Group elemzése szerint bár a robotok világszerte nagyon sok munkát elvesznek majd az emberektől, így is óriási munkaerőhiány várható a következő évtizedben. A hiányzó munkaerőt pedig csak bevándorlással és teljesen átalakított oktatási és képzési rendszerrel lehet majd pótolni. Rainer Strackkal, a BCG humán erőforrásokkal foglalkozó vezető szakértőjével ezekről a kérdésekről és arról beszélgettünk, hogy miért kell a villanyszerelőknek is algoritmusokkal bíbelődniük, és hogy milyen appok döntik el a jövőben, hogy valakit előléptetnek-e a munkahelyén, vagy sem.
 

A munkaerőhiány a magyar gazdaság talán legnagyobb problémája. Ön és csapata a BCG egyik tanulmányában viszont azt írja, hogy ez egy globális probléma, a helyzet pedig egyre csak rosszabb lesz.

A kulcskérdés az: vajon előbb fogyunk ki a munkaerőből, mint az elvégzendő munkából, vagy a digitalizáció és robotika terjedésével előbb fogynak el a munkahelyek, mint az azt betölteni képes dolgozók? Nemrég végeztünk egy elemzést Németországban, amelyben azt akartuk megtudni, hogy a 4.0 ipari forradalom hogyan hat a német iparban dolgozó pár millió ember életére, hogy az autonóm logisztikai rendszerek, a robotokkal kiegészített termelés és hasonló fejlesztések fenyegetik-e a munkájukat. Emellett azt is megnéztük, hogy ezek a technológiai újítások milyen új munkahelyeket hoznak létre, mint amilyen a robotikai koordinátor vagy a UX-dizájner, amelyek nem is léteztek a digitalizáció előtt. Amikor kiszámoltuk, hogy mindez milyen hatással lesz a munkaerőpiacra a következő tíz évben, a növekedési előrejelzést is beleszámítva arra jutottunk, hogy

valójában még több munkaerőre lesz szükség, mint most, csak másmilyen képességekkel, mint amilyenekkel most dolgoznak az emberek.

Ez jellemzi a keresleti oldalt. A kínálati oldalon pedig az a jellemző, hogy a munkaképes népesség egyre csökken. Én 52 éves vagyok, 1964-ben születtem, abban az évben, amikor a születések száma a legnagyobb volt valaha Németországban. Ez volt a baby boomer generáció csúcspontja, abban az évben 1,3 millió gyerek született Németországban. Tavaly ennek nagyjából a fele. Az én generációm már a nyugdíjhoz közelít, így az elérhető tehetséges munkaerő aránya csökken. Ez bizonyos országokat rosszabbul érint, másokat kevésbé. Németországot például nagyon rosszul.

Erre jön még rá az agyelszívás jelensége, vagyis hogy a tehetséges munkaerő elvándorol. Tudom, hogy ez Magyarországot különösen rosszul érinti, az öregedéssel együtt még nagyobb tehetséghiányt okoz. És arról még nem is beszéltünk, hogy a meglévő munkaerő nem rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyekre a munkaerőpiacon szükség van, így hiába vannak emberek, nem tudnak elhelyezkedni.

Ez azt jelenti, hogy akkor mindez egy új globális válsághoz vezet?

Az biztos, hogy kihívást jelent majd. Németországban most elég jól megy nekünk, de középtávon nem lesz elég tehetséges munkaerő, hogy a mostani GDP-növekedést hozni tudjuk. A demográfia kulcskérdés lesz a növekedésben. Egy globális kutatásunkban például megvizsgáltuk, hogy a tehetség kereslete és kínálata hogyan alakul a világ 25 legnagyobb gazdaságában. Azt találtuk, hogy az öregedés globális probléma, regionális különbségekkel, az Egyesült Államokban például a születések száma és egyelőre a bevándorlási arány is magasabb, bár lehet, hogy ez változni fog – rövid távon nagyon sok gazdaságban van munkaerőhiány. Közép- és hosszú távon az a kérdés, hogy a betöltetlen állások mekkora részét helyettesítik majd mesterséges intelligenciával vagy robotikai megoldásokkal. Ebben elég sok bizonytalanság van.

És mit tehetnek az országok, hogy megbirkózzanak ezzel a problémával?

Németországban például most elég fontos téma a „reskilling”, vagyis hogy hogyan lehet új képességekre megtanítani az embereket. Ez egyrészt vonatkozik arra, hogy a vállalatok hogyan tudják átképezni a saját dolgozóikat, de arra is, hogy az oktatási rendszert hogyan kellene átalakítani, hogy gyerekek fölszedjék azokat a képességeket  az iskolában, amelyekre szükségük lesz majd az átalakuló munkaerőpiacon. Ahhoz pedig, hogy legyen elég munkaerő, meg kell emelni a nyugdíjkorhatárt, több nőt kell bevonzani a munkaerőpiacra, és muszáj lesz kidolgozni valamilyen rendszert arra, hogy jól képzett bevándorlók jöjjenek az országba.

Ezt tehetik az országok. A vállalatok szintjén hasonló dolgokban kell gondolkodni: át kell képezni a meglévő dolgozókat, meg kell találni és vonzani a tehetséges digitális munkaerőt és meg kell tudni őket tartani. Ez utóbbi nagyon fontos, mert arra számítunk, hogy a jövőben egye nagyobb lesz a lemorzsolódás, mert a szükséges tehetségből hiány lesz, így nagy lesz értük a verseny, ezek a munkavállalók így gyakran váltanak majd munkahelyet.

Úgy tűnik viszont, hogy a kormányok inkább bezárják a határaikat a bevándorlók előtt, mint hogy csábítanák őket.

Ha egy országban kevés a képzett munkavállaló, a bevándorlás egy nagyon fontos eszköz lehet. Segíthet, ha jól képzett bevándorlókat fogad az ország, de ezzel párhuzamosan az is az állam feladata, hogy segítsen az oda vándorló embereknek, hogy a szükséges készségeseket kifejlesszék.

Németországban a nyugdíjkorhatár emelésével és a nők jobb munkaerőpiaci integrációjával még nem lehet garantálni a jövőbeli növekedést, ehhez muszáj kívülről bevonzani munkavállalókat. Ha nem lesz elég jól képzett dolgozó, a gazdaság nem tud majd tovább növekedni.

Németországban 2030-ra az előrejelzésünk szerint nagyjából 5-7 millió munkavállaló hiányzik majd a munkaerőpiacról. Ezt viszont a születések számának emelkedésével nem lehet pótolni, hiszen azok a gyerekek, akik ma megszületnek, legkorábban úgy 15 év múlva léphetnek be a munkaerőpiacra, vagyis 2032-ben, de valószínűleg azért inkább pár évvel később. 2030-ig így az elérhető dolgozók száma kőbe van vésve, leszámítva a bevándorlókat.

Ha mondjuk egy olyan ország kormánya, mint Magyarország, tanácsot kérne öntől, hogy miképpen birkózzon meg ezekkel a változásokkal, mit mondana?

Oktatás, oktatás, oktatás. Ez a legfontosabb.

Fel kell tenni a kérdést: a közoktatásban és az egyetemeken a következő évtizedre vagy az elmúlt ötven évre készítjük-e fel a tanulókat?

Ha elfogadjuk, hogy a digitális forradalom lesz a következő nagy változás a világban, akkor ezt be kell építeni a tantervbe. Emellett pedig azokra a kompetenciákra is föl kell készíteniük az iskoláknak a gyerekeket, amelyek fontosak a munkaerőpiacon, az együttműködésre, a rugalmasságra, hasonlókra.

Emellett azon is gondolkodniuk kellene az országoknak, hogy hogyan tudnak tehetséges munkavállalókat bevonzani, ha az országon belül kevés van, hogy hogyan lehet olyan környezetet teremteni, ahová szívesen jönnek az emberek. Ahogy a cégeknek, úgy az országoknak is ki kell alakítaniuk egy munkáltatói brandet, egy stratégiát, hogy hogyan győzzék meg a tehetséges munkavállalókat, hogy itt jó dolgozni, érdemes idejönni és itt maradni. Mindehhez pedig egy átfogó emberierőforrás-stratégiára lenne szükségük az országoknak és a vállalatoknak is.

Melyek azok a képességek, amelyekkel rendelkezniük kellene az embereknek, amikor kikerülnek az iskolából vagy az átképzésből?

Alapvetően három dolgot szoktunk megkülönböztetni: kompetenciákat, készségeket és gondolkodásmódot. Kompetencia például az, hogy az emberek tudjanak gyorsan és rugalmasan dolgozni, tudjanak kooperálni, kockázatot vállalni stb. Fontos készség lesz most már az, hogy valaki értsen a digitális technológiákhoz, mesterséges intelligenciához, az adatelemzéshez, értse a blockchain adatbázisok működését, hasonlókat. Szükség lesz olyan emberekre, akik mélységükben értik ezeket a technológiákat, és persze olyan „hídépítőkre” is, akik ezt a tudást össze tudják kötni egyfajta üzleti tudással. A harmadik terület pedig a gondolkodásmód, például hogy a jövő vezetői tudnak-e majd alkalmazkodni a gyors változásokhoz.

Ezek alapján úgy tűnik, mintha a jövőben csak informatikusdiplomával rendelkező dolgozókra lenne szükség. De van valami remény a jövőben azoknak a dolgozóknak, akiknek nincs ilyen specifikus végzettségük, esetleg diplomájuk sincs, hanem valamilyen szakmát tanultak?

Mi úgy látjuk, hogy összességében munkaerőhiány van és lesz, de a magas végzettséget igénylő munkakörökben ez a hiány sokkal nagyobb, míg alacsonyan képzett munkaerőből van, ahol többlet van. Ez azt jelenti, hogy az alacsonyan képzettek képességeit is muszáj lesz fejleszteni. Nem lehet mindenki adatelemző, de muszáj ezeket a készségeket másokban is fejleszteni, máskülönben nem tudnak majd versenyben maradni. Ha valaki a szakképzés során valaminek a specialistája lett, az ő tudására továbbra is szükség lesz, de a szaktudást ki kell egészíteni más készségekkel, képességekkel.

Mondok egy példát: a BCG-nek volt egy projektje egy energetikai vállalattal, amelynek arra volt szüksége, hogy előre tudja jelezni, hol és mikor lesz meghibásodás a rendszerében, hogy még azelőtt tudjanak karbantartási munkákat végezni, hogy baj lesz. Ehhez viszont a karbantartóknak elemezniük kell tudni a rendszerből beérkező adatokat. A cégnek nem voltak adatelemző szakemberei, voltak viszont mérnökök és szakképzett villanyszerelők. Mi pedig összeállítottunk ezeknek a munkatársaknak egy képzést, amelyben megtanulták az előrejelző program algoritmusát, valamint azt, hogyan tudják modellezni, hogy mikor hol lesz szükség karbantartásra. Ehhez viszont az kellett, hogy ezek a munkatársak meg tudják ezt tanulni.

A vállalatoknak sokkal többet kell majd az ilyen képzésekkel foglalkozniuk. Nem tudom, hogy Magyarországon ez hogy van, de Európában a vállalatok átlagosan ezer eurót költenek képzésekre alkalmazottanként, a pénzt pedig leginkább valamilyen megérzések vagy adhoc ötletek alapján költik el. Ezt viszont sokkal szisztematikusabban, átgondoltabban kellene csinálniuk. Volt például egy másik ügyfelünk, egy bank, amelyben a dolgozók 20 százaléka már elmúlt 50 éves, viszont a képzési költségvetésnek alig egy százalékát költötték az ő képzésükre. Ez viszont nagy hiba, mert ezek a munkavállalók még vagy 15 évig dolgozni fognak, a cég viszont nem fektetett az ő munkájukba.

Tehát a következő húsz-harminc évben az asztalosoknak és a villanyszerelőknek is meg kell majd tanulniuk programozni?

Egy asztalos a jövőben nagy valószínűséggel robotok mellett fog dolgozni, úgyhogy tudnia kell majd velük bánni. Persze nem kell mindenkinek mélységeiben értenie az ilyen rendszereket vezérlő programokat, ennél egyszerűbben is együtt lehet dolgozni ezekkel a technológiákkal. Egy szerelő például a jövőben lehet, hogy egy kiterjesztett valóságot mutató szemüvegben fog szerelni, amelyben látja az adott gép útmutatóját munka közben. Vagy valami olyan program segíti majd, amellyel az adott gép jelzi neki, hogy jó-e, amit csinál, vagy sem. Nyitottnak kell lenni ezekre az új technológiákra, de nem kell mindenkinek szakértőnek lennie.

Említette, hogy a vállalatoknak egyre nehezebb lesz megtartaniuk a jó munkavállalókat. De mit kellene tenniük?

Három évvel ezelőtt például végeztünk egy kutatást 200 ezer munkavállalóval 189 országból, ez volt a világ legnagyobb, munkakeresők között végzett kutatása. Megkérdeztük tőlük többek között, hogy mi a legfontosabb elvárásuk a munkakeresésénél. Huszonhat válaszlehetőségből a fizetés csak a nyolcadik legfontosabb volt, a top négy pedig mind a munkahelyi kultúrával volt kapcsolatos: jó kapcsolat a főnökkel, munka és magánélet egyensúlya, a közvetlen munkatársakkal való jó viszony. A legfontosabb pedig az volt, hogy elismerjék az ember munkáját a munkahelyén, hogy ne csak évente egyszer mondják neki, hogy „kösz, jól dolgozol”, hanem mindennap. Ez is egy kompetencia, hogy hogyan adjunk visszajelzést másoknak, hogyan bátorítsunk másokat arra, hogy jól dolgozzanak, amiket mind tanulni lehet.

A fizetés nem a legfontosabb.

Persze ez országonként és szakmánként változhat, de összességében mi ezt láttuk. Ahhoz, hogy megőrizhessék a legjobb munkavállalóikat, a vállalatoknak változtatniuk kell a kultúrájukon. A dolgozók általában az első héten eldöntik, hogy szeretnének-e maradni egy helyen, vagy amint lehet, új állás után néznek. Ebben a benyomásban pedig csak a kultúra számít, hogy milyen a viszony a kollégákkal, a főnökkel, mennyire ismerik el az ember munkáját, mennyi ideje van munka mellett a családjára vagy más dolgokra, milyen karrierlehetőségek vannak, stb. Ha ezekben nem a megfelelő képet mutatja a cég, a tehetséges dolgozók el fognak menni, mert sok más lehetőség közül tudnak majd válaszolni. Ez a magyar cégeknek is fontos lenne, mert ha jól tudom, a legjobban képzett szakemberek közül sokan mennek inkább külföldre dolgozni.

Magyarországról viszont leginkább azért mennek el az emberek nyugatra dolgozni, mert ott többet kereshetnek. De hogyan tarthatja meg egy vállalat a dolgozóit, ha nem tud mondjuk német fizetéseket ajánlani?

Ahogy mondtam, mi azt találtuk a kutatásunkkal, hogy a fizetés nem minden. Ha úgy érzik a dolgozók, hogy itt olyan lehetőségeik vannak, amik külföldön nem lennének, hamarabb kerülhetnek például magasabb pozícióba, mint külföldön, látják-e az esélyt, hogy 35 évesen már mondjuk pénzügyi vezetők lehetnek, vagy nem, tud-e a cég olyan környezetet biztosítani, ahol jó dolgozni, ahová szívesen járnak be az emberek, stb. Ezek mind a vállalati kultúrától függnek, és mind nagyon fontosak. Ezeket kiépíteni nem könnyű, de ha nem dolgoznak ezen a cégek, akkor tényleg elvesztik a tehetséges dolgozókat. Ez a vállalatokra és az országokra is igaz.

A tanulmányukban szó van arról, hogy a dolgozókkal kapcsolatos döntéseket is megváltoztatja a digitális technológia, hogy sokkal inkább adatokra és nem a főnök vagy a HR-munkatársak benyomásaira építik majd. Viszont ezeket az adatokat úgy lehet összeszedni, hogy a dolgozókat gyakorlatilag állandóan digitális megfigyelés alatt tartják. Ez nekem nagyon valami cyberpunk rémálomnak tűnik.

A Nagy Testvér mindig figyel. Persze azért ez nem ilyen drasztikus. A kérdés az, hogyan lehet segíteni a dolgozókat és a vezetőket abban, hogy fejlesszék bizonyos tulajdonságaikat. Ahogy egy sportolónak is sok gyakorlás kell, hogy jó legyen a sportágában, a dolgozóknak is erre van szükségük, de ezt például segítheti egy alkalmazás az ember telefonján. Mondjuk azt például, hogy egy cég kultúrát akar váltani, és azt szeretné, hogy a vezetők nyitottabbak legyenek a dolgozók felé. Mi kifejlesztettünk egy alkalmazást, amin hétfőn reggel kapnak a vezetők egy értesítést, hogy figyeljenek aznap oda, hogy adjanak visszajelzést a dolgozóiknak. Pénteken pedig megkér az app, hogy értékelje magát az ember, mennyire sikerült betartania, amit az app kért tőle. Ugyanebben a rendszerben a kollégák, főnökök vagy akár a beosztottak is értékelhetik  az adott dolgozót, amiről értesítést is kap, és ha ezek után odafigyel a viselkedésére mondjuk harminc héten át, akkor egy idő után begyakorolja az adott viselkedést, és nem kell rá odafigyelnie.

Akkor elképzelhető, hogy egy idő után ilyen appok értékei alapján automatikusan dönt majd egy vállalat arról, hogy kit kell előléptetni, és kit kell kirúgni, mint egy Uber-sofőrt? Le lehet ezeket a döntéseket egy számra szűkíteni?

Nem hiszem, hogy erről valaha is egyetlen egy szám fog dönteni, mert egy ilyen döntésnek holisztikusnak kell lennie. De az alternatíva az, hogy olyan embereket léptetünk elő, akik mondjuk a feletteseikkel nagyon kedvesek, de a beosztottjaikkal barátságtalanok, erről viszont a döntéshozók nem tudnak. Ebben segítenek a begyűjthető kvantitatív adatok. Soha nem egyetlen szám alapján születnek majd ezek a döntések, de egy szám segíthet abban, hogy teljes képet kapjak egy emberről.

Ilyen módszerekkel azt is meg lehet például jósolni, hogy egy munkatárs mikor akar majd elmenni egy cégtől, ahogy egy gépnél meg lehet jósolni, hogy mikor fog elromlani. És ahogy egy gépet ilyenkor karban kell tartani, úgy a munkatársnak is lehet valamilyen érzelmi vagy egyéb megerősítést adni, hogy a cégnél kellene maradnia.

Persze az ember több, mint egy halom adat, de azért nem szabad az adatokat sem elhanyagolni. Éppen ezért a Google HR-osztályán már részben matematikából és fizikából doktorált emberek dolgoznak, akik semmi mást nem csinálnak, mint ilyen adatokat elemeznek.

forrás: index.hu

Kész a Java 9

Hosszú-hosszú csúszás után immár elérhetőek a Java platform újdonságai. A jövőben gyorsított fejlesztés, erőre kapó innováció várható - legalábbis az Oracle ígérete szerint.

Megjelent immár hivatalosan is a hosszú ideje készülő Java 9 - jelentette be az Oracle csütörtök délután. A hosszú éveket csúszó megjelenés már nem meglepetés, a szoftver készülő verziói az elmúlt hónapokban széles körben elérhetőek voltak, így már az újdonságokról is viszonylag pontos képe van a szakmának - azért érdemes felemlegetni, milyen irányba is fejlődik a platform.

Java SE 9

A legnehezebb szülés egyértelműen a Java Platform Module System (JPMS). Ahogy korábban írtuk: ez igazi áttörés a Java történetében, amely egy alapoktól újragondolt, szabványos modularitást hoz az ökoszisztémának. A Jigsaw szülése azonban elképesztően nehezen ment, a Javát átvevő Oracle még 2010-ben (!), a Java 7 kapcsán helyezte kilátásba annak implementációját, ehhez képest most, hét évvel később is csak nagyon nehezen sikerült betolni a technológiát a hivatalos szabványba.

A modularitás meglehetősen általános fogalom a programozásban, a Java jelenleg is tartalmazza ezt bizonyos formában, például a JAR állományokkal, az OSGi-n keresztül vagy külső keretrendszerekkel, mint a Spring. A JPMS ezekhez képest azonban jelentős és átfogó ugrást ígér, amit maga a nyelv és a JDK kap meg, nem kell majd hozzá külön frameworköt használni.

A JPMS olyan fejlett képességeket ígér, mint a modulok dinamikus töltése és ürítése memóriából, azok verzióinak kezelése (sőt: ugyanazon modul több verziójának párhuzamos futtatása), az explicit függőségkezelés, stb. A fejlesztés két fő irányelvet követett: megbízható konfiguráció és erős tokozás. Előbbi a class-path mechanizmust cseréli egy modern függőségkezelésre, utóbbi egyértelművé teszi, hogy mely publikus típusok érhetőek el más komponensek számára és melyek nem.

A modularitásra egyébként a Java skálázódása miatt lett égető szükség: a nyelv ugyanis nem tudott hatékony választ adni a modern szerveroldali alkalmazások által támasztott követelményekre, amire rásegített az is, hogy a fejlesztést de facto ma is irányító Oracle évekig tétlenségre kényszerítette az ökoszisztémát. Ez lehetővé tette az olyan nyelvek szerveroldali térnyerését mint a JavaScript (Node.js), a Java 9 így egyértelműen erre jön válaszcsapásként. A JPMS/Jigsaw egyébként a JDK-ban is tiszteletét teszi, tehát a jövőben az alkalmazások mellé elegendő csak a felhasznált modulokat csomagolni, nincs szükség a teljes keretrendszerre.

Egy másik említésre méltó újdonság a JShell, amely REPL-t (read-eval-print loop) hoz a Javának. A gyakorlatban ez egy "parancssor", amelyet azonnal végrehajt a futtatókörnyezet és visszaadja az eredményt, ilyen eddig csak külső termékek részeként volt elérhető, a JDK-ban nem. A JShell például a nyelv tanulását is könnyebbé teszi, az egyes sorokat egyenként is ki lehet próbálni benne.

A Java 9 immár alapból támogatja a HTTP/2-t, az új generációs internetes/webes protokollt, így immár ehhez sem kell külső könyvtárakra támaszkodni például a webes alkalmazások fejlesztésénél. Az újdonság nem elhanyagolható, az új protokoll lényegesen gyorsabb, alacsonyabb késleltetés mellett és a JDK részeként immár minden Java-fejlesztő számára elérhetővé vált.

Apró újdonság a JEP 254, amely a stringek hatékonyabb reprezentációját hozza. Eddig ugyanis ezek az értékek kétbájtos char elemekből alkotott tömbként jelentek meg a Java legelső kiadása óta, ez viszont sokszor pazarló, nem minden karakterhez van szükség a két bájtra. A string osztály új implementációja már byte tömböt használ, ezt egészíti ki egy kódolást végző mező, ez mondja meg, hogy a stringben a kétbájtos UTF-16 karakterek vannak-e vagy egybájtos Latin-1 karakterek. A jó hír, hogy annak ellenére, hogy egy nagyon alapvető osztályhoz nyúl hozzá, a változás teljes visszafelé kompatibilitással rendelkezik, a sok stringet használó alkalmazások pedig automatikusan profitálnak az előnyből, például a kisebb memóriafoglalásból - és a kisebb memóriafoglalásból eredő ritkább szemétgyűjtésből.

A JEP 263 az asztali alkalmazások számára lesz fontos, ez végre elhozza a JDK-ba a skálázódást Linux és Windows platformokon is - erre a nagy pixelsűrűségű kijelzők terjedése miatt volt szükség. A maces kiadás korábban megkapta a "retina" kijelzők támogatását, mostantól azonban a valamivel népszerűbb Microsoft-féle operációs rendszeren is működik az alkalmazások skálázása.

További érdekességekért érdemes a változások hivatalos listáját végignyálazni. És érdemes ehhez a gesztushoz hozzá is szokni, a jövőben ugyanis a Java SE hathónapos kiadási ciklusra áll át, így az eddigiekhez képest sokkal sűrűbben kell olvasni a változások listáját. Hogy azért ne legyen túl erős a változás tempója, bizonyos kiadások "hosszanfriss" státuszt kapnak és minimum 3 éves támogatási periódust élveznek majd.

Java EE 8

A Java SE 9 mellett szintén megjelent a (hasonló türelmetlenséggel várt) Java Enteprise Edition 8 kiadása is. A kiadás egy adott pillanatban még veszélybe is került, de a megfelelő pillanatban gyakorolt iparági nyomásra az Oracle végül csak úgy döntött, hogy elkészíti a Java EE 8-at, a következő verziókról azonban már a közösségnek kell gondoskodnia - ezért a csomagot át is adta az Eclipse Foundationnek.

A Java EE 8 szintén rengeteg fontos újdonságot hoz a platform számára. Ezek között megemlíthető a Servlet 4.0-ba érkező HTTP/2 támogatás, egy új biztonsági API felhős és PaaS-on futó alkalmazások számára, az aszinkron események jobb támogatása a CDI 2.0-ban, illetve a JSON-B és JSON-P is funkcionálisan bővült. Az EE 8 részeként érkezik a JAX-RS 2.1 kiadása is. Izgalmas kérdés a jövőre nézve, hogy a MicroProfile, az Oracle-től független kezdeményezés a javás microservice-ek fejlesztésére hogyan épül majd vissza az EE-be - korábban a MicroProfile is az Eclipse Foundationhöz került, így logikus lépés lesz a két projekt egyesítése.

A Java EE 8-cal egyidőben az ingyenes futtatóplatform, a Glassfish 5.0-s kiadása is megérkezett, amely már értelemszerűen támogatja az EE 8 újdonságait is. A szerver már letölthető a projekt oldaláról.

 

forrás: hwsw.hu

A közösségnek adja a Java EE-t az Oracle

Átengedi a vállalati Java-platform irányítását az Oracle a közösségnek. Egyelőre nincs meg az új irányító szerv, folynak a tárgyalások a jelölt szabad szoftveres alapítványokkal.

Független közösség gondoskodik a jövőben a Java Enterprise Edition (EE) fejlesztéséről - jelentette be az Oracle. A vállalati Java-platform fejlesztéséből a cég hamarosan, a Java EE 8 érkezését követően kiszáll, a projekt irányítását pedig egy alapítvány kezébe helyezi majd, amely gondoskodik majd a fejlesztésről. Egyelőre nem tiszta, hogy melyik szabad szoftveres alapítvány viszi majd tovább a fejlesztést, a tárgyalások ebben a kérdésben még zajlanak a jelöltekkel.

A Java EE referencia implementációja illetve a kompatibilitási tesztcsomag jelenleg is nyílt forráskódú, a fejlesztés irányítását pedig elvben a Java Community Process végezte - a gyakorlatban viszont az Oracle kézben tartotta a döntési folyamat egészét, nagyjából hasonló módon, ahogy a szintén nyílt forráskódú Chromium projektet a Google, a Swiftet pedig az Apple tartja markában. A változás első körben tehát a vezetést érinti, az Oracle lemond erről a privilegizált helyzetéről és a Java EE fejlődési irányának meghatározását egy testületre bízná. Ez az irányítási modell egészen elfogadottnak számít, jellemzően a projekt legnagyobb támogatói neveznek ki tagokat egy bizottságba, amely a fontosabb döntéseket hozza, a mindennapi teendőket pedig egy kis ügyvezető csapat végzi el.

Ennél valamivel fontosabb kérdés az Oracle jövőbeni szerepvállalása: a cég ugyanis nem csak az irányítást, hanem a fejlesztés finanszírozását is magára vállalta eddig. A közösségi fejlesztéstől az Oracle egészen biztosan azt várja, hogy más, a Java EE sikerében érdekelt szereplők is beszállnak erőforrásokkal a fejlesztésbe, legyen az készpénz, infrastruktúra, vagy fejlesztőmérnökök munkaideje. A bejelentés annyit leszögez, hogy az Oracle "szerepet vállal a Java EE technológiák jövőbeni fejlődésében", vagyis arról azért nincs szó, hogy a cég hátat fordítana a platformnak.

Az Oracle igyekszik is megnyugtatni partnereit, hogy a bejelentés nem hoz változást a cég elkötelezettségeit illetően, a fejlesztők, felhasználók, vásárlók, partnerek és licencvásárlók felé sem. "Támogatni fogjuk a jelenlegi Java EE implementációkat és a Java EE 8 jövőbeni implementációit" - ígéri a cég. Ugyanakkor hasonló vállalás nem hangzik el a 8-as utáni, immár közösségi irányítás alatt készülő implementációk kapcsán, de a cég nem is zárkózik el ettől.

WebLogic - mit jelent ez?

Az Oracle külön blogposztban igyekezett oszlatni a félelmeket a WebLogic-vásárlók számára. A WebLogic Server ugyanis tartalmaz szabványos Java EE-implementációt, így nyilván érinti a bejelentés ezt a szoftvercsomagot is. Az Oracle szerint a bejelentésnek "nincs rövid távú hatása" a szoftverre, a kiadott termékekre áll a korábban megadott támogatás, marad a WebLogic Server elérhetősége az Oracle Cloudon és jönnek a szoftverből új kiadások is a jövőben.

A fentiekkel együtt ugyanakkor csak a Java EE 8 támogatására tesz ígéretet a cég a WebLogic Server kapcsán is, a várhatóan 2018 folyamán érkező friss verzió kapja meg a teljes kompatibilitást "HTTP/2 támogatással, JSON-feldolgozással és a REST-hívások kiterjesztett támogatásával". Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a WebLogic Server még hosszú-hosszú évekig nyújtana platformot a vállalati felhasználóknak még abban az esetben is, ha az Oracle a Java EE 8 után teljesen kiszállna ebből az ökoszisztémából.

Java EE 8 - hamarosan készen

A fenti döntés kontextusát a tavalyi vita adja. Ahogy arról akkor részletesen beszámoltunk, az Oracle valamikor 2015 második felében de facto leállította a Java EE fejlesztését és a fejlesztőket más, stratégiailag fontosabb projektekre csoportosította át. A cég mindezt teljes csendben, a közösség tájékoztatása nélkül tette, és az egyre hangosabban feltett kérdésekre is csak sokatmondó csenddel válaszolt a vállalat.

A kipattanó sztori végül döntéskényszerbe hozta az Oracle-t és végül a Java EE további fejlesztése mellett lándzsát törő csapat kerekedett felül, a cég pedig bejelentette, hogy elkezd újra aktívan dolgozni a Java EE 8 kiadásán. Ennek eredménye idén október elején esedékes, a cég ígérete szerint a San Franciscói JavaOne konferencián ez is bemutatkozik majd. A friss bejelentés fényében már úgy tűnik, hogy a cég elköteleződése erre az egy verzióra szólt, és már korábban megszülethetett a döntés, hogy a fejlesztés lezárásával teljesen közösségi irányítás alá helyezi a szoftvert a cég.

A közösségi szoftverfejlesztés egyébként pont a szélesebb platformok esetében szokott jól működni, az úttörő Linux kernel mellett a Node.js vagy az OpenStack is jó példa arra, hogy virágozni tud az a szabad szoftveres projekt, amelynek sikerében sok-sok szereplő érdekelt, és e szereplők hajlandóak a közösbe bedobni saját erőforrásaikat. A Java EE-ből több szereplő is készít saját implementációt, az Oracle saját WebLogic és GlassFish megoldásán túl az IBM WebSphere, a Red Hat JBoss és a Fujitsu Interstage is ezek közé tartozik - a gyakorlatban nekik kell majd a jövőben együtt fenntartani ezt a platformot.

Red Hat: ez egy jó ötlet!

Tegnap már a Red Hat is blogbejegyzésben reagált az Oracle-féle bejelentésre, amelyben üdvözölte a vállalat döntését. "Úgy gondoljuk, hogy a Java EE átköltöztetése egy nyílt forráskódú alapítványhoz nagyon pozitív lesz és a teljes vállalati Java közösségnek javára válik majd." - fogalmaz a cég. A Red Hat várakozása szerint a lépés segít majd erősíteni a Java nyílt forráskódú kultúráját és növelni tudja majd a közösséget. Szintén fontos lesz, ha a Java EE egy megengedőbb szabad szoftveres licencet kap, ami segít majd bevonzani más fejlesztőket és implementálókat.

forrás:hwsw.hu

Megvonta a Microsoft Surface gépek ajánlását a Consumer Reports

A népszerű amerikai magazin az átlagon aluli megbízhatósággal indokolja döntését.

Visszavonta korábbi, Surface Book és Surface Laptop gépekre adott ajánlott minősítését a vásárlói körökben nagy becsben tartott Consumer Reports magazin. Az összesen négy Microsoft terméket érintő döntés indoklása szerint bár a tesztek alapján a gépek kiérdemelték a plecsnit, azokra utólag túlságosan sok negatív, elsősorban a megbízhatósággal kapcsolatos panasz érkezett. A Microsoft természetesen nem hagyta szó nélkül az éles kritikát, a vállalat képviselőjének elmondása szerint a probléma gyökere két korábbi modellre vezethető vissza, amelyek hibáit már javította a cég.

A Consumer Reports saját felmérése szerint a a Surface gépek 25 százalékát érinti valamilyen, a használhatóságot befolyásoló probléma a megvásárlásról számított 2 éven belül. Emiatt az összes jelenleg elérhető Surface Book és Surface Laptop elbukta a korábban kiérdemelt ajánlott minősítést. Az oldal megjegyzi, hogy a Microsoft viszonylag új szereplőnek számít a PC-piacon, így csak mostanra gyűlt össze elegendő információt az ítélethez. A népszerű magazin nem hoz konkrét összehasonlítást, de bejelentése szerint más gyártó számaihoz mérten jelentősen magasabb a Surface-ek meghibásodási aránya.

Az oldal említés szintjén konkrét problémákat is kiemel, amelyeket a végfelhasználók visszajelzéseiből nyertek ki. A Consumer Reports National Research Centernek eljuttatott vélemények alapján a legjellemzőbb problémák a Surface gépek bootolási folyamatánál jelentkeznek, de az sem ritka, hogy a gép egyszerűen lefagy vagy teljesen leáll, illetve sokan panaszkodtak az érintőképernyő gyenge érzékenységére is.

A Microsoft reagált a Consumer Reports lesujtó lépésére. A cég rövid közleménye szerint saját kimutatásainak adatai nem egyeznek a magazin saját kutatásai eredményeivel, a Microsoft szerint ugyanis lényegesen jobb a helyzet. A szokatlan esettel részletesebben foglalkozott Paul Thurrott, aki a sablonosnak tűnő reakcióhoz képest pontosabb adatokat derített ki, a szerkesztő ugyanis Panos Panayt, a Surface-csapat vezetőjét szólaltatta meg.

Panay elismeri, hogy az egy időben, 2015 október végén rajtoló Surface Pro 4 és Surface Book valóban az átlagosnál több problémával küszködött. Utóbbit közvetlenül a piacra kerülés után a vásárlók 17 százaléka küldte vissza, de a lecsatolható billentyűzettel szállított tablet sem dicsekedhet, annak ugyanis 16 százalékát dobták a vásárlók vissza valamilyen indokkal. A szakember emellett megjegyzi, hogy szerinte az átlagon aluli értékelésbe kisebb incidenseknek nevezett felnagyított problémák (pl. lefagyás) is beleszóltak, ami miatt egyes felhasználók máris hibásnak titulálták a terméket. Bár itt már konkrétumokat nem közöl, Panay megjegyzi, hogy az elmúlt egy évben sokat javultak a mutatók. Utóbbi vélhetően (még) nem látszik a Consumer Reports számaiból, az viszont valószínű, hogy az átlag alatt teljesítő két gép húzta le a márkát a magazin értékelésében.

Thurrott annak is megpróbált utána járni, hogy mi okozhatta a két termék vesszőfutását. Belsős információkra hivatkozva érdekes teóriát állított fel a szerkesztő, aki szerint a Microsofton belül a Skylake platformra, pontosabban annak lapkakészletére, ezzel együtt pedig az Intelre vezették vissza a problémák forrását. Nagyjából 2 év távlatából ma már biztosra vehető, hogy ez nem igaz, hisz más gyártók nem szenvedtek hasonló problémáktól, így sokkal valószínűbb, hogy a gépekhez házon belül írt egyedi szoftverek (firmware, driver) okozták a kellemetlenségeket, például a sleep funkció igencsak rapszodikus viselkedését.

Thurrott szerint a problémák miatt a Microsoft csavart egyet a fejlesztési tempón, aminek az idén májusban megjelent új Surface Laptop és Surface Pro lett az eredménye, hogy ezzel mihamarabb nyugdíjazhassa problémás termékeit a cég. Panay szerint ugyanakkor ezek hatása még nem látszik a Consumer Reports számaiból, és valószínűleg legalább 1-2 évnek kell majd eltelnie, hogy eltűnjön a csorba.

forrás:hwsw.hu

Hlatky Endre barátunk és kollégánk eltávozott

Hlatky Endre kollégánk Június 27.-én csendesen - ahogy élt - eltávozott. Emlékét megőrizzük.

Hlatky Endre

Isten Veled Bandi!

Megjelent a Debian 9 "Stretch"

A Debian projekt bejelentette, hogy 26 hónapnyi fejlesztés után megjelent a soron következő, 9-es verziójú, új stable disztribúciója, a Debian "Stretch". A Debian Security és a Debian Long Term Support csapatok közös erőfeszítésének köszönhetően a Stretch a következő öt évben biztosan támogatott lesz.

A Debian projekt a 9-es kiadást a 2015. december 28-án elhunyt Debian alapító Ian Murdock emlékének ajánlja.

A Stretch-ben az alapértelmezett MySQL variáns immár a MariaDB. A Firefox és a Thunderbird visszatérnek saját nevükön, hátrahagyva az Iceweasel és Icedove neveket, amelyek több mint 10 évig szerepeltek a Debian archívumaiban.

A Debian 9 "főszereplői":

  • Apache 2.4.25
  • Asterisk 13.14.1
  • Chromium 59.0.3071.86
  • Firefox 45.9 (a firefox-esr csomagban)
  • GIMP 2.8.18
  • a GNOME desktop környezet 3.22 egy frissített verziója
  • GNU Compiler Collection 6.3
  • GnuPG 2.1
  • Golang 1.7
  • KDE Frameworks 5.28, KDE Plasma 5.8 és KDE Applications 16.08
  • LibreOffice 5.2
  • Linux 4.9
  • MariaDB 10.1
  • MATE 1.16
  • OpenJDK 8
  • Perl 5.24
  • PHP 7.0
  • PostgreSQL 9.6
  • Python 2.7.13 és 3.5.3
  • Ruby 2.3
  • Samba 4.5
  • systemd 232
  • Thunderbird 45.8
  • Tomcat 8.5
  • Xen Hypervisor
  • az Xfce 4.12 desktop környezet
  • több mint 51 000 további, azonnali használatra kész szoftvercsomag
1 - 20 / 608 tétel megjelenítése.
Tételek oldalanként 20
of 31

Naptár Naptár

21 - 38 / 38 tétel megjelenítése.
of 2
21 - 38 / 38 tétel megjelenítése.
of 2

Cimkefelhő Cimkefelhő